Család

Sz: Tereczi Ferenc kőművessegéd, Kovács Julianna. F: 1945–1959: Scherczer Lajos. Elvált. Leánya: Scherczer Edit. 

Iskola

Három elemi osztályt végzett. 

Életút

A budapesti Váci úti Kender-, Juta- és Textilgyár textilmunkása, fonónője (1923–1943 és 1945–1965) és az üzemi pártvezetőség tagja (1946-tól folyamatosan különböző beosztásokban).

A Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja (1945-től), az MDP tagja (1948-tól), a forradalom és szabadságharc után csatlakozott a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven újjászervezett párthoz (1956. nov.-től).

Az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1962. nov. 24.). Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) tagja (1962. nov. 24.–1966. dec. 3.). A Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT) alelnöke (1957. nov. 15.–1965. dec. 31.).

Visszaemlékezése szerint, gyermekkori barátnőjével, a munkásmozgalom későbbi mártírjával, Dallos Idával (1905–1944) látogatták az újpesti munkásotthon rendezvényeit és vettek részt mozgalmi túrákon (1928-tól). Nemsokára kapcsolatba került az illegális kommunista ifjúsági mozgalommal, a Vörös Segély számára gyűjtött, majd 1936-ban részt vett a jutagyári sztrájk megszervezésében. Rendőrségi megfigyelés alatt állt, utóbb rövid időre őrizetbe is vették az újpesti munkásotthonban szervezett tiltott előadás miatt. Elbocsátották állásából (1943), ekkor rokonaihoz vidékre utazott, az ország „felszabadulása” után tért vissza a fővárosba, és újra elhelyezkedett első (és egyetlen) munkahelyén. Az 1950-es években mint kétgépes előfonónő, sztahanovista élmunkás országosan ismertté vált: a kor népszerű, kihívásos páros munkaversenyeiben sorozatban győzelmeket aratott, összesen tizennyolcszor tüntették ki kiváló teljesítményéért, A Szocialista Munka Hőse kitüntetést háromszor is megszerezte. A forradalom leverése után mint régi munkáskádernőt kinevezték az újra megszervezett Magyar Nők Országos Tanácsa alelnökévé és az MSZMP KB tagjává is megválasztották.

Elismerés

Munka Érdemrend (1960).