Tóth Zoltán
hadtörténész
Születési adatok
1888. december 9.
Budapest
Halálozási adatok
1958. június 12.
Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).Életút
A Ludovika Akad.-n tanult, a bp.-i tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1912), a középkori m. hadtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1921), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). A történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). - A M. Nemzeti Múz. (MNM) Levéltári Oszt. napidíjas gyakornoka (1913-1919), az MNM Régiségtára segédőre (1919-1921), múz.-i őre (1921-1934), igazgatóőre (1934-1941) és a Hadtörténelmi Gyűjtemény alapító vezetője (1919-1941), az Orsz. M. Történeti Múz. Történeti Tárához beosztott ny. r. tanár (1941-1949), az MNM tud. munkatársa (1949-1952). A Pázmány Péter Tudományegyetem Középkori M. Történeti Tanszéken a középkori m. hadtörténet magántanára (1921-1934) és a középkori m. történelem h. tanára (1930-1934), c. ny. rk. tanár (1934-1939), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a középkori m. és egyetemes történelem ny. r. tanára (1939-1941). Középkori és kora újkori m. hadtörténettel, fegyvertörténettel és heraldikával fogl. Alapvetően új eredményeket ért el Hunyadi Mátyás „fekete seregének” történetével kapcsolatban, tisztázta továbbá a m. huszárság eredetével összefüggő közismert történeti tévedéseket. Vizsgálta a m. hadviselés művelődéstörténeti jelentőségét, az I. Szt. Istvánnal kapcsolatos legendák történeti értékét. Muzeológusként nevéhez fűződik az MNM Hadtörténelmi Gyűjteményének megszervezése, számos jelentős hadtörténeti és fegyvertörténeti kiállítást rendezett.Főbb művei
F. m.: I. Mátyás hadügyi politikája. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1912)A huszita eredetű szekérvár. (Hadtörténelmi Közlemények, 1916)
Az államterület biztonsága. (Földrajzi Közlemények, 1917)
A huszita szekérvár a magyar hadviselésben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1918)
Legrégibb feszítőzabláinkról. (Archaeológiai Értesítő, 1920/22)
Mátyás király idegen zsoldos serege. A fekete sereg. (Bp., 1925)
A német koronázási formula kard-insigmiája. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1928. febr. 6.)
„Attila s Schwert”. Studie über die Herkunft des sogenannten Säbels Karls des Grossen in Wien. (Bp., 1930)
A kígyóspusztai csata jelentősége. (Turul, 1933
franciául: Archaeológiai Értesítő, 1943)
A „glodius divinitus ordinatus”. Megjegyzések a német koronázási formula keltéhez. (Századok, 1933)
A huszárok eredetéről. (Pécs, 1934)
Hadtörténelmi gyűjtemény. (Vezető a történelmi gyűjteményekben. Bp., 1938)
A hadakozó nép. (Magyar művelődéstörténet. I. Bp., 1939
hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991
1993)
Mátyás Flórián Ranzanus-problémája. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1941. jan. 27.)
A Hartvik-legenda kritikájához. A szentkorona eredetkérdése. (Bp., 1942)
Marczali Henrik emlékezete. (Bp., 1947)
Szent István legrégibb életirata. (I. Századok, 1947
II. Magyar Könyvszemle, 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)