Négyesy László
Négyesy László

2025. február 11. Kedd

Négyesy László

irodalomtörténész, esztéta

Születési adatok

1861. március 6.

Szentes, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1933. január 7.

Budapest


Család

Fia Négyesy György (1893–1992) sakkozó, sportvezető.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen m.–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1885), az irodalmi segédtudományok (költészet- és szónoklattan, stilisztika) tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1893), az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1918. máj. 2.; t.: 1931. máj. 15.).

Életút

Az egri r. k. főgimn. h. (1885–1896), r. tanára (1896–1911), egyúttal a szolnoki áll. főgimn. r. tanára (1887-től) és a bp.-i középisk. tanárképző int. gyakorló gimn.-ának vezető tanára (1893–1911). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1893–1911), a m. irodalomtörténet (1911–1923) és az esztétika ny. r. tanára (1923–1933). – Kormánypárti programmal a szentesi választóker. ngy.-i képviselője (1920–1922). – Jelentősek m. verstani kutatásai, különösen a kettős ritmus elvére, a strófákra és az ütemegyenlőségre vonatkozó megállapításai. Újszerű módon, az irodalmat nyelvi jelenségként tárgyaló stilisztikai, poétikai és retorikai tankönyvei nemzedékek irodalmi szemléletét alakították, iránymutatóak voltak az államosításig a mo.-i tankönyvírásban. Nagy hatású egy. stílusgyakorlati szemináriumain a 20. sz.-i m. irodalom legjelesebb személyiségei (pl.: Babits Mihály, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső) tanultak. – A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1904). A Szt. István Akad. tagja (r.: 1916), másodelnöke (1929–1931), és III. Oszt.-ának elnöke (1916–1929). Az MTA Nyelvművelő Biz.-ának alapító tagja. A M. Irodalomtörténeti Társaság alelnöke (1911–1921), elnöke (1921–1933). Az Orsz. M. Középisk. Tanáregyesület főtitkára (1896–1907), alelnöke (1907-től). A M. Paedagogiai Társaság (1930-tól), a Petőfi Társaság t. tagja (1930). Az Orsz. Tanárvizsgáló Biz. (1895-től), az Orsz. Közoktatási Tanács tagja (1896-tól). – Corvin-koszorú (1930). – A Magyar Paedagogia (1896–1899), az Országos Magyar Középiskolai Tanáregyesület Közleményei szerkesztője (1904–1905). A Kisfaludy Társaság Nemzeti Könyvtára társszerkesztője (Beöthy Zsolttal, Császár Elemérrel, 1913–1914).

Főbb művei

F. m.: Magyar verstan. (Bp., 1886)
A magyar vers. Általános verstani elvek. A magyar vers szerkezete. (Eger, 1887)
A magyar verselmélet kritikai története. (Bp., 1888)
A mértékes magyar verselés története. A klasszikai és a nyugat-európai versformák irodalmunkban. (Bp., 1892)
Stilisztika. (Bp., 1895
4. kiad. 1903)
A nyelvújításról. Akad.-i székfoglaló. (Bp., 1897)
Magyar nyelvtan. 1–2. (Bp., 1900–1901)
Magyar olvasókönyv. 1–3. (Bp., 1900–1901)
Rhetorika. Elmélet. Prózai olvasmányok. (Bp., 1901)
Poétika. (Bp., 1902)
Rendszeres magyar nyelvtan. (Bp., 1903)
Gvadányi József és Fazekas Mihály. (Bp., 1904)
A magyar költészet eredete. (Budapesti Szemle, 1910)
Eötvös költeményei. (Kisfaludy Társaság Évkönyve, 1913)
Arany. (Bp., 1917)
Zrínyi Miklós prózai munkáinak új kiadása. Akad.-i székfoglaló is. (Budapesti Szemle, 1920)
A magyar irodalom és költészet fejlődése. (Bp., 1926)
Kazinczy pályája. (Bp., 1931)
Száz év távolából. (Bp., 1931)
szerk.: Kölcsey Ferenc válogatott versei. Összeáll. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1895)
Bajza József költeményei. Sajtó alá rend. (Bp., 1904)
Zrínyi Miklós gróf válogatott munkái. Sajtó alá rend. (Bp., 1904).

Irodalom

Irod.: Emlékkönyv N. L. hetvenedik születésnapja alkalmából. Szerk. Pintér Jenő. (Bp., 1931)
Kosztolányi Dezső: N. L. (Új Idők, 1933)
Hekler Antal: Megemlékezés N. L.-ról. (Budapesti Szemle, 1934)
Kéky Lajos: N. L. emlékezete. (Bp., 1937)
Bréver Lajos: N. L. (Bp., 1937)
Horváth János: N. L. (H. J.: Tanulmányok. Bp., 1956)
Pataky László: N. L. verselméleti munkáinak jelentőségéről. (Eger, 1957)
Reisinger János: Irodalmi gondolkodásunk a szzázadfordulón. N. L. (Literatura, 1984)
Kecskés András: N. L. verselméleti munkássága. (Literatura, 1987)
Szecskó Károly: N. L. egri évei. (Irodalomismeret, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője