Pauler Ákos
Pauler Ákos

2021. október 25. Hétfő

Pauler Ákos

filozófus

Születési adatok

1876. április 9.

Budapest

Halálozási adatok

1933. június 29.

Budapest

Temetési adatok

1933. július 1.

Budapest

Kerepesi út


Család

Dédszülei: Pauler Antal (1785–1847. okt. 7. Buda) hadbiztossági tisztviselő, Markovics Terézia (†1864. febr. 5. Buda. Temetés: 1864. febr. 8. Vízivárosi Temető), Markovics Mátyás (1751. szept. 4. Pest–1832. júl. 23. Pest) kir. tanácsos és jogtudós leánya. Deréky István (= Echtelring István, †1849) budai hazafias polgár, helytartótanácsi hivatalnok, Haag Terézia (†1867. máj. 11. Buda. Temetés: 1867. máj. 13. Vízivárosi Temető) Lenhossék Mihály (= Linoschegg Mihály, 1773. máj. 11. Pozsony–1840. febr. 12. Buda) orvos, Magyarország főorvosa, Nisnyánszky Ludovika (†1865. márc. 19. Buda Temetés: 1865. márc. 21. Krisztinavárosi Temető). Károlyi István (= Trattner-Károlyi István, 1794–1863. ápr. 27. Pest. Temetés: 1863. ápr. 30. Kerepesi út, Károlyi-sírbolt) ügyvéd, a Trattner-Károlyi nyomda tulajdonosa, Trattner Johanna Mária.

Lenhossék Mihály dédunokája: Szent-Györgyi Albert (1893–1986) orvos, biokémikus, Nobel-díjas.

 

Nagyszülei: Pauler Tivadar (1816. ápr. 9. Buda–1886. ápr. 30. Bp. Temetés: 1886. máj. 2. Kerepesi út) jogász, politikus, igazságügyi miniszter, az MTA tagja, Deréky Sarolta (†1885. okt. 5. Bp. Temetés: 1885. okt. 7. Kerepesi út); Lenhossék György (1819–1865. szept. 5. Pest. Temetés: 1865. szept. 7. Kerepesi út, Károlyi-sírbolt) ügyvéd, károlypatty és vasvári Károlyi Szidónia (= Károlyi Trattner Szidónia, †1893. máj. 21. Bp. Temetés: 1893. máj. 22. Kerepesi út, Károlyi-sírbolt).

Szülei: Pauler Gyula (1841. máj. 11. Zágráb–1903. júl. 8. Badacsonytomaj. Temetés: 1903. júl. 10. Kerepesi út) történész, levéltáros, az MTA tagja, Lenhossék Georgina (†1894. aug. 30. Bp. Temetés: 1894. szept. 3. Kerepesi út).

Testvérei: Pauler Júlia Szidónia (= Pauler Juliska; Pauler Nenne, 1874. júl. 25. Bp.–1957. nov. 25. Badacsonytomaj) és várbogyai és nagymadi Bogyay Lajosné Pauler Katalin (= Pauler Katica, 1877. szept. 23. Bp.–1964. febr. 17. Badacsonytomaj). Pauler Júlia Egry József (1883. márc. 15. Újlak, Zala vm.–1951. jún. 19. Badacsonytomaj) festőművész felesége. Pauler Katalin fia: Bogyay Tamás (1909. ápr. 8. Kőszeg, Vas vm. – 1994. febr. 8. München, Németország): történész, művészettörténész.

Iskola

A budapesti II. kerületi katolikus főgimnáziumban éretts. (1894), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1899); a lipcsei (1898–1899), majd a párizsi egyetemen tanult (1900–1901), az ismerettan és az ismerettan története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1902. dec. 10.).

Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.; r.: 1924. máj. 8.; ig.: 1933. máj. 19.).

Életút

A budapesti Paedagogicum r. tanára (1902–1905), a pozsonyi jogakadémián (1905–1907), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1912–1915), a budapesti tudományegyetemen, ill. a Pázmán Péter Tudományegyetemen a filozófia ny. r. tanára (1915–1933); közben a Tanácsköztársaság idején a közoktatási népbiztos eltiltotta a tanítástól (1919). A proletárdiktatúra után az akadémikusok, ill. az akadémiai tisztviselők „tanácsuralom alatti magatartását” vizsgáló ötös bizottság tagja (1919. aug.).

A Felsőház póttagja (1927-től).

Az MTA II. Osztálya elnöke (1931. máj. 15.–1933. jún. 29.).

A Magyar Filozófiai Társaság főtitkára (1909–1915), alelnöke (1915–1920), elnöke (1920-tól).

Az Országos Közoktatási Tanács alelnöke (1921–1925).

A Magyar Pedagógiai Társaság t. tagja (1932).

A két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb filozófusaként munkásságának első szakaszát a modern, a kantiánus kriticizmussal, pszichológiával és empiriokriticista tudományelmélettel megalapozott pozitivizmus jellemzi. Elsőként törekedett a pozitivizmus és a kriticizmus összekapcsolására, amely először ismeretelméleti felfogásában jelentkezett. Gondolkodásában a marburgi hagyományok, John Locke (1632–1704) idealizmusa, Heinrich Rickert filozófiája mellett az 1910-es években elsősorban Edmund Husserl (1852–1938), Franz Clemens Brentano és Bernard Bolzano hatása érvényesült. Az 1910-es évekre alakította ki a gondolkodására leginkább jellemző újplatonizmust. A forradalmak, az elvesztett világháború és az ország trianoni szétesése felerősítették konzervativizmusát, fokozták a vallás felé fordulását, és figyelmét az életfilozófia felé fordították. Élete utolsó szakaszában a logicista racionális filozófiai törekvés és az életfilozófiai-vallásbölcseleti irány egy teista metafizikában egyesült.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, gyászszertartásán a magyar kormányt Szily Kálmán vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselte. Ravatalánál Kornis Gyula egyetemi tanár, államtitkár, országgyűlési képviselő búcsúztatta. A Kerepesi úti Temetőben nyugodott (1952-ig, ekkor exhumálták és földi maradványait a Rákoskeresztúri Temetőben helyezték el). Pauler Katalin leánya, Bogyay Piroska a hamvakat Badacsonyba vitette és a Szent Donát-kápolna altemplomában helyezte örök nyugalomra (1982-ben). Itt nyugszik édesapja, Pauler Gyula is. A családi sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). A család három nemzedéke ugyanis a badacsonyi Pauler-villában töltötte a nyarakat, Pauler Ákos 1932 őszén nyaralt ott utoljára. Halálával férfiágon kihalt a Pauler család.

Tiszteletére a Magyar Filozófiai Társaság Pauler Ákos-emlékülést rendezett (1933. nov. 7-én). Tanítványai, emlékére Pauler Ákos-emlékkönyvet (1934) és Pauler Ákos-emlékfüzetet (1935), ill. német nyelvű emlékkötetet (Gedenkschrift für Ákos von Pauler, 1936) adtak ki. A család kézirathagyatékát a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi. Munkásságával az utóbbi években elsősorban Somos Róbert foglalkozott.

Elismerés

Az MTA Marczibányi-jutalma (1920), az MTA Nagyjutalma (1928), Corvin-koszorú (1930).

Főbb művei

F. m.: Kant-tanulmányok. (Bölcseleti Folyóirat, 1894)
Az ismerettan kritikai története Kanttól napjainkig. Az MTA Lukács Krisztina-pályázatára benyújtott kézirat. (Bp., 1897)
A természet-philosophia fogalmáról és feladatairól. Egy. doktori értek. is. (Bp., Athenaeum, 1898)
A positiv paedagogia alapelveiről. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1902. 1–2.)
A rendszer a tanításban. (Magyar Paedagogia, 1903)
Az ismeretelméleti kategóriák problémája. Felolvastatott az MTA II. Osztálya 1903. febr. 9-én tartott ülésén. (Értekezések a bölcseleti tudományok köréből. III. köt. 5. Bp., MTA, 1903)
Herbert Spencer mint paedagogus. (Magyar Paedagogia, 1904)
Kant. Emlékbeszéd halálának százados évfordulójára. Felolvastatott Kant Immánuel emlékére 1904. jan. 31-én. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1904 és külön: Bp., 1904)
Az erkölcsi oktatás elméletéhez. (Magyar Paedagogia, 1905)
Tudat és valóság. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1905 és külön: Bp., 1905)
Az ethikai megismerés természete. (Bp., Franklin, 1907)
A világnézet tanítása. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1909)
Intuitio és bizonyosság. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1909. 1. és külön: Bp., 1909)
Az 1909. év nevezetesebb filozófiai eseményeiről. P. Á. főtitkári jelentése. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1910. 2.)
A tudomány fogalmáról. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1910. 3. és külön: Bp., 1910)
Az 1910. év nevezetesebb filozófiai eseményeiről. P. Á. főtitkári jelentése. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1911. 2.)
A logikai alapelvek ismeretéhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1911. ápr. 3.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. I. köt. 1. Bp., 1911
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1911)
A negyedik nemzetközi filozófiai kongresszus. P. Á. főtitkári jelentése. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1912. 2-3.)
A sorképzés princípiuma. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1912. 4. és külön: Bp., 1912)
A modern logika irányairól. P. Á. főtitkári jelentése. (A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1913. 3-4.)
Széchenyi társadalmi erkölcstana. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1914. 3. és külön: Kultúra és tudomány 12. Széchenyi eszmevilága. II. köt. Bp., Franklin, 1914)
A fogalom problémája a tiszta logikában. Felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémián 1915. febr. 8-án. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 1. köt. 5. Bp., 1915)
Leibniz metafizikája. (A Magyar Filozófiai Társaság Könyvtár 1. Leibniz. Halálának kétszázadik évfordulója alkalmából. Alexander Bernát, Dénes Lajos, Dienes Pál, P. Á. et al. dolgozatai. Bp., Franklin, 1917)
Medveczky Frigyes r. tag emlékezete. Felolvastatott 1917. jan. 29-én. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XVII. köt. 16. Bp., 1917)

Bevezetés a filozófiába. (A Pantheon ismerettára 1. Bp., 1920
2. jav. kiad. 1921
Tudományos Gyűjtemény. 3. jav. és bőv. kiad. Pécs, Danubia, 1933
Minerva Könytár. 100. 4. jav. kiad. Pécs, 1940
5. jav. és bőv. kiad. 1943
németül: Grundlagen der Philosophie. Berlin–Leipzig, 1925)
Bevezetés a filozófiába. A 3. jav. és bőv. kiad. hasonmás kiadása. (A Magyarországi Domonkos Rendtartomány kiadványa. Bp., Kairosz Kiadó, 1999)
Bevezetés a filozófiába. Szerk. és a szöveget gondozta Somos Róbert. (6. gondozott kiad. Bp., Áron Kiadó, 2001)

Liszt Ferenc gondolatvilága. L. F. arcképével. (A Budavári Tudományos Társaság kiadványai. Bp., 1922)
Aristoteles. Kismonográfia. (Filozófiai Könyvtár. 1. Bp., Pfeifer, 1922
németül: Paderborn, 1933)
A rendszer fogalma. (Akadémiai Értesítő, 1923)
Böhm Károly r. tag emlékezete. Felolvasta 1924. nov. 17-én. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XVIII. köt. 17. Bp., 1924)
Logika. Az igazság elméletének alapvonalai. Monográfia. (Bp., Eggenberger, 1925
németül: Logik. Versuch einer Theorie der Wahrheit. Berlin–Leipzig, 1929)
Anaxagoras istenbizonyítéka. Felolvastatott az MTA II. Osztálya 1926. ápr. 19-iki ülésén. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. II. köt. 10. Bp., 1926)
Über den Theismus des Aristoteles. (Archiv für Geschichte der Philosophie und Soziologie, 1926)
Psychologia és philosophia. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1928. 1-2.)
Liszt Ferenc vallásossága. (Muzsika, 1929)
Az ókori filozófia története Thalestól Platonig. P. Á. előadásai nyomán összeáll. Varga Sándor Frigyes. (Bölcsészhallgatók Könyvtára 1. Bp., 1931)
Didaktika. P. Á. előadásai nyomán összeáll. Varga Sándor Frigyes. (Bölcsészhallgatók Könyvtára 2. Bp., 1931)
Lélektan. A lelki élet egysége és szerkezete. P. Á. előadásai nyomán összeáll. Varga Sándor Frigyes. (Bölcsészhallgatók Könyvtára 5. Bp., 1932)
Az ókori filozófia története Platontól kezdve. Platon, Aristoteles. P. Á. előadásai nyomán összeáll. Varga Sándor Frigyes. (Bölcsészhallgatók Könyvtára 6. Bp., 1932)
Goethe bölcsessége. (Budapesti Szemle, 1932 és külön, németül: Goethes Lebensweisheit. Bp., 1932)
A klasszikus műveltség értéke. Elnöki megnyitó a Klasszikus Műveltség Barátai Egyesületének 1933. febr. 19-én tartott közgyűlésén. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1933. 1-2. és külön: Parthenon. A Klasszikus Műveltség Baráti Egyesületének Közleményei. 8. Bp., 1933)
Metafizika. A szerző kézirati hagyatékából sajtó alá rend. Dékány István. (Az MTA Filozófiai Könyvtára. 10. Bp., 1938)
Tanulmányok az ideológia köréből. A szerző kézirati hagyatékából sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Kornis Gyula. (A Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára. 7. Bp., 1938)
Művészetfilozófiai írások. Vál., szerk., sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta Somos Róbert. (A Magyarországi Domonkos Rendtartomány kiadványa. Bp., Kairosz Kiadó, 2002).

F. m.: írásai az Athenaeumban: Az ismeretelmélet lélektani alapjairól. (1897. 4.)
A biológia elvi jelentősége az aesthetikában. (1898. 3.)
A szemléleti módszer az erkölcsi képzésben. 1–2. (1899. 1–2.)
A magánvaló problémája az újabb filozófiában. 1–2. (1901. 1–2.)
Az ismerés viszonylagossága és a mathematikai fogalomalkotás. 1–2. (1902. 1–2.)
Experimentális lélektani laboratórium Budapesten. (1903. 2.)
Ismeretelméleti tanulmányok. 1–3. (1903. 3.–1904. 1. és külön: Bp., 1904)
Herbert Spencer. (1904. 1.)
Az egységretörekvésről az emberi ismerésben. (1905. 1.)
Ányos István. (1920. 1-2.)
Új kultúrfilozófia. O. Spengler: A Nyugat alkonya. (1920. 3-6.)
Bölcselkedés és élet. (1921. 1-3.)
A világ fogalmáról. (1922. 1-3.)
Költészet és filozófia. (1923. 4-6.)
Kant. Elnöki megnyitó a Magyar Filozófiai Társaság 1924. máj. 10-én Kant 200 éves születési fordulója alkalmából tartott közgyűlésén. (1924. 4-6.)
Herbart. Elnöki megnyitó a Magyar Filozófiai Társaság 1926. ápr. 20-án tartott közgyűlésén, születésének 150. évfordulóján. (1926. 4-6.)
Az eleata gondolat. (1928. 3-4.)
Logika és metafizika. (1929. 3-4.)
Szent Ágoston és a modern gondolat. (1931. 1-3.)
Az axiomatikus módszer filozófiai jelentősége. (1931. 4-6.)
Hegel. (1932. 1-4.)
A logizma rendszertani helye. P. Á. kézirati hagyatékából. (1935. 1-4.)
A diszjunktív tétel és a szillogizmus tárgyelméleti vonatkozásai. P. Á. kézirati hagyatékából. (1935. 5-6.)
Logikai alapelv és mathematikai axióma. P. Á. kézirati hagyatékából. (1936. 1-2.)
A fogalommeghatározás ontológiai vonatkozásai. P. Á. kézirati hagyatékából. (1936. 3-6.)
A létezés felismerése. P. Á. kézirati hagyatékából. (1937. 1-3.)
A tiszta logika metafizikai vonatkozásai. P. Á. kézirati hagyatékából. (1937. 4-6.).

F. m.: írásai az Napkeletben: Madách Imre. Születésének százéves évfordulójára. (1923. 1.)
Kant erkölcstana magyarul. – Az élet mélysége és gazdagsága. (1923. 2.)
Nagy József: A filozófia újabb irányai. (1923. 5.)
A miszticizmusról. (1923. 6.)
A mai francia lélek. (1924. 3.)
Kant. – Történetfilozófia. (1924. 5.)
Aquinói Szent Tamás. (1925. 4.)
Keyserling gróf. (1925. 6.)
Bevezetés a vallás lélektanába. – Brassai Sámuel esztétikája. (1926. 2.)
Vajda János ismeretlen sírverse a váli temetőben. (1926. 3.)
A társadalomtudomány filozófiája. – Szaleziánus pedagógia. (1927. 2.)
Prohászka Ottokár utolsó gondolatai. (1927. 6.)
A modern ember lelke. (1929. 10.)
H. Driesch. (1930. 4.)
Mozart lelke. (1933. 1.).

Irodalom

Irod.: családi források, megemlékezések: Elhunyt Károlyi István ügyvéd, a Károlyi-Trattner nyomda tulajdonosa. (Pesti Napló, 1863. ápr. 30.)
Pauler Antalné Markovics Terézia elhunyt. (Hölgyfutár–Pesti Napló, 1864. febr. 9.)
Lenhossék György h. köz- és váltóügyvéd elhunyt. (Pesti Hírnök–Pesti Napló, 1865. szept. 6.)
Pauler Tivadarné Deréky Sarolta elhunyt. (Fővárosi Lapok–Nemzet, 1885. okt. 6.)
Pauler Tivadar meghalt. (Ellenzék–Pesti Hírlap, 1886. máj. 1.)
Elhunyt Pauler Gyuláné Lenhossék Georgina. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1894. szept. 1.)
Várbogyay Bogyay Lajos cs. és kir. huszárfőhadnagy oltárhoz vezette Pauler Katalint, Pauler Gyula országos főlevéltárnok leányát. (Vasárnapi Ujság, 1902. 11.)
Pauler Ákos magántanári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1902. dec. 10.)
Pauler Gyula meghalt. (Budapesti Hírlap–Független Magyarország, 1903. júl. 10.)
Elhunyt Bogyay Pongrác. (Dunántúl, 1917. márc. 28.)
Pauler Ákos meghalt. (Nemzeti Újság–Pesti Hírlap, 1933. júl. 1.)
Brandenstein Béla: Pauler Ákos emlékezete. (Athenaeum, 1933. 6.)
Pauler Ákos temetése. (Pesti Hírlap, 1933. júl. 2.)
Joó Tibor: Pauler Ákos. (Nyugat, 1933. 15-16.)
Kornis Gyula: Pauler Ákos. Búcsúztató beszéd a ravatalánál, 1933. júl. 1-jén. (Athenaeum, 1933. 4-5.)
Kornis Gyula: Kezdet és vég. Elnöki megnyitó a Magyar Filozófiai Társaság 1933. nov. 7-én Pauler Ákos emlékére tartott ünnepi ülésen. (Athenaeum, 1933. 6.)
Zichy Rafaelné: Pauler Ákos. (Napkelet, 1933. 8.)
Faragó László: Pauler Ákos. (Diárium, 1938. 3-4.)
Gaál Olga: Légó alatt beszélgetünk Pauler Tivadar dédunokájával a tiszaeszlári perről és a zsidókról. (Új Magyarság, 1944. máj. 5.)
Noszlopi László: Aki egész lélekkel filozofált. [Pauler Ákosról.] (Új Ember, 1963. 51.)
Noszlopi László: Egy eredeti magyar bölcselő. Pauler Ákos halálának 30. évfordulójára. (Katolikus Szemle, 1964)
Elhunyt özvegy Bogyay Lajosné Pauler Katalin. Vele a Pauler család kihalt. (Magyar Nemzet, 1964. febr. 25.)
Szkladányi Mária: Pauler Ákos emlékezete. (Vigilia, 1974. 2.)
Szkladányi Mária: Száz éve született Pauler Ákos. (Vigilia, 1976. 8.)
Hanák Tibor: Három magyar bölcselő: Böhm Károly, Brandenstein Béla és Pauler Ákos. (Új Látóhatár, 1978. 1.)
Tamás Gáspár Miklós: Száz éve született Pauler Ákos és Szabó Dezső. (Vigilia, 1980. 6.)
Fonay Tibor: A három Pauler Badacsonyban. (Horizont, 1989)
„Jegyzetek nagyatyám naplójából.” Részletek Pauler Ákos nagyatyja, Pauler Tivadar naplójából készült jegyzeteiből. Közzéteszi és a bevezetést írta P. Miklós Tamás. (Veszprém megyei honismereti tanulmányok, 1998).

Irod.: műveiről, munkásságáról: Polgár Gyula: P. Á.: Az ethikai megismerés természete. (Magyar Pedagógia, 1908)
Schütz Antal: P. Á.: Az ethikai megismerés természete. (Katholikus Szemle, 1908. 7.)
Trikál József: P. Á.: Bevezetés a filozófiába. (Katholikus Szemle, 1920. 10.)
Kornis Gyula: Új magyar filozófiai rendszer. P. Á. filozófiája. (Minerva, 1922. 1-3. és külön: Bp., 1922)
Waldapfel János: P. Á.: Aristoteles. (Magyar Pedagógia, 1922)
Szabó Miklós: P. Á.: Aristoteles. (Napkelet, 1923. 1.)
Rácz Lajos: P. Á.: Logika. (Magyar Pedagógia, 1925)
Várkonyi Hildebrand: Tanulmány P. Á. filozófiai rendszeréről. (Athenaeum, 1927. 1-2.)
Vajnóczky István: A mathematika P. Á. rendszerében. Egy. doktori értek. is. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumából. Debrecen, 1929)
Carbonara, Cleto: Ákos von Pauler e la logica della filosofia dei valori. (Rivista Internazionale di Filosofia Logos, 1931 és külön: Napoli, 1931)
Bencsik Béla: Pauler ideológiája. (Athenaeum, 1933. 6.)
Berky Imre: Az igazság fogalma P. Á. rendszerében. (Athenaeum, 1932. 5-6.)
Brandenstein Béla: P. Á. és az abszolutum bölcselete. (Napkelet, 1933. 8.)
Halasy-Nagy József: P. Á. Kismonográfia. (Minerva Könyvtár. 44. Bp., 1933): Halasy-Nagy József: P. Á.: Bevezetés a filozófiába. (Athenaeum, 1933. 4-5.)
Halasy-Nagy József: Pauler platonizmusa. (Athenaeum, 1933. 6.)
Harkai Schiller Pál: P. Á. a pszichológia feladatairól. (Athenaeum, 1933. 6.)
Kerényi Károly: Orphikus lélek. P. Á. utolsó megjegyzéséhez. (Athenaeum, 1933. 6.)
Mátrai László: Pauler történetszemlélete. (Athenaeum, 1933. 6.)
Moór Gyula: A filozófia „mibenléte” Pauler szerint. (Athenaeum, 1933. 6.)
Prahács Margit: Pauler esztétikai problémái. (Athenaeum, 1933. 6.)
Prohászka Lajos: Pauler tragikus életérzése. (Athenaeum, 1933. 6.)
Schütz Antal: Pauler és a keresztény bölcselet. (Athenaeum, 1933. 6.)
Somogyi József: Az igazság eszméje Pauler bölcseletében. (Athenaeum, 1933. 6.)
P. Á. Emlékkönyv. (A Magyar Filozófiai Társaság Könyvtára. 6. Bp., 1934)
Noszlopi László: P. Á. bölcseletének három korszaka. (Katholikus Szemle, 1934. 7.)
P. Á. Emlékfüzet. Szerk. Horváth Endre. (Parthenon. A Klasszikus Műveltség Baráti Egyesületének Közleményei. 10. Bp., 1935)
Gedenkschrift für Ákos von Pauler. Szerk. Kornis Gyula és Prohászka Lajos. [A Magyar Filozófiai Társaság német nyelvű emlékkötete P. Á. műveinek bibliográfiájával.] (Berlin–Leipzig, 1936)
Noszlopi László: P. Á.: Metafizika. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1938. 1-4.)
Szkladányi Mária: P. Á. életművészete. Egy. doktori értek. is. (Bp., Franklin, 1938)
Csurgai Márta: P. Á. bölcseletének Isten-tana. Egy. doktori értek. is. (Dolgozatok a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Szemináriumából. 35. Bp., 1940)
Noszlopi László: P. Á.: Bevezetés a filozófiába. (Magyar Pedagógia, 1943. 2.)
Rezek Román: Über den Erkenntniswert der Intuition. Der Intuitionsbegriff bei Ákos von Pauler und Alexander Horváth. (Litteraria Hungarica, 1941)
Tatár Lajos: P. Á. bölcselete. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1943)
Bánlaki László: A szubstancia problémája Aristoteléstől Szent Tamáson át Paulerig. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1946).

Irod.: műveiről, munkásságáról: Madarászné Zsigmond Anna: P. Á. logikája. Kand. értek. (Bp., 1962)
Tóth György: P. Á. filozófiája. Egy. doktori értek. (Bp., ELTE, 1965)
Madarászné Zsigmond Anna: A tiszta logika alapkérdései. P. Á. logikája. (Filozófiai tanulmányok. 2. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
Smith, Barry: Osztrák és magyar filozófia. Wittgenstein és Pauler logikájáról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1981. 1.)
Tverdota György: Az ihlet tana. József Attila és P. Á. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982. 5-6.)
Mátrai László: P. Á. – Pethő Bertalan: A Pauler-jelenség. (Magyar Filozófiai Szemle, 1984. 1-2.)
Jakab András: Heidegger fogadtatása a magyar szellemi életben. 1920–1945. Az első reflexiók. P. Á. (Jelen-lét. Filozófiai tanulmányok. Tudományos felolvasóülés. Eger, 1991. nov. 22. Szerk. Jakab András és Mester Béla. Nyíregyháza, 1992 és Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1992)
Somos Róbert: Az ifjú P. Á. (Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1-2.)
Pethő Bertalan: P. Á.-ról. (Magyar Szemle, 1996. 10.)
Somos Róbert: P. Á. és a szkepticizmus. (Magyar Filozófiai Szemle, 1997. 3-4.)
Somos Róbert: P. Á. korai filozófiája. A pozitivizmustól a kritikai bölcseletig. (Világosság, 1997. 11.)
Perecz László: Maszkok mögött. P. Á.-ról. (Világosság, 1999. 12.)

Somos Róbert: Pauler Ákos élete és filozófiája. Monográfia. (A Magyarországi Domonkos Rendtartomány kiadványa. Bp., Kairosz Kiadó, 1999)

Somos Róbert: P. Á. és Franz Brentano. (Passim. Filozófiai folyóirat, 1999. 1.)
Somos Róbert: P. Á. katolicizmusa. (Távlatok, 2001)
Perecz László: Maszkok mögött: P. Á. (P. L.: Szép rendbe foglalva. Bp., 2001)
Somos Róbert: A „hegylakó” és a „sík vidéki”. (Valóság, 2003. 7.)
Somos Róbert: P. Á. és az ókortudomány. (Antik Tanulmányok, 2004. 1-2.)
Somos Róbert: P. Á. és Szent Ágoston. (Magyar filozófiatörténeti könyvtár 9. Megidézett reneszánsz. A Hanák Tibor születésének 75. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi konferencia előadásai. Szerk. Veres Ildikó. Miskolc, 2006)
H. Szabó Sára: Auguste Comte filozófiájának hatása P. Á. pedagógiai nézeteire. (Képzés és gyakorlat, 2009. 1-2.)
Somos Róbert: Az etika pozíciójának változásai P. Á. életművében. (Valóság, 2009. 6.)
Hoppál Bulcsú: Mi köze a filozófiának a vallástudományhoz? Egy vallástudományi kísérlet P. Á. bölcselete alapján. (Tanulmányok a magyar vallástudomány történetéről. Szerk. Hoppál Mihály és Kovács Ábrahám. Bp., L’Harmattan Kiadó, 2010)
Gángó Gábor: A német birodalmi gondolattól a magyar nemzetkarakterológiáig. Leibniz-recepció Alexander Bernát, P. Á. és Prohászka Lajos műveiben. (Magyar Filozófiai Szemle, 2011. 2.)
Somos Róbert: Alexius Meinong és P. Á. (Századvég, 2012)
Kuminetz Géza: P. Á. pedagógiai eszméi. (Teológia. Hittudományi folyóirat, 2013. 3-4.)
P. Á. filozófiája. A Budapesten 2013. ápr. 12-én P. Á. életműve címmel rendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. Frenyó Zoltán. (Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete kiadványa. Bp., 2014)
Frenyó Zoltán: P. Á. vallásfilozófiája. (F. Z.: Korfordulón. Filozófiai tanulmányok. Bp., 2015)
Somos Róbert: A fiatal P. Á. és az olasz filozófusok. (Korunk, 2015. 6.)
Mezei Balázs: A vallásról a 20. század magyar filozófiájában. Brandenstein Béla, Gondos László és P. Á. (Magyar Szemle, 2018. 7-8.)
Szamosi Barna: Spencerian Influence on the Early Moral Philosophy of Ákos Pauler Regarding Racial and Gender Inequality. (Hungarian Studies, 2018. 1.)
Zimányi Ágnes: Az abszolútum ismeretének eredete P. Á. bölcseletében. P. Á. válogatott műveinek bibliográfiájával. (Az Új Ember és a Magyar Kurír közös kiadványa. Bp., 2019).

Irod.: lexikonok, bibliográfiák, összefoglaló művek: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
P. Á. művei. Bibliográfia. (Athenaeum, 1933. 6.)
Kornis Gyula: A kultúra válsága. (Bp., Franklin, 1934)
Durant, Will: A gondolat hősei. Ford. Benedek Marcell. A magyar filozófusokról szóló részt Halasy-Nagy József írta. (Bp., Dante Kiadó, 1940)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Horkay László: A magyar nyelvű filozófia története a XVII. század közepétől a XIX. század végéig. Bevezetés a magyar filozófiai gondolkodás történetébe. (Bp., 1977
Református és művelődéstörténeti füzetek. 7. 2. jav. kiad. Debrecen, 2018)
Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében. (Bern, 1981
2. kiad. Bp., Göncöl Kiadó, 1993)
Máté Zsuzsanna: Abszolútum a művészetfilozófiában századunk első felében. Tanulmányok Brandenstein Béla, a fiatal Lukács György, P. Á., Schütz Antal és Sik Endre esztétikájáról. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kiadványa. Szeged, 1994)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. (Pozsony, 2003)
Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után. (Bp., Kairosz Kiadó, 2004)
Akadémiai album. I–IV. köt. (Bp., 2008)
Tarczy Péter: Balatoni panteon. (Debrecen, 2018).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-899C-GDJ2?i=206 (Pauler Gyula születési anyakönyve, 1841)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465540 (Pauler Antal gyászjelentése, 1847)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/163969 (Károlyi István gyászjelentése, 1863)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465541 (Pauler Antalné Markovics Terézia gyászjelentése, 1864)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147301 (Lenhossék György gyászjelentése, 1865)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147311 (Lenhossék Mihályné Nisnyánszky Ludovika gyászjelentése, 1865)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/401197 (Deréky Istvánné Haag Terézia gyászjelentése, 1867)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465555 (Pauler Tivadarné Deréky Sarolta gyászjelentése, 1885)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465551 (Pauler Tivadar gyászjelentése, 1886)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/147302 (Lenhossék Györgyné Károlyi Szidónia gyászjelentése, 1893)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465546 (Pauler Gyuláné Lenhossék Georgina gyászjelentése, 1894)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MHQ-XWQ?i=34&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ADRM8-3JN2 (Bogyay Lajos és Pauler Katalin házassági anyakönyve, 1902)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465542 (Pauler Gyula gyászjelentése, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9R1L-4JZ?i=515 (Pauler Gyula halotti anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1SP-Q3?i=226&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A89S2-HF3Z (Pauler Ákos halotti anyakönyve, 1933)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTM8-V7G?i=231&wc=923N-2NY%3A40679501%2C41202701%2C41135801&cc=1452460 (Egry Józsefné Pauler Júlia halotti anyakönyve, 1957)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TM8-JSB?i=43&wc=923N-L2Q%3A40679501%2C41202701%2C41229901&cc=1452460 (Bogyay Lajosné Pauler Katalin halotti anyakönyve, 1964)

Megjegyzések

Rendes tagsági székfoglalót nem tartott!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021