Solymossy Sándor
Solymossy Sándor

2021. május 14. Péntek

Solymossy Sándor

etnográfus, folklorista

Születési adatok

1864. augusztus 28.

Pest

Halálozási adatok

1945. április 9.

Budapest


Iskola

A budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1889), a magyar néptudomány (etnológia) tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1922).

Az MTA tagja (l.: 1919. okt. 23.; r.: 1933. máj. 19.). 

Életút

Pozsony-Főréven gr. Csáky Jenő családjának nevelője, eközben több utazást tett Németországban és Olaszországban, ill. a Balkánon (1889–1894). A pozsonyi kereskedelmi akadémián a magyar, a német és a francia nyelv r. tanára (1894–1898), a budapesti VII. kerületi polgári iskola (1898–1900), a budapesti felsőépítőipari iskola és az Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanítóképző-intézete r. tanára (1900–1929).

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a néptudomány magántanára (1922–1929), ny. r. tanára és a Néprajz Tanszék vezetője (1929–1934). 

A Könyves Kálmán Szabadkőműves Páholy tagja (1904-től). 

A néprajztudomány első magyar egyetemi tanáraként az összehasonlító néprajz egyik jelentős művelője volt, de népballa-, néphit- és népmesekutatásai is értékesek. Fiatalkorában szépirodalmi műveket (elsősorban történelmi regényeket) is írt.  

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Fiumei úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). 

Elismertség

A Magyar Néprajzi Társaság titkára (1908–1911), főtitkára (1911–1918), alelnöke (1918–1935), t. tagja (1935-től). A Kőrösi Csoma Társaság és a Dugonics Társaság tagja. 

A helsinki Kalevala Társaság külső, a Semaine d’Ethnologie Religieuse r. tagja. 

Szerkesztés

Az Ethnographia szerkesztője (1920–1922 és 1926–1930).

Főbb művei

F. m.: A Shakespeare–Bacon-vita. (Fővárosi Lapok, 1885. 217. és 218.)
Az első magyar színigazgató: Kelemen László. (Fővárosi Lapok, 1888. 249.)
A karácsonyi mysteriumok eredete. (Fővárosi Lapok, 1888. 337. és Egyetemes Philologiai Közlöny, 1889)
A Bethlehem a népmysteriumokban és a dráma történetében. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1894
és külön: Bp., 1894)
Bosnyák hősdalok. (Nyugatmagyarországi Híradó, 1895. 13. és 14.)
Régi magyar dalokról. (Nyugatmagyarországi Híradó, 1895. 35–37.)
Az ezredév és a könyvkereskedések. (Jelenkor, 1896. 7.)
A műtörténelmi anyag behozatala a polgári fiúiskolák tantervébe. (Polgári Iskolai Közlöny, 1899)
Shakespeare apokrif levelei. (Magyar Szemle, 1901)
Rovásos jeleinkről. (Magyar Salon, 1903)
Sociologia, ipartörténet és ethnologia. (Iparoktatás, 1904)
Ethnographia és aesthetika. (Ethnographia, 1904)
Jókai írói egyénisége. (Tanulók Lapja, 1904. 13–15.)
Az ipartörténet főbb korszakai. – Az ipari munka sorsa az újkorban. (Iparoktatás, 1906)
A líra és epika eredetéről. (Ethnographia, 1906)
Népkönyvtárak szervezése. (Népnevelés, 1906
és külön: Bp., 1906)
Mit szeret a nép olvasni? A külföldi népkönyvtárak statisztikájából. (Népművelés, 1906)
Az énekesrendek keletkezése. (Ethnographia, 1907)
A vadász temetése. Egy népszerű kép származástörténete. (Ethnographia, 1915)
Ipolyi Arnold népmesegyűjteménye. Kiadta Kálmány Lajos. (Irodalomtörténet, 1915)
Arany János népiessége. (Ethnographia, 1917)
Az egyéniség. (Nemzeti Nőnevelés, 1917)
Adalékok a Toldi-mondához. – Az Ezeregy-éj. – A Bajusz-adoma keletkezése. (Ethnographia, 1918)
A magyar nép lelkéről. A Magyarország ismertetése előadás-sorozat előadása. (Néptanítók Lapja, 1920
és külön: A Szabad Lyceum kiadványai. Bp., 1920)
Mi a folklore? (A Magyar Néprajzi Társaság Propaganda-bizottságának Kiadványai. 2. Bp., 1920)
A magyar népköltés értékei. S. S. előadása a Magyar Néprajzi Társaság első gyulai propagandagyűlésén. (Néptanítók Lapja, 1921
és külön: A Magyar Néprajzi Társaság Propaganda-bizottságának Kiadványai. 6. Bp., 1921)
A matriarchatus nyomai a folklore-ban. – A népmese problémái. (Társadalomtudomány, 1921)
Keleti elemek népmeséinkben. (Ethnographia, 1922)
A Toldi-monda keletkezése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1924. febr. 5.
megjelent két részben: Irodalomtörténeti Közlemények, 1924 és önállóan, külön: Bp., 1924)
Az ethnologia tárgyköre és módszerei. (Ethnographia, 1926)
A gondolatritmus eredete. – A vasorrú bába és mitikus rokonai. (Ethnographia-Népélet, 1927)
A finnek és észtek néprajza. (Finnek és észtek. Bp., 1928)
A csók eredete. (Ethnographia-Népélet, 1928)
Magyar ősvallási elemek népmeséinkben. A kacslábon forgó várkastély. – Lél vezér kürtmondája. (Ethnographia-Népélet, 1929)
Bevezetés a néptudományba. S. S. beköszöntő előadása az újonnan szervezett Néptani Tanszéken. Szeged, 1929. szept. 20. (Napkelet, 1929)
Ősi fejfaformák népünknél. (Ethnographia-Népélet, 1930)
A karácsonyfa története. (Napkelet, 1930)
Ugrische Elemente im ungarischen Volkstum. (Finno–Ugrica. 3. Bp., 1931)
Népmeséink sárkány-alakja. (Ethnographia-Népélet, 1931)
A 80-as évek egyetemi élete Pesten. (Napkelet, 1931)
A magyarság faji összetétele. 1–2. (Napkelet, 1932)
A vas babonás ereje. (Ethnographia-Népélet, 1933)
Magyarok dicsérete 1000 év előtt. (Szegedi Füzetek. Szeged, 1934)
Históriás énekeseink a középkorban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1934. febr. 5.)
Népdal, ballada, monda. (Bp., 1935)
A praelogikus gondolkozás és a népmesék csodás elemei. (Budapesti Szemle, 1937
és külön: Bp., 1937)
A magyar ősi hitvilág. (A magyarság néprajza. IV. köt. Bp., 1937
hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991)
A népmese és a tudomány. (A Kis Akadémia Könyvtára. 28. Bp., 1938)
A népmesék eredetkérdéséhez. Két népmese keletkezéstörténete. (Budapesti Szemle, 1939
és külön: Bp., 1939)
A magyar csodaszarvasmonda. (Magyarságtudomány, 1942)
A vasorrú bába és mitikus rokonai. Vál. tanulmányok. Vál., sajtó alá rend. Horváth Ildikó, a bevezető tanulmányt írta Verebélyi Kincső. (Hermész Könyvek. Bp., 1991)

 

szépirodalmi művei: Ki a legény a csárdában? Megtörtént história. (Bp., é. n.)
Az ingovány-vár. Történelmi elbeszélés a magyar ifjúság számára. (Hazafias Könyvtár. 17. Bp., 1893
2. kiad. 1906)
A hős varga. Történelmi elbeszélés Buda múltjából az ifjúság számára. (Hazafias Könyvtár. 17. Bp., 1894
2. kiad. 1896)
Az áruló. Történelmi elbeszélés a régi időkből az ifjúság számára. Juszkó Béla képeivel. (Hazafias Könyvtár. 19. Bp., 1894)
Ágyúdörgés között. Történelmi elbeszélések a régmúlt időkből. (Bp., 1895)
Uti rajzok. Képek Boszniából, Horvátországból és Dalmácziából. (Szépirodalmi Kincstár. Bp., 1901). 

Irodalom

Irod.: Emlékkönyv S. S. 75. születésnapjára. (Bp., 1939)
Sándor István: S. S. és a néprajzi bibliográfia. (Index Ethnographicus, 1960)
Ortutay Gyula: S. S. (O. Gy.: Írók, népek, századok. Bp., 1960)
Dömötör Sándor: S. S. és a „proletárság.” (Néprajz és Nyelvtudomány, 1963)
Korompay Bertalan: S. S. három levele tükrében. (Ethnographia, 1992)
Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. (Bp., 2001). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013