Söjtör János
Söjtör János

2025. április 23. Szerda

Söjtör János

politikus

Születési adatok

1918. július 26.

Kemendollár, Zala vármegye

Halálozási adatok

1995. április 8.

Nagykanizsa, Zala megye

Temetési adatok

1995. április 14.

Nagykanizsa

Köztemető (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Sz: Söjtör Sándor, Kis Eszter. Fia: Söjtör János (†2002. júl. 15. Nagykanizsa. Temetés: 2002. júl. 19. Nagykanizsa, Köztemető).

Iskola

Hat elemi osztályt végzett, kovács segédlevelet szerzett (1940). A II. világháború után négyhetes (1948), három hónapos pártiskolán (1950) és kétéves pártfőiskolán tanult (1951–1953).

Életút

A Mesterházy-uradalom kemendollári kovácsműhelyében napszámos, majd Zalaszentlőrincen kovácstanonc (1935?–1940). Segédlevele megszerzése után nemsokára behívták katonának, a szovjet fronton patkolókovácsként szolgált (1941–1942), a budapesti Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár kovácslegénye (1942–1944), ismét behívták, ezúttal a 11. hegyivadász zászlóaljnál szolgált (1944. febr.–1944 vége), a visszavonulás során megszökött alakulatától és már (cseh)szlovák területen, Besztercebánya környékén csatlakozott a partizánokhoz (1945 jan.).

A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja (1945-től), az MKP kemendollári községi pártszervezetének titkára (1945–1948), az MDP Zalaegerszegi Járási Bizottsága káderese (1948–1950), az MDP Letenyei Járási Bizottsága titkára (1950–1953), az MDP Zala Megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője (1953–1954. márc.). Az MDP Nagykanizsai Járási Bizottsága első titkára (1954. márc.–1956. nov.). A forradalom és szabadságharc leverése után az MDP utódaként életre hívott Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) alapító tagja (1956. nov.-től), a párt nagykanizsai szervezője. Az MSZMP Nagykanizsai Járási Bizottsága első titkára (1957. jan.–1975. ápr. 1.).

 

Az MSZMP KB póttagja (1959. dec. 5.–1962. nov. 24.). Az MSZMP Zala Megyei Bizottsága tagja (1957–1980).

Emlékezet

Egy Zala megyei kistelepülésen, Kemendolláron született, 1954-től Nagykanizsán élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a helyi temetőben, családi sírban nyugszik. Életéről Szűcs László rendező dokumentumfilmet készített (a forgatókönyvíró Urbán Ernő volt, Megérte? címmel, 1972-ben).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1955), A Szocialista Munka Hőse (1955), Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1955), Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (arany fokozata, 1968 és 1975), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1981).

Főbb művei

F. m.: A partizánok soraiból… (Sorsfordító évek Zalában. Visszaemlékezések az 1945–1948-as évekre. Vál., szerk. Petrák Katalin és Tóth Lászlóné. (Zalaegerszeg, 1985).

Irodalom

Irod.: Tuli József: Tíz dolgos esztendő a párt és a nép szolgálatában. S. J., a Szocialista Munka Hőse. (Szabad Föld, 1955. 38.)
Tímár Ede: Akik fegyverrel harcoltak a szabadságért. A fasiszták ellen a szlovákiai hegyek között. (Zalai Hírlap, 1965. márc. 20.)
Halálhír. (Zalai Hírlap, 1995. ápr. 11.).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpaSL3mg.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője