Sennyey Pál
Sennyey Pál

2020. október 26. Hétfő

Sennyey Pál, kissennyei br.

politikus, országbíró

Születési adatok

1824. április 24.

Buda

Halálozási adatok

1888. január 3.

Budapest


Család

Sz: Sennyey Károly, gr. Nádasdy Erzsébet.

Iskola

A kassai akadémián jogot végzett. Az MTA tagja (ig.: 1853. márc. 16.).

Életút

Zemplén vm. tb. aljegyzője (1841–1842), főjegyzője, majd a Helytartótanács titkára (1842–1846), a magyar udvari kancellária elnöki titkára (1846–1848); közben, az 1847–1848. évi országgyűlésen Zemplén vm. követe. A forradalom idején visszavonult a közélettől, birtokain gazdálkodott (1848. okt-től). A Helytartótanács elnöke (1860–1861, 1865–1867), tárnokmester (1865–1867). Országgyűlési képviselő (Pozsonyi I. választókerület, 1872–1881) és a Főrendiház elnöke (1865–1867 és 1884–1888), országbíró (1884–1888). Valóságos belső titkos tanácsos. A reformkor egyik meghatározó konzervatív személyisége. Az 1848. évi pesti forradalom hírét ellenségesen fogadta, a Békepárt híveként aggodalmát fejezte ki, hogy az Országgyűlés a Honvédelmi Bizottmány megalakításával forradalmi útra lépett (1848. szept.). A szabadságharc bukása után az ún. ókonzervatívok közé tartozott, de közéleti szerepet többszöri felkérésre sem vállalt. Az októberi diploma kibocsátása után újra bekapcsolódott a politikai küzdelmekbe, felkérésre elvállalta a Helytartótanács elnöki posztját (1860). A magyar konzervatívok törekvéseinek kudarca után azonban újra – rövid időre – visszavonult a közélettől, 1865- ben, mint a Deák-párt híve tért ismét vissza, de a megalakuló kormányban miniszteri tárcát nem kapott. 1860-ban 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.

Emlékezet

Arcképe látható – többek között – a Hazánk és a Külföld (1865), a Vasárnapi Ujság (1865, 1872, 1884) az Ország Tükre (Marastoni kőnyomatos rajza, 1865) c. lapokban és az Országgyűlési Arczképcsarnokban (Pest, 1867).

Irodalom

Irod.: Lauka Gusztáv: Br. S. P. (Ország Tükre, 1865)
Farkas Albert: Br. S. P. (Országgyűlési Arczképcsarnok. Pest, 1867)
Egy magyar conservativ [Asbóth János]: Br. S. P. és gr. Apponyi Albert. (Bp., 1884)
Kónyi Manó: Br. S. P. (Nemzet, 1888)
Br. S. P. (Vasárnapi Ujság, 1888)
Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. (Bp., 1911)
Négyesy László: A XIX. század nagy formátumú államférfia: br. S. P. (Valóság, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013