Vági Ferenc
Vági Ferenc

2020. október 28. Szerda

Vági Ferenc

közgazdász

Születési adatok

1926. március 28.

Osli, Győr-Moson-Sopron vármegye

Halálozási adatok

1996. szeptember 24.

Budapest


Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Vági Gellért, Horváth Anna. Öten voltak testvérek. F: 1952-től Vági Ferencné Jónás Anna (1926–1993). Leánya: Vági Erzsébet (1956–) és Vági Veronika (1960–); fia: Vági Márton (1962). 

Iskola

Polgári iskolát Kapuvárott, kereskedelmi középiskolát Sopronban végzett (1946-ban éretts.). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász okl. szerzett (1950), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1958), doktora (1973).

Életút

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Népgazdaság Tervezése Tanszéke tanársegéde (1950–1952), egy. adjunktusa (1952–1955). Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tud. munkatársa (1955–1959), tud. főmunkatársa (1959–1961). Az MKKE, ill. a BKE Kereskedelmi Kar a Mezőgazdaság Gazdaságtana Tanszéke, ill. az Agrárközgazdasági Tanszék egy. docense (1961–1966), egy. tanára (1966. júl. 31.–1996. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1966–1990); közben a Kereskedelmi Kar dékánja (1965–1968). Az MTA–TMB aspiránsa (l.: 1952–1956). 

A gazdasági irányítás, az állami gazdasági és mezőgazdasági vállalati érdekeltség, ill. jövedelmezőség vizsgálatával, a termelőszövetkezeti jövedelmek sajátosságaival, azoknak a költségvetésben játszott szerepével és ezzel összefüggő pénzügyi tervezési kutatásokkal foglalkozott. Különösen értékes tudományszervezői tevékenysége. Vezető szerepet játszott a magyarországi agrárközgazdász-képzés szervezeti kereteinek kidolgozásában, tanterveinek, szakismereti alapjainak kialakításában, a közgazdászképzés felsőoktatási reformjának bevezetésében és megvalósításában. Az MTA II. Osztályán a közgazdasági aspirantúra szervezési ügyeinek irányítója (1958–1961). Részt vett az új gazdaságirányítási rendszer mezőgazdasági koncepciójának kialakításában (a termelőszövetkezeti bizottság tagjaként a mezőgazdasági jövedelmek továbbfejlesztését vizsgálta). 

Emlékezet

Élete utolsó éveit Gyöngyösön töltötte: jelentős szerepe volt a gyöngyösi főiskola megalakításában. Emlékét őrzi a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Vági Ferenc-előadóterme (2004-től). 

Elismertség

Az MTA Agrárgazdasági Bizottsága tagja (1970-től); az MTA–TMB Agrárökonómiai Szakbizottsága alapító tagja (1963-tól), majd elnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság vezetőségi tagja, Mezőgazdasági Szakosztálya alapító titkára (1960-tól). – Munka Érdemrend (ezüst, 1966). 

Elismerés

Széchényi István-emlékérem (1965), Akadémiai Díj (1965 és 1970), Tessedik Sámuel-emlékérem (1976). 

Szerkesztés

Közgazdaság c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1968-tól), a Gazdálkodás c. lap szerkesztőbizottságának tagja és a Közgazdasági Szemle agrárközgazdasági rovatvezetője. 

