Révay József
Révay József

2025. február 12. Szerda

Révay József, szklabinai és blathniczai gr.

filozófus

Születési adatok

1902. október 20.

Tajna, Bars vármegye

Halálozási adatok

1945. április 19.

Gyömrő


Család

Sz: Révay Simon (1865–1928), Szapáry Amália Anna (= Ilma) gr. (1872–1947); Szapáry Gyula, gr. (1832–1905) politikus, miniszterelnök és Festetics Karolina leánya. Testvére: Révay István (1899–1989) politikus, történész és Révay János (1900–1953). Menyasszonya: Andics Gabriella, Andics Erzsébet (1902–1986) történész, az MTA tagja testvére.

Iskola

Egy évig Várkonyi Nándor (1896–1975) volt a házitanítója (1918–1919). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát, esztétikát és pedagógiát tanult (1932–1936), bölcsészdoktori okl. (1936), az erkölcsfilozófia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiai szemináriumának tanársegéde (1936–1940), magántanára (1940–1945). Az Athenaeum c. filozófiai folyóirat szerkesztője (1940–1944). A Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) jéglabdázója és jégkorongozója, egyúttal a Magyar Hockey Club gyeplabdázója (1920–1939). Jégkorongban olimpiai részvevő (1928); Eb 5. (1929), Eb 6. (1927); 10-szeres magyar válogatott (1927–1929). Gyeplabdában magyar bajnok (1929, 1932); 9-szeres magyar válogatott (1927–1939). Magyarország 1926-ban tért át a jéglabdáról (bandy) a jégkorongra (icehockey). Az első szezonban (1927. jan. 22–27 között) már részt is vettünk a bécsi Európa-bajnokságon, ahol Ausztriától és Belgiumtól 6:0-ra, Németországtól és Csehországtól 5:0-ra, Lengyelországtól 6:1-re kaptunk ki. A csapat (amelyik nem magyar válogatott, hanem BKE néven szerepelt) egyetlen gólját gr. Révay József szerezte! A St. Moritz-i téli olimpián (1928) vett részt először magyar jégkorong-válogatott: a csapat mindhárom mérkőzésén vereséget szenvedett (Franciaországtól 2:0-ra, Nagy-Britanniától 1:0-ra, Belgiumtól hosszabbítás után 3:2-re), Révay József valamennyi mérkőzésen jégre lépett. Utoljára 1929-ben szerepelt a magyar jégkorong-válogatottban, de még tíz évig a legjobb magyar gyeplabdázók közé tartozott. Ismeretelméleti kérdésekkel, filozófiai erkölcstannal, érték- és személyiségetikával, a sport filozófiai és etikai kérdéseivel foglalkozott. Elvetette Hegel módszerét, paradoxonokban gondolkodó filozófus volt.

Emlékezet

1945 tavaszán kommunista rendőrök többekkel együtt meggyilkolták (gyömrői gyilkosságok). A Farkasréti Temetőben, anyjával közös sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Magyar Filozófiai Társaság másodtitkára (1936), titkára (1939–1945).

Főbb művei

F. m.: A sport metafizikája. 1–2. (Századunk, 1931–1932)
Megjegyzések Spranger módszertanához. Kategória és típus. (Athenaeum, 1935)
A megismerés antinómiája Kantnál. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1936)
A nemzeti kisebbség problematikájához. (Apollo, 1936)
Az igazságfogalom problémája. (Athenaeum, 1937)
Egy jobbágyközség sorsa a partikuláris időben és a kapitalizmus korában. (Kelet Népe, 1939)
Érték és valóság. (Athenaeum, 1939)
Az erkölcs dialektikája. (Pannonia Könyvek. Bp., 1940)
Polgári művelődés – paraszti művelődés. (Sorsunk, 1941)
A kantianizmus. (Athenaeum, 1941)
Kisnemesek Tajnán. Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg monográfiájához. (Bp., 1942)
Etika. (Athenaeum, 1942)
Mások megértéséről. Lélektani tanulmányok. (A Magyar Pszichológiai Társaság Gyakorlati Lélektani Szakosztályának közleményei. Bp., 1944)
Immoralizmus. Nietzsche születésének 100. évfordulójára. (Athenaeum, 1945/46)
A munka és a szórakozás lélektana. (Lélektani tanulmányok Ranschburg Pál emlékére. (Bp., 1946)
Az erkölcs dialektikája. Hasonmás kiad. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Németh G. Béla. (Pécs, 1988)
Mások megértéséről. Esszék, tanulmányok. – Kisnemesek Tajnán. Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg monográfiájához. Vál. Filep Tamás Gusztáv, a bevezető tanulmányt írta Perecz László. (Bp., 1999).

Irodalom

Irod.: Halottaink. R. J. (Athenaeum, 1945/46)
Hanák Tibor: Filozófus a szintézis előtt. (Új Látóhatár, 1980)
Németh G. Béla: A személyes etika védelmezője. Egy jelentős etikaelméleti kísérlet: R. J.: Az erkölcs dialektikája. (Újhold Évkönyv, 1988)
Perecz László: Az antinómiák filozófusa. R. J.-ről. (Tájékoztató. Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya, 1989)
Gudenus János József: A magyar főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999)
Mészáros Péter: R. J., az elfeledett filozófus. (Népszabadság, 1993. ápr. 6.)
Koncsos Ferenc: Az erkölcsi válság R. J. felfogásában. (Jelen-lét, 1994)
Koncsos Ferenc: Az értéketikától a személyiségetikáig. R. J. kísérlete egy etikai álláspont megalapozására. (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1995)
Koncsos Ferenc: Kitartás a bizonytalanságban. R. J. (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1998)
Szabados György: Gróf R. J. megértéséről. (Hitel, 2001)
Palasik Mária: Félelembe zárt múlt. Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén, 1945-ben. Monográfia. (Bp., 2010).

Megjegyzések

Halálozási adata a legújabb adatok szerint: ápr. 19. a lexikonokban általánosan elfogadott ápr. 3. helyett! Művei több bibliográfiában összekeverve Révay József (1881–1970) klasszika-filológus, író, műfordító munkáival!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője