Prieszol József
Prieszol József

2025. február 12. Szerda

Prieszol József

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1906. szeptember 13.

Erzsébetfalva, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1965. március 31.

Budapest

Temetési adatok

1965. április 5.

Budapest

Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon


Család

Sz: Prieszol József (†1943. nov. 14. Pestszenterzsébet. Temetés: 1943. nov. 16. Pestszenterzsébet) kőművessegéd, Pozor Zsófia. Hatan voltak testvérek, közülük négyen élték meg a felnőttkor. Testvére: Antonovics Lászlóné Prieszol Olga (1926–2001), az MSZMP Budapesti II. Kerületi Bizottsága első titkára, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára. Prieszol Károly (†1974. jún. Temetés: 1974. jún. 29. Farkasrét) rendőr ezredes, a Belügyminisztérium Személyügyi Osztályának vezetője és Prieszol László (1913. szept. 24. Erzsébetfalva–1976. febr. 29. Bp.) külügyminisztériumi főosztályvezető, majd a moszkvai nagykövetség osztálytanácsosa. Fia: Prieszol József (1942–) válogatott kosárlabdázó, az 1963-as wroclawi Eb-n 4. helyezett magyar csapat tagja és Prieszol Károly (†1997).

Iskola

Négy elemi és négy polgári osztályt végzett, kőműves segédlevelet szerzett (1927), a két világháború között szakmájában dolgozott, majd Gazdasági és Műszaki Akadémiát végzett (1951?).

Életút

A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ, 1927-től) és az MSZDP tagja (1937-től), egyik szervezője az 1935. évi egy hónapos nagy építőmunkássztrájknak. A MÉMOSZ pestszenterzsébeti szervezetének elnöke (1939-től) és a MÉMOSZ Központi Vezetősége (KV) tagja (1941-től). Szakszervezeti vezetőként belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába (KMP) is (1941-től), államellenes szervezkedés vádjával letartóztatták (1942. máj.), hat hónap börtönre ítélték (büntetése letöltése után kitiltották Budapestről, 1943-ban). Az ország német megszállása után és a nyilas kormány idején Pesszenterzsébeten részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban (1944–1945).

 

A II. világháború után az MKP pestszenterzsébeti szervezetének titkára (1945. jan.–1946. jan.) és a helyi nemzeti bizottság elnöke (1945. máj.–1945. nov.). Az MKP KV Központi Ellenőrző Bizottságának (KEB) elnöke (1946. jan. 25.–1946 okt. 1.), a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű ózdi részlege pártszervezetének titkára (1946. okt. 1.–1948. jún.), a két munkáspárt egyesülése után az MDP Borsod Vármegyei Bizottsága titkára (1948. jún.–1949. febr.). A Közlekedésügyi Minisztérium mélyépítési csoportfőnöke (1949. febr.–1949. nov.), az átszervezés után a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) közlekedésügyi csoportfőnöke (1949. nov.–1950. jan. 20.), a KPM politikai államtitkára (1950. jan. 20.–1951. jan. 27.), a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese (1951. jan. 27.–1952. jan. 5.), a közlekedésügyi miniszter első helyettese (1952. jan. 5.–1953. júl. 4.), közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes (1953. júl. 4.–1956. okt. 31.). A forradalom és szabadságharc leverése után az újjáalakult párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) alapító tagja, borsodi és ózdi szervezője (1956. nov.-től). Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke (1956. dec. 5.–1957. jún.), az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága első titkára (1957. jún.–1961. okt. 6.). Közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes (1962. jan. 1.–1965. márc. 31.).

Az MKP és az MDP KV tagja (1946. okt. 1.–1954. máj. 30.). Az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1965. márc. 31.).

 

Nemzetgyűlési képviselő (MKP, Nagy-Budapest, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.). Országgyűlési képviselő (MKP, Borsod, Gömör, Zemplén és Abaúj vármegyék Miskolc törvényhatósági jogú várossal, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Magyar Függetlenségi Népfront, Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj megyei lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17. és Hazafias Népfront, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.).

Az Elnöki Tanács tagja (1949. aug. 23.–1956. júl. 3. és 1961. okt. 7.–1963. márc. 21.).

Emlékezet

Prieszol József családja a századfordulón költözött a Felvidékről Erzsébetfalvára (= Pestszenterzsébetre). Ő is, akárcsak valamennyi testvére, Pestszenterzsébeten született (más adatok szerint, azonban Prieszol József Budapesten született). Tevékenysége Pesterzsébethez (= Budapest, XX. kerület) kötődött, a település képviseletében került be az MKP Nagy-budapesti Választmányába. Később Ózdra helyezték, jelentős szerepet játszott a későbbi Ózdi Kohászati Művek megszervezésében, az „ózdi széncsata” levezénylésében. Hosszan tartó, súlyos betegség után, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson, a munkásgyászinduló hangjai után Szerényi Sándor, az MSZMP KB tagja, a Pártfőiskola igazgatója az MSZMP KB nevében, Török János, a MÉMOSZ alelnöke, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége, a Magyar Partizán Szövetség és a pesterzsébeti munkások nevében, Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter a KPM nevében búcsúztatta.

 

Róla nevezték el a budapesti XX. kerületi Prieszol József utcát (1981-ben, 1991-től Topánka utca). Nevét vette fel a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) Prieszol József Építők Lövészklubja és az ózdi Prieszol József Munkásőregység. Szobrát Kis Sunyi István készítette el (samott, bronz, Ózd, 1987).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozata (1950), Munka Érdemrend (1958), Magyar Partizán Emlékérem, Munka Érdemrend (arany, 1965).

Főbb művei

F. m.: Alkotmányunk és az értelmiség. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1949. 9.)
A Szovjetunió segítsége közlekedésünk fejlesztésében. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950. 3.)
Szeretjük és követjük Sztálint. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950. 12.)
Szovjet tapasztalatok alkalmazása közlekedésünkben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1951. 4.)
A Szovjetunió segítsége közlekedés-építőiparunknak. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1955. 3.)
A Szovjetunió segítsége közlekedésünknek. (Közlekedéstudományi Szemle, 1955. 4.).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1965. ápr. 1.)
Nagy Eta: P. J. (Pártélet, 1981. 9.)
Vadász Ferenc: P. J.-ről. (Népszabadság, 1981. szept. 13.)
Tarján István: Viharos évtizedek. P. J. élete. Ill. Feledy Gyula. Miniatűr könyv, bibliofil kiadvány. (Miskolc, 1981)
Verbai Lajos: Mindig a közösségért dolgozott. P. J. születésének 80. évfordulóján. (Népszava, 1986. szept. 13.)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpxtYkIU.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője