Mikola Tibor
Mikola Tibor

2024. március 29. Péntek

Mikola Tibor

nyelvész

Születési adatok

1936. február 19.

Budapest

Halálozási adatok

2000. június 13.

Szeged


Család

Sz: Dukai Anna. F: 1959-től Kocsis Erzsébet.

Iskola

Miskolcon éretts. (1954), az ELTE BTK-n magyar–német szakos tanári okl. szerzett (1958), doktorált (1962), a nyelvtudományok kandidátusa (1968), az MTA doktora (1998).

Életút

A bicskei Vajda János Gimnázium tanára (1958–1960). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Finnugor Tanszék tanársegéde (1960–1965), egy. adjunktusa (1965–1970), egy. docense (1970–1984), egy. tanára (1984. júl. 1.–2000. jún. 13.); közben a Tanszék vezetője (1974–2000), a BTK dékánhelyettese (1979–1984), dékánja (1984–1987 és 1989–1992). A JATE BTK Doktori Tanácsának elnöke (1996–2000). A Göttingeni (1973), a Müncheni Egyetemen járt hosszabb tanulmányúton (1983). Uralisztikával, urali nyelv-, alaktan- és hangtörténettel foglalkozott, a szamojéd nyelv nemzetközileg is ismert kutatóprofesszora. Új, széles körben elterjedt elméletet dolgozott ki az uráli nyelvek névutóinak kialakulására, elsőként gyűjtött nyelvi anyagot a kevéssé ismert nganaszan és enyec nyelvekről. Az ősuráli vallási hiedelmekre, ill. azoknak nyelvészeti és művelődéstörténeti kapcsolataira vonatkozó kutatásai is értékesek. Feldolgozta a magyarországi uralisztika II. vh. utáni történetét. Jelentős szerepet játszott a magyarországi uralisztikai és finnugrisztikai kutatásokban: irányítása alatt (1974–2000) a szegedi Finnugor Tanszék a tudomány egyik legjelentősebb hazai műhelyévé vált, az általa szervezett PhD-program az országban a legelsők között nyerte el az akkreditációt, sőt éveken át egyedül a szegedi volt Magyarország egyetlen, tudományos fokozat odaítélésére feljogosított finnugrisztikai kutatóhelye.

Emlékezet

Szegeden élt és tevékenykedett, szegedi lakóhelyei: Révai utca 6/b., Táncsics Mihály utca 2., ill. Középfasor 7/b. Szegeden is hunyt el, az Újszegedi Temetőben nyugszik. Tiszteletére a Szegedi Tudományegyetemen Mikola Tibor-emlékülést rendeztek (2002-ben és 2004-ben), valamint emlékére a Szegedi Tudományegyetem Mikola Tibor-díjat alapított (2004-ben; a díjjal tehetséges hallgatókat, ill. pályakezdő nyelvészeket jutalmaznak kétévente: először 2005-ben adták át). Hagyatékát a Szegedi Tudományegyetemen dolgozták fel (Sipőcz Katalin és Wagner-Nagy Beáta vezetésével). Az OTKA-programot is elnyert projektek keretében Wagner-Nagy Beáta német nyelvre lefordította Mikola Tibor kéziratban maradt, a szamojéd nyelv történetét feldolgozó munkáját (Studien zur Geschichte der samojedischen Sprachen, 2004), majd Mikola kutatásait folytatva elkészítette a nganaszan nyelv morfológiai elemző szótárát (online 2009-től).

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997); az MTA Uráli Nyelvészeti Bizottságának és az MTA Uráli Komplex Bizottságának elnöke (1993–2000). A Magyar Nyelvtudományi Társaság Finnugor Szakosztályának elnöke (1997–2000). A Societas Uralo–Altaica (1964-től), a Finn Irodalmi Társaság (1973-tól), a Finnugor Társaság (1978-tól) és a Reguly Társaság tagja (1990-től). A Finnugor Kongresszusok Nemzetközi Bizottsága tagja és a magyar nemzeti bizottság elnöke.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1987). Munkácsi Bernát-díj (1998).

Szerkesztés

A Nyelvtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja (1981-től), elnöke (1986–1992).

Főbb művei

F. m.: A finn nyelv áttekintése. Egy. jegyz. (Bp., 1961
3. kiad. 1963
4. kiad. 1965
7. kiad. 1978
8. kiad. 1980
9. kiad. 1981
10. kiad. 1988
11. kiad. 1989)
A finnugor népek ősi hitélete az újabb nyelvészeti kutatások fényében. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1962)
Egy magyar szócsalád eredetéhez. Reg, révül, rejt stb. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1962
németül: Acta Linguistica, 1964)
Jelentéstani megjegyzések a reg szócsaláddal kapcsolatban. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1963)
A palato- veláris mássalhangzók velarizáló hatása az ősmagyarban. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1964)
A szóhasadás kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1965)
Szamojéd névutók. A primér ragok eredetének kérdéséhez. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1966)
A tárgyrag és tárgyas ragozás kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1966)
A szamojéd nyelvek névutói. Kand. értek. (Szeged, 1967)
Adalékok a finn diftongusok történetéhez. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1967)
Die materielle Kultur der Nganasanen. (Ural–Altaische Jahrbücher, 1967)
Enzische Sprachmaterialen. (Acta Linguistica, 1967)
Adalékok a nganaszan nyelv ismeretéhez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1970)
A nyenyec gégezárhangok és a magyar út szó eredete. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1971)
Finn nyelvtani paradigmák. Szövegek és szójegyzék. Oktatási segédanyag. Összeáll. Janurik Tamással. (Szeged, 1971)
Ugor ikerszavak. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1973)
Finnugor nyelvészeti szöveggyűjtemény. Oktatási segédlet. Összeáll. (Szeged, 1973)
Die alten Postpositionen des Nenzischen. Juraksamojedischen. Monográfia. (Bp.–Den Haag–Paris, 1975)
N[icolaas]. Witsens Berichte über die uralischen Völker. Aus dem Niederländischen ins Deutsche übersetzt Tibor Mikola. (Studia Uralo–Altaica. 7. Szeged, 1975)
A szamojéd koaffixum eredetéről. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1975)
Die alten Postpositionen des Nenzischen. Juraksamojedischen. Monográfia. (Bp.–Den Haag–Paris, 1975)
Materialien zur wotjakischen Etymologie. Szerk. (Studia Uralo– Altaica. 11. Szeged, 1977)
Uralisztika. 1945–1975. A magyarországi uralisztikai kutatások története a felszabadulás után. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1977)
Adalékok a szelkup vokalizmus történetéhez. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1980)
Mészöly Gedeon és a finnugor nyelvtudomány. (Magyar Nyelv, 1981)
Adalékok a nyenyec nazálisok történetéhez. (Uralisztikai tanulmányok. Szeged, 1983)
Mediale Konjugation is den uralischen Sprachen. (Nyelvtudományi Közlemények, 1984)
Ikerszók és parallelizmusok az obi-ugor nyelvekben. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1985)
Anwendungsmöglichkeiten für den Computer bei der Untersuchung samojedischer Sprachen in Szeged. (Specimina Sibirica, 1988)
Geschichte der samojedischen Sprachen. (The Uralic Languages. Szerk. Sinor, Dennis. Leiden–New York, 1988)
Spezifische Arten der Neutralisierung in den uralischen Sprachen. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1989)
Morphologisches Wörterbuch des Enzischen. (Studia Uralo–Altaica. 36. Szeged, 1995)
Kausative Konstruktionen in den uralischen Sprachen. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1995)
Az uráli vokalizmus kérdései. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1997)
A szamojéd nyelvek története. Monográfia és doktori értek. is. (Szeged, 1997)
Megjegyzések a mordvin tárgyas igeragozás történetéhez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1998)
A nyelvészet oktatása és kutatása a szegedi egyetemen. (Néprajz és Nyelvtudomány, 1998)
A magyar műveltető szerkezet története, finnugor háttere. (Magyar és finnugor mondattörténet. Szerk. Büky László, Forgács Tamás. Szeged, 1999)
Nyelvészet. (A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene. 1921–1998. Szerk. Rácz Béla. Szeged, 1999)
Studien zur Geschichte der samojedischen Sprachen. A doktori értekezés német nyelvű kiadása. Sajtó alá rend. Wagner-Nagy Beáta. (Studia Uralo–Altaica. 45. Szeged, 2004).

Irodalom

Irod.: Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Ünnepi könyv M. T. tiszteletére. Szerk. Mészáros Edit. M. T. művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Janurik Tamás és Miksi Szilvia. (Szeged, 1996)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt. (Szeged, 1996)
Hajdú Péter: M. T. – M. T. tudományos munkássága. Bibliográfia. Összeáll. Janurik Tamás, Miksi Szilvia. (Nyelvtudományi Közlemények, 2000)
Sipőcz Katalin: M. T. – Hajdú Péter: A szamojéd nyelvek története, avagy jegyzetek M. T. doktori értekezéséről. (Néprajz és Nyelvtudomány, 2001)
Mikola-emlékkönyv. I–II. köt. Szerk. Bakró-Nagy Marianne, Büky László, Maleczki Márta. (Szeged, 2001)
Mikola-konferencia. 2002. A Szegedi Tudományegyetemen M. T. emlékére rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változata. Szerk. Mészáros Edit, Szeverényi Sándor, Wagner-Nagy Beáta. (Szeged, 2004)
Mikola-konferencia. 2004. A Szegedi Tudományegyetemen Mikola Tibor emlékére rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változata. Szerk. Wagner-Nagy Beáta. (Szeged, 2005)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője