Polner Ödön
Polner Ödön

2022. július 5. Kedd

Polner Ödön

jogász

Születési adatok

1865. március 15.

Békéscsaba, Békés vármegye

Halálozási adatok

1961. február 27.

Szeged, Csongrád megye


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1908. ápr. 30.; r.: 1930. máj. 8.; t.: 1945. máj. 30.; tanácskozó. okt. 31.: 1949; r. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1889), ügyvédi vizsgát tett (1892), a m. közjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1895), az MTA tagja (l.: 1908. ápr. 30.; r.: 1930. máj. 8.; t.: 1945. máj. 30.; tanácskozó. okt. 31.: 1949; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). Az állam- és jogtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). - A bp.-i törvényszék joggyakornoka (1889-1891), az Igazságügymin. gyakornoka (1891-1892), segédfogalmazója (1892-1900), miniszteri titkára (osztálytanácsosi címmel és jelleggel, 1900-1906), szolgálattételre berendelt táblabíró (1906-1908), miniszteri osztálytanácsos (1908-1910), majd a min. Közjogi Ügyoszt. főnöke (miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel, 1910-1914). A bp.-i tudományegyetemen a m. közjog magántanára (1895-1905), c. ny. rk. tanára (1905-1914), a pozsonyi Erzsébet Tudomnányegyetemen a közjog és politika ny. r. tanára (1914-1919); közben a Jog- és Államtud. Kar rektori hatáskörrel felruházott dékánja (1915-1916), majd az egyetem rektora (1918-1919). Az összeomlás után a Pozsonyba bevonult cseh- szlovák hatóságok rövid időre internálták, majd a m. vöröshadsereg É-i hadjáratának megindulása után ha thétre internálták (1919). A Bp.-re menekült pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a közjog és politika ny. r. tanára (1919-1923) és az egyetem megválasztott rektora (1922-1923: nem fogadta el). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a közjog ny. r. tanára (1923- 1935), nyugdíjazása után h. tanára (1935-1936), az egyetem diákvédő és diákjóléti irodájának vezetője (1937-1940); közben a Jog- és Államtud. Kar dékánja (1928-1929). - A mo.-i ev. egyház zsinatának tagja (1934-1936). A Felsőház póttagja (1942- 1944).Mo. és Ausztria, ill. a dualizmus jogrendszerével, a két állam közös ügyeinek jogi kérdéseivel, alkotmány- és választójog- történeti kutatásokkal fogl.

Főbb művei

F. m.: Magyarország és Ausztria közjogi viszonyai (1891)
A végrehajtó hatalom a magyar alkotmányban (1894)
A képviselõválasztások érvényessége feletti bíráskodásról (1901)
A közös ügyek (1901)
A választói jog mivolta (1901).

Irodalom

Irod.: P. Ö. Emlékkönyv. Szeged,1935
Búza László:P. Ö. hetven éves. Protestáns Szemle 1936
Kornis Gyula:Jog és jellem. P. Ö. In: K. Gy.: Tudós fejek Budapest,1942
Takács Imre:P. Ö. ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Actái h.n.,1959

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője