Iskola

Az Állatorvosi Főisk.-n állatorvos okl. (1926), állatorvos-doktori okl. szerzett (1928), tiszti állatorvosi vizsgát tett (1929), Berlinben tanult (1930–1931), az ultravírusos betegségek kóroktana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935), az állatorvos-tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1962. ápr. 6.).

Életút

Az Állatorvosi Főisk., ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Mg.-i és Állatorvos-tud. Kar Kórbonctani Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1926–1928), magántanára (1935–1941), a kórbonctan ny. rk. (1941–1943), ny. r. tanára (1943–1945) és a tanszék vezetője (1941–1945); közben az Orsz. Állateü.-i Int. beosztott állatorvosa (1926–1935), majd az általa megszervezett Kórbonctani és Kórszövettani Oszt. vezetője (1928–1941). A M. Agrártud. Egyetem Állatorvos-tud. Kara, az Állatorvos-tud. Főisk., ill. az Állatorvos-tud. Egyetem ny. r. tanára (1947–1952), egy. tanára (1952–1965. nov. 28.) és a tanszék vezetője (1947–1965); közben a kar dékánja (1950–1951), a főisk. igh.-e (1957–1958), a főisk., ill. az egyetem ig.-ja (1958–1962), az egyetem rektora (1962–1963). – Fertőző állatbetegségek, elsősorban a baromfi- és sertéspestis, himlő, ragadós száj- és körömfájás, szarvasmarhák vírusos hasmenése, Aujeszky-féle betegség stb. kórbonctanával és kórszövettanával fogl. Emlékét a Köves-alapítvány Sályi Gyula-emlékérme őrzi. – A M. Pathológus Szakcsoport vezetőségi tagja. A berni Weltvereinigung für Neurologie l. tagja. – Az Állatorvos-tud. Egyetem t. doktora (1975). – Szoc. Munkáért Érdemérem (1961), Munka Érdemrend (1962; arany, 1965; 1978). – Kossuth-díj (1955), Hutÿra Ferenc-emlékérem (1964).