Stoll Kálmán
Stoll Kálmán

2026. április 12. Vasárnap

Stoll Kálmán, 1893-tól váradi

társadalomorvos, epidemiológus

Születési adatok

1892. február 2.

Budapest

Halálozási adatok

1964. március 7.

Budapest

Temetési adatok

1964. március 14.

Budapest

Pestszentlőrinc


Család

Váradi előnevű régi nemesi családból származott.

Dédszülei, apai: Stoll Fülöp, Müller Anna; ?, ?.

Stoll Fülöp fia: lovag váradi Stoll Károly (1811. okt 17. Felsőbánya–1887. szept. 9. Bp Temetés: 1887. szept. 3. Kerepesi út) erdő- és bányatanácsos, a Nagybányai kerület országgyűlési képviselője (1865-től).

Nagyszülei: váradi Stoll Adolf (1815. Százd, Hont vm.–1895. jan. 12. Nagybánya, Szatmár vm. Temetés: 1895. jan. 14. Nagybánya) bányaigazgatósági főtiszt, Nagybánya r. t. város bizottsági tagja, Zörnleib Terézia (1820. júl. 8. Nagybánya–1898. ápr. 18. Bp. Temetés: 1898. ápr. 20. Nagybánya); Novotny Adalbert/Béla, Mandl Erzsébet.

Szülei: Stoll Lajos (1845–1915. nov. 18. Bp.) posta- és távírda-számvevőségi tisztviselő, miniszteri számtanácsos, Novotny Emma (1859. nov. 13. Pest–1946. nov. 24. Bp.).

Stoll Lajos testvérei: Stoll Gábor (1847. febr. 21. Nagybánya–1906. dec. 8. Nagybánya. Temetés: 1906. dec. 10. Nagybánya) jogász, Nagybánya város kir. jegyzője, a Szabadelvű Párt nagybányai elnöke, Stoll Mária (= Stoll Mimi, 1849. Nagybánya–1924. márc. 1. Bp. Temetés: 1924. márc. 3. Kerepesi út); Szabó Adolf (1839. ápr. 5. Ipolyszád) magyar kir. erdőigazgató felesége és Stoll Béla (1852. Nagybánya–1931. jún. 21. Nagybánya. Temetés: 1931. jún. 23. Nagybánya) jogász, ügyvéd, a Nagybányai Részvény Takarékpénztár igazgatója.

Szabó Adolf és Stoll Mária fia: dr. Szabó Miklós (1890. Nagybánya) Nagybánya város polgármestere (1942–1944).

Stoll Gábor fia: dr. Stoll Tibor (1880. máj. 14. Nagybánya–1950. jan. 18. Bp.) jogász, ügyvéd, Nagybánya város tiszti ügyésze.

Testvére: [id.] Stoll Géza (1896. márc. 10. Bp.–1916. nov 3. Neagra Sarului, Suceava, Románia). Az I. világháborúban mint a IV. hegyi tüzér ezred hadnagya hősi halált halt, ideiglenesen a dornavatrai temetőben helyezték el (maradványait később a Kerepesi úti Temetőbe szállították).

Felesége: 1918. jún. 24. [Csimkent]–1964. márc. 7.: Piesztics Ljudmila (1894. márc. 12. Vilnius–1968. nov. 17. Bp. Temetés: 1968. nov. 21. Pestlőrinc).

Gyermekei, leányai: Magyari Beck Imréné, majd Arató Oszkárné Stoll Edit (1919. okt. 18. Novorosszijszk, Oroszország–1997. febr. 20. Bp. Temetés: 1997. márc. 11. Farkasrét) pedagógus, középiskolai tanár, Honfi Imréné Stoll Ludmilla (1932–2011) az Állami Könyvterjesztő Vállalat munkatársa; fia: Stoll Géza (1923–1993) honvédtiszt.

Iskola

A budapesti tudományegyetem orvosi karán tanult (1910–1914), az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1914–1915), orosz hadifogságban volt (1915–1920), hazatérése után orvosdoktori okl. szerzett (1920), az orvostudományok kandidátusa (1963).

Életút

Kóka (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., Nagykátai járás) körorvosa (1921–1926), a Gödöllői járás tisztiorvosa (1926–1930). Budapest Székesfőváros VI. kerületi (1930–1934), VII. kerületi (1934–1940), ismét VI. kerületi tisztiorvosa (1940–1945), a főváros ostroma idején a VI. kerületben légoltalmi szolgálatot látott el.

A II. világháború után a Budapesti Tisztifőorvosi Hivatal tisztiorvosa (1945–1950), az Orvostudományi Dokumentációs Központ helyettes vezetője (1950–1952), a budapesti I. kerületi Tanács Egészségügyi Osztályának tisztiorvosa (1952–1953), majd ideiglenes szolgálattételre az Egészségügyi Minisztériumba rendelték be (1953–1954). A Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás járványügyi csoportjának kutatóorvosa (1954-től).

Az UNICEF párizsi I. Nemzetközi Szociális Gyermekvédelmi Tanfolyamának résztvevője (1948).

Budapest és a főváros környéke morbiditási és mortalitási kérdéseivel foglalkozott, a különböző járványos betegségek terjedési mechanizmusának sajátosságait, a védőoltások hatásosságát, esetleges hiányosságait, ezzel összefüggő higiéniai problémákat vizsgált és elemzett. Különösen értékes a II. világháború utáni háborús járványok megelőzésével kapcsolatos budapesti tevékenysége. Jelentős szerepet játszott a fővárosi járványellenes küzdelem irányításában, a közegészségügyi és járványügyi állomások (= köjál) megszervezésében. Több orosz nyelvű szakkönyvet tolmácsolt.

Emlékezet

Budapesten, a Szent Imre-kertvárosban (XVIII. kerület Sepsiszentgyörgy utca 11.) élt és tevékenykedett, a Pestlőrinci Új Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A Népegészségügy c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1961–1964).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A hastífusz terjedési mechanizmusának vizsgálata a fővárosban. Epidemiológiai tanulmány. Kand. értek. (Bp., 1961).

F. m.: ford.: Freidlin, Szolomon Jakovlevics: Az üzemorvosi munka szervezete. (Bp., Egészségügyi Kiadó, 1951)
Varfolomajeva, Angelina Alekszandrovna: Az ember leptospirozisai. (Bp., Egészségügyi Kiadó, 1951)
Marzejev, Alekszandr Nyikitics: Településegészségtan. (Bp., Egészségügyi Kiadó, 1954).

F. m.: népszerű írásai: A scabies kezelése nátrium-tioszulfáttal és nátrium-bioszulfáttal. (A Gyógyszerész, 1949. 18.)
A betegségmegelőzésről. (Egészségügyi Munka, 1956. 9.).

F. m.: népszerű írásai a Népegészségügyben: A Gödöllői járás egészségügyi felvétele. Gaál Andrással. (Népegészségügy, 1926)
A bába, mint anya- és csecsemővédőnő. (Népegészségügy, 1927)
A tuberkulózis elleni küzdelem eszközei falun. (Népegészségügy, 1928)
A vérhaskérdésről. (Orvosok Lapja és Népegészségügy, 1945. 3.)
Háborús járványok Budapesten. (Orvosok Lapja és Népegészségügy, 1946. 5.)
Feladataink a tuberkulózis elleni küzdelemben. (Orvosok Lapja és Népegészségügy, 1946. 20.)
A székesfővárosi közegészségügyi szolgálat reformja. 1–2. (Orvosok Lapja és Népegészségügy, 1947. 1–2.)
A vörhenykérdés és a táplálkozás. (Orvosok Lapja és Népegészségügy, 1947. 12.)
A bábaképzés reformjáról. (Orvosok Lapja és Népegészségügy, 1947. 14.)
A fertőző betegségek elleni küzdelem a Szovjetunióban. Összefoglaló referátum. 1–2. (Orvosok Lapja és Népegészségügy, 1947. 15–16.)
Idegrendszerbeli heveny fertőző megbetegedések előfordulása Budapesten. (Orvosok Lapja és Népegészségügy, 1947. 36.)
A fővárosi fertőtlenítő intézet feladatai. (Népegészségügy, 1948. 1-2.) A fertőző halálozás alakulása Budapesten és a védekezése eszközei. (Népegészségügy, 1948. 16.)
A párizsi kórház szociális ellátásáról. (Népegészségügy, 1948. 20.)
BCG-oltások Franciaországban. (Orvosok Lapja, 1948. 24.)
Beszámoló az UNICEF Párizsban rendezett első szociális gyermekvédelmi tanfolyamáról. (Népegészségügy, 1948. 25.)
Az iskolaegészségügy fejlődése Franciaországban. (Népegészségügy, 1949. 6.)
A budapesti hastífusz epidemiológiája. (Népegészségügy, 1949. 11.)
Téves diagnózisok az ételmérgezések okának kivizsgálása kapcsán. Referátum. (Népegészségügy, 1949. 16.)
A tularaemia és az ellene való védekezése. (Népegészségügy, 1951. 1.)
A levegőfertőtlenítés kérdésének mai állása. (Népegészségügy, 1951. 3.)
Közegészségügyünk szervezési kérdései. (Népegészségügy, 1951. 13.)
A közegészségügyi-járványügyi állomásokról. (Népegészségügy, 1952. 10.)
Az úgynevezett tisztiorvosi bizonyítványokról. (Népegészségügy, 1953. 11.)
Egységes munkamódszert a közegészségügyi szolgálatba. (Népegészségügy, 1955. 2.)
A fővárosi körzeti orvosok munkájának járványorvosi jelentősége. (Népegészségügy, 1955. 7.)
Csoportos hepatitis-megbetegedések felszámolása gyermekkollektívákban. (Népegészségügy, 1956. 8.)
Adatok a budapesti hastífusz epidemiológiájához. (Népegészségügy, 1957. 8-9.)
Járványtani megfigyelések a fővárosi gyermekkollektívákban előforduló hepatitis-megbetegedéseknél, különös tekintettel a gammaglobulin hatásosságára. (Népegészségügy, 1959. 1.)
Fertőzéses eredetű enterocolitisek járványügyi problémái a fővárosban. Ferenczi Endrével és Virágh Gyulával. (Népegészségügy, 1960. 6.)
A fertőző betegségek specifikus prophylaxisának eredményei, különös tekintettel a pertussisra. (Népegészségügy, 1961. 9.)
A fertőtlenítés minőségének és a használati tárgyak fekáliás szennyezettségének vizsgálata Zmejev szerint. (Népegészségügy, 1963. 4.).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Elhunyt Stoll Károly, a Nagybányai választókerület sok éven át volt országgyűlési képviselője. (Nemzet–Pesti Napló, 1887. szept. 10.–Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1887. szept. 11.)
Stoll Károly. [Nekrológ.] (Bányászati és Kohászati Lapok, 1887. 18. [szept. 15.])
A király Stoll Adolfnak, a nagybányai bányakerületi főpénztár ny. ellenőrének és törvényes utódainak a váradi előnevet díjmentesen adományozta. (Magyar Hírlap–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1893. júl. 15.)
Elhunyt váradi Stoll Adolf ny. bányaigazgatósági főtiszt. (Fővárosi Lapok, 1895. febr. 9.)
Stoll Gábor. [Nekrológ.] (Nagybánya [hetilap], 1906. 50. [dec. 13.])
Elhunyt Stoll Lajos ny. minisztériumi számtanácsos. (Nagybánya és Vidéke, 1915. 47. [nov. 21.])
váradi Stoll Géza zászlós hősi halála. (Pesti Hírlap, 1916. dec. 1.)
Hősi halál. Stoll Gézáról és a Stoll családról. (Nagybánya és Vidéke, 1916. 49. [dec.] 3.)
Elhunyt Stoll Mária, Szabó Adolf erdőigazgató özvegye. (Budapesti Hírlap–Nemzeti Újság, 1924. márc. 2.)
Stoll Béla halála. (Szamos [napilap], 1931. jún. 24.)
Elhunyt Stoll Béla. [Temetés utáni hír.] (Budapesti Hírlap–Magyarság, 1931. jún. 26.)
Váradi Stoll Edit és Magyar Beck Vladimir jan. 6-án tartották esküvőjüket a budapesti Regnum Marianum kápolnájában. (Köztelek, 1939. 3. [jan. 15.])
Elhunyt Stoll Kálmán. (Esti Hírlap–Népszabadság, 1964. márc. 13.)
Kapos Vilmos: Stoll Kálmán. (Népegészségügy, 1964. 5.)
Elhunyt dr. Arató Oszkárné Stoll Edit. (Magyar Nemzet, 1997. márc. 5.–A szabadság, 1997. márc. 7.–Népszabadság, 1997. márc. 8.). Réthy Károly: A Nagybánya vidéki bányászok és kohászok részvétele az 1848/49-es szabadságharcban. [Stoll Károlyról.] (Honismeret, 2015. 2.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXSX-PZ6?lang=hu (Novotny Emma születési anyakönyve, 1859)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZJF-V9R?lang=hu (Stoll Kálmán születési anyakönyve, 1892)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578741 (Stoll Adolf gyászjelentése, 1895)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578752 (Stoll Gábor gyászjelentése, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6YKF-X1HJ?lang=hu ([id.] Stoll Géza születési anyakönyve, 1896)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578742 (Stoll Adolfné Zörnleib Terézia gyászjelentése, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DRM8-NST2?lang=hu (Stoll Kálmán és Piesztits Ludmilla házasságai anyakönyve [1918] 1920)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68F7-T71D?lang=hu (Szabó Adolfné Stoll Mária halotti anyakönyve, 1924)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578748 (Stoll Béla gyászjelentése, 1931)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6TMZ-4247?lang=hu (Stoll Lajosné Novotny Emma halotti anyakönyve, 1946)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68VJ-BTLB?lang=hu (Stoll Tibor halotti anyakönyve, 1950)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578765 (dr. Stoll Kálmán gyászjelentése, 1964)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/578766 (dr. Stoll Kálmánné gyászjelentése, 1968)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2026

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője