Szabó Gábor
Szabó Gábor

2020. december 4. Péntek

Szabó Gábor, id.

orvos, humánbiológus, genetikus

Születési adatok

1927. január 2.

Sárospatak, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1996. december 13.

Debrecen, Hajdú-Bihar megye


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1982. máj. 7.).

Életút

Fia Szabó Gábor, ifj. (1953) orvos, biofizikus. (A sárospataki ref. koll. angol tagozatán éretts. (1944), a sátoraljaújhelyi gettóba (1944. ápr. 17.), majd az auschwitzi koncentrációs táborba hurcolták, 1945. máj. 10-én Drezdában a szovjet csapatok szabadították fel.)* A Debreceni Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1951), az orvostudományok kandidátusa (1956), doktora (1971), az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1982. máj. 7.). - Az MTA-TMB aspiránsa (1951-1954), az MTA-DOTE Gyógyszertani Int. Antibiotikum Tanszéki Kutatócsoport tud. munkatársa (1956-1959), a DOTE Biológiai Tanszék, ill. Int. egy. docense (1959-1963), egy. tanára (1963. dec. 30.-1996) és az int. ig.-ja (1963-1993); közben az egyetem rektorh.-e (1963-1966), rektora (1973-1979). Az ENSZ Eü.-i Világszervezete (WHO) főig.-jának tanácsadója (1987-1991). A SZU Tud. Akad. Antibiotikum-kutató Int. (1956, 1958), a Cambridge-i Egyetem Biokémiai Int. (1959), a Koppenhágai Egyetem Humángenetikai Int. (1964), majd a New York-i Rockefeller Egyetem vendégkutatója (1971-1972). * Esetleg nem közlendő, nem nyilvános adat.Molekuláris genetikával, humángenetikával, elsősorban a sztreptomicint termelő mikroba (Streptomyces griseus) taxonómiai és genetikai vizsgálatával fogl. A Streptomyces griseus vizsgálata közben munkatársaival nemzetközileg is elsőként állapította meg, hogy az ún. C-faktor felelős a fejlődési útvonalért, előállította a C-faktort, amelynek meghatározta szerkezetét és aminosavsorrendjét. Később az élővilág igen különböző fajaiban megtalálták a C-faktor homológjait, s a fehérje mindenütt a fejlődési folyamatok szabályozásához kötődött. A Rockefeller Egyetemen E. L. Tatummal és N. C. Mishrával elsőként oldották meg egy valódi sejtmagvas élőlény, a kenyérgomba (Neurospora cracca) genetikai transzformálását. A debreceni laboratóriumban munkatársaival elsőként azonosította a DNS-felvételét stimuláló anyagot az ún. DUSF-fehérjét.

Főbb művei

F. m.: Új módszer a mikroorganizmusok által termelt hatóanyagok biológiai kutatására. Kísérletes Orvostudomány h.n.,1953
Streptomyces griseus streptomycin iránti resistentiája és antibiotikum termelése. Debrecen,1955
Studies on the Resistence to Streptomycin of Streptomyces griseus. Acta Biologica
Group-wise Growth of Streptomyces in a Medium Containing Streptomycin. Archiv für Mikrobiologie 1957
Az antibiotikumok szerepe a természetben. Orvostovábbképzés 1964
A New Component from the Cell Wall of Streptomyces griseus. Acta Microbiologica
A differenciálódás tanulmányozása mikroorganizmusokon. MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei 1967
Change of Resistence to Lysozime and Ultrasonic Disintegration of the Mycelium of Streptomyces griseus under the Influence of Chelating Agents and Polyvalent Cations. Canadian Journal of Microbiology h.n.,1967
Differenciálódás celluláris szinten. In: A genetika biokémiai problémái Budapest,1969
Orvosi biológia. Budapest,1970
Streptomyces griseus differenciálódását befolyásoló anyag izolálása és hatásmódjának tanulmányozása. Debrecen,1970
Az antibiotikumok biológiai szerepe. In: Antibiotikumok és vírusok biológiája Budapest,1978
Autoregulators of Secondary Metabolite-ProducingStreptomyces. In: Microbial Physiology and Manufacturing Industry Budapest,1988.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013