Főbb művei

F. m.: A vásárlóalap- és jövedelemalakulás időszerű problémái. (Közgazdasági Szemle, 1957)
A paraszti termelés és reáljövedelem alakulása. (Közgazdasági Szemle, 1958)
A forgalomban lévő pénzmennyiség és a lakosság pénzkészlete. (Közgazdasági Szemle, 1958
és külön: MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Közleményei, 1958)
A vásárlóalap tervezésének kérdései. Kand. értek. (Bp., 1958)
A forgalomban lévő pénzmennyiség és a lakosság pénzkészlete. Monográfia. A bevezető tanulmányt Friss István írta. (MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Közleményei, Bp., 1959)
A jövedelmezőség hatása a kukorica- és cukorrépa-termelésre. Monográfia. Csendes Bélával. (MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Közleményei, 1959)
A vásárlóalap és az árualap gazdasági kérdései. Összeáll. (A népi ellenőrzés oktatási anyagai. 3. Bp., 1960)
Mezőgazdasági jövedelmezőség és termelési struktúra. (Közgazdasági Szemle, 1960)
A közgazdasági aspirantúra helyzetéről. (Közgazdasági Szemle, 1961)
Területi elhelyezkedés és üzemi specializálás a mezőgazdaságban. A Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági Szakosztályán, 1961. jan. 25-én rendezett ankét vitaanyaga. Előadások. Szerk. (Bp., 1961)
A jövedelmezőség hatása a mezőgazdasági termelésre. Csendes Bélával. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1962)
Az élőmunka értékelése a mezőgazdasági termékek önköltségszámításában. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Évkönyve. III. Bp., 1962)
A szocializmus építésének befejezése és a kommunizmus építésére való átmenet kérdései a mezőgazdaságban. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1962)
A kommunizmus építésének sajátosságai a mezőgazdaságban. (Közgazdasági Szemle, 1962)
A szovjet mezőgazdaság irányításának új vonásai. (Társadalmi Szemle, 1962)
A szovjet mezőgazdaság fejlesztése és távlatai. (Világgazdasági ismeretek. Bp., 1963)
A jövedelmezőség hatása a termelőszövetkezetek növénytermelésében. – A termelői árak és a jövedelmezőség hatása a termelőszövetkezeti szektorban. (Közgazdasági Szemle, 1963)
A termelés, az üzemi és személyes jövedelmek a szövetkezeti szektorban. (Statisztikai Szemle, 1963)
A termelőszövetkezeti önköltségszámítás egyik vitatott problémájáról. (Társadalmi Szemle, 1963)
Jövedelmezőség és termelés a szövetkezeti gazdaságokban. Csendes Bélával. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1964)
A népgazdaság pénzügyi tervezése. (Népgazdasági tervezés. II. köt. Bp., 1964)
A megtett út. (Gazdaszemmel a nagyvilágban. Bp., 1965)
Eszközlekötés és alapigényesség a mezőgazdaságban. (Közgazdasági Szemle, 1965)
A termelés és a jövedelem differenciáltsága, különbözeti jövedelem keletkezése a termelőszövetkezetekben. (A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem 1965. évi ünnepe ülésszaka. Bp., 1966)
Termelés és jövedelmi különbségek a mezőgazdaságban. (Statisztikai Szemle, 1966)
A termelés differenciáltságának okai és a különbözeti jövedelem a mezőgazdaságban. – A termelőszövetkezeti jövedelemkülönbségek kiegyenlítődésének lehetőségei és korlátai. (Közgazdasági Szemle, 1966)
Differenzierung in den landwirtschaftlichen Produktionsgesellschaften. (Acta Oeconomica, 1966)
A bővített újratermelés minimális jövedelmi feltételei a termelőszövetkezetekben. (Bankszemle, 1967)
Tagsűrűség és gazdálkodás a termelőszövetkezetekben. (Közgazdasági Szemle, 1967)
Agrárgazdaságtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1968)
A termelőszövetkezetek adózása és az új gazdasági mechanizmus. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1968)
A szövetkezeti tulajdon és a szövetkezet kettős természete. (Társadalmi Szemle, 1968)
Mezőgazdaságunk fejlődésének néhány közgazdasági sajátossága. (Az Élet és Tudomány Évkönyve, 1969)
Mezőgazdasági alapismeretek. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1969)
A termelőszövetkezeti közös gazdaságokból származó személyi jövedelmek. – A paraszti jövedelmek és a közös gazdaság. (Társadalmi Szemle, 1969)
A termelőszövetkezeti különbözeti jövedelmek állami befolyásolása. (Közgazdasági Szemle, 1969)
Az agrárközgazdászok képzése és elhelyezkedése. (Állami Gazdaság, 1969)
Akkumuláció, jövedelemelvonás és hitel a mezőgazdasági nagyüzemekben. – A különbözeti jövedelem elemekre való felbontása és a termőföld adóztatása. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1969)
Érdekeltség és jövedelmezőség a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. (Közgazdasági Szemle, 1970)
Akkumuláció és személyi jövedelem a termelőszövetkezetekben. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1971)
Mezőgazdasági vállalati gazdaságtan. Egy. tankönyv. I–II. köt. Szerk. Csáki Csabával. (Bp., 1972)
A nyereség szabályozása és felhasználása. – A nyereségfelhasználás és az érdekeltségi kapcsolatok az állami gazdaságokban. (Pénzügyi Szemle, 1972)
Az állami gazdaságok bértömeg-szabályozásának rendszere. – A termelés és a jövedelem növekedése a termelőszövetkezetekben. (Közgazdasági Szemle, 1972)
Az állami gazdaságok vállalati érdekeltségének jövedelmi tartalma. (Gazdálkodás, 1972)
Érdekeltség, jövedelmezőség és a termelési tényezők optimalizálása. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1972)
A vállalati érdekeltség és érvényesülésének mechanizmusa az állami gazdaságokban. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1972
németül: 1977)
Agrárközgazdasági esettanulmányok. Szerk. Csáki Csabával. (Bp., 1973)
A vállalati döntéshozatal és tervezés módszertana. Szerk. Erőss Dezsővel. (Az Agroterv és a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézete kiadványa. Bp., 1973)
Önköltség, ár, jövedelmezőség a mezőgazdaságban. Egy. jegyz. Csendes Bélával, Laczó Ferenccel. (Bp., 1973)
A vállalati önállóság és felhalmozóképesség az állami gazdaságokban. (Gazdaság, 1973)
A vállalati érdekeltség szabályozási modelljének fő vonásai az állami gazdasági szektorban. (Közgazdasági Szemle, 1973)
A termelés alapigényessége, az alapok termelési hatékonysága iparosodó mezőgazdaságunkban. (Közgazdasági Szemle, 1974)
A gépesítés mezőgazdaságunkban. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1974)
Mezőgazdasági vállalatok gazdaságtana. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Bp., 1975)
A vállalati anyagi érdekeltség és ösztönzés az állami gazdaságokban. (A dolgozók társadalmi-gazdasági ösztönzése. Válogatás az MTA Munkatudományi Bizottsága által szervezett konferencia anyagából. Bp., 1975)
Milyen hatást tulajdoníthatunk a termelőszövetkezetek adóztatásának? (Közgazdasági Szemle, 1975)
Iparosodás és hatékonyság a mezőgazdaságban. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1976)
Hatékonyság iparosodó mezőgazdaságunkban. Szerk. Többekkel. (Bp., 1977)
A mezőgazdaság az ágazati kapcsolatok rendszerében. Monográfia. Csizmadia Ernővel. (Bp., 1977)
Változott-e a termelőszövetkezetek vállalati jövedelmi érdeke és érvényesítésének módja? (Közgazdasági Szemle, 1979)
A vállalati koncentráció az állami gazdaságokban. 1967–1977. Bethlendi Lászlóval, Kerékgyártó Györgynével. (Állami gazdaságok tapasztalatai. 1. Bp., 1980
Vállalati fejlesztések és a fejlesztés lehetőségeinek kihasználása a mezőgazdaságban. (Bp., 1980)
Vállalatnagyság és vállalati struktúra az állami gazdaságokban. (Közgazdasági Szemle, 1980)
A vállalatnagyság és a gazdálkodás hatékonysága a mezőgazdaság nagyüzemi termelésében. (Vezetéstudomány, 1981)
A vállalatnagyság differenciáltsága és kapcsolata a hatékonysággal a mezőgazdaság nagyüzemi termelésében. (Egyetemi Szemle, 1982)
A szocialista átalakulás jellemzői falun. – Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek fejlődésének közgazdasági feltételei és lehetőségei. (Közgazdasági Szemle, 1983)
Vállalati érdek és személyes érdekeltség a mezőgazdaságban az 1980-as évtized küszöbén. (Vezetéstudomány, 1983)
Hatékonyság és növekedés szocialista mezőgazdaságunkban. Tanulmányok. Szerk. (Bp., 1984)
Vállalati érdek, hatékonyság és érdekeltség az állami gazdaságokban. (A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok gazdálkodása. Szerk. Csete László. Bp., 1984)
A mezőgazdaság a hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlődésben. (Közgazdasági Szemle, 1984)
A szervezeti megújulás szükségessége a termelőszövetkezetekben. (Közgazdasági Szemle, 1985)
Hatékonyság és növekedés a szocialista mezőgazdaságban. Szerk. Többekkel. (Bp., 1986)
A népgazdasági teljesítmény anyagi lehetősége a mezőgazdasági szervezetekben. (Egyetemi Szemle, 1989)
A bruttó jövedelem csökkenése a mezőgazdasági vállalatokban. 1976–1987. (Közgazdasági Szemle, 1990)
Támogatott vagy saját lábon álló a mezőgazdaság? (Közgazdasági Szemle, 1991)
A mezőgazdaság burkolt jövedelemelvonása, mint az autarkiás gazdálkodás vesztesége. (Aula, 1991)
A farmstruktúra és hazai megvalósulásának esélye. (Gazdálkodás, 1993)
Problémák – Megoldások a mezőgazdaság rendszerváltásában. (Gyöngyös, 1996). 

Irodalom

Irod.: Csáki Csaba–Forgács Csaba: V. F. (Gazdálkodás, 1996). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014