Iskola

Az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A Ludovika Akad.-n tanult, a bp.-i tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1912), a középkori m. hadtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1921), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). A történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). - A M. Nemzeti Múz. (MNM) Levéltári Oszt. napidíjas gyakornoka (1913-1919), az MNM Régiségtára segédőre (1919-1921), múz.-i őre (1921-1934), igazgatóőre (1934-1941) és a Hadtörténelmi Gyűjtemény alapító vezetője (1919-1941), az Orsz. M. Történeti Múz. Történeti Tárához beosztott ny. r. tanár (1941-1949), az MNM tud. munkatársa (1949-1952). A Pázmány Péter Tudományegyetem Középkori M. Történeti Tanszéken a középkori m. hadtörténet magántanára (1921-1934) és a középkori m. történelem h. tanára (1930-1934), c. ny. rk. tanár (1934-1939), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a középkori m. és egyetemes történelem ny. r. tanára (1939-1941). Középkori és kora újkori m. hadtörténettel, fegyvertörténettel és heraldikával fogl. Alapvetően új eredményeket ért el Hunyadi Mátyás „fekete seregének” történetével kapcsolatban, tisztázta továbbá a m. huszárság eredetével összefüggő közismert történeti tévedéseket. Vizsgálta a m. hadviselés művelődéstörténeti jelentőségét, az I. Szt. Istvánnal kapcsolatos legendák történeti értékét. Muzeológusként nevéhez fűződik az MNM Hadtörténelmi Gyűjteményének megszervezése, számos jelentős hadtörténeti és fegyvertörténeti kiállítást rendezett.