Méhes Lajos
Méhes Lajos

2025. január 23. Csütörtök

Méhes Lajos

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1927. július 23.

Budapest

Halálozási adatok

2002. november 17.

Tahitótfalu, Pest megye

Temetési adatok

2002. december 13.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás)


Család

Sz: Méhes Lajos műszerész, Drozd Mária.

Iskola

Négy elemit és négy középiskolai osztályt végzett, géplakatos segédlevelet szerzett (1944). Háromhetes pártiskolát végzett (1946), az MDP kétéves pártfőiskoláján (1950–1952), az ELTE Lenin Intézet Párttörténet Szakán tanult (1953–1956).

Életút

A Ganz és Társa Vagongyára géplakatosinasa (1941–1944), -segéde (1944–1948). A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége (1944-től), az MKP tagja (1945-től). A Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom munkahelyi szervezete titkára (1946–1948), az MDP Budapesti Bizottsága Káder Osztálya (1948–1952), az MDP Párt- és Tömegszervezetek Osztálya politikai munkatársa (1952–1953), osztályvezető-helyettese (1953–1956).

 

Az MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottsága tagja (1956. nov.–1956. dec.), a Szervezési Csoport h. vezetője (1956. dec.–1957. márc. 12.), vezetője (1957. márc. 12.–1957. ápr. 23.), a Szervezési Osztály, ill. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya vezetője (1957. ápr. 23.–1961. júl. 14.). Az MSZMP Budapesti XIV. Kerületi Bizottsága első titkára (1961. júl. 14.–1962. okt. 31.), a MSZMP Budapesi Bizottsága titkára (1962. okt. 31.–1964. jan. 6.), a KISZ KB első titkára (1964. jan. 6.–1970. ápr. 27.). Az MSZMP KB póttagja (1962. nov. 24.–1965. jún. 25.), tagja (1965. jún. 25.–1988. máj. 22.). Az MSZMP Budapesi Bizottsága első titkára (1978. ápr. 21.–1980. dec. 3.), ipari miniszter (1980. dec. 5.–1983. dec. 9.), a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) főtitkára (1983. dec. 9.–1985. márc. 4.). Az MSZMP PB tagja (1980. márc. 27.–1985. márc. 28.).

Országgyűlési képviselő (Gönc, [Borsod-Abaúj-Zemplén megye 17. sz. választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; Győr, 4. sz. választókerület, 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; Budapest, XIV. kerület [44. sz. választókerület], 1980. jún. 8.–1985. jún. 8. és 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.).

 

A Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára (1970–1978), a Fémipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének elnöke (1974–1978).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1950), Munka Érdemrend (1954),Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1958), Munka Érdemrend (arany 1965 és 1974), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1985).

Főbb művei

F. m.: A párt ifjúsági politikája. Az ifjúság szocialista nevelésének kérdései és feladatai. (KISZ-vezetők kiskönyvtára. 3. Bp., 1968)
Munka hadának a lépése dobog. Vál. beszédek. Szerk. Simó Tibor. (Bp., Táncsics, 1977)
Gondolatok a párt gazdaságszervező munkájáról. (Társadalmi Szemle, 1979)
Az Ipari Minisztérium létrehozásának szükségessége és a további feladatok. (Társadalmi Szemle, 1981)
Iparpolitikánk néhány időszerű kérdése. M. L. előadása a III. Ipargazdasági Tudományos Konferencián. (Ipargazdasági Szemle, 1982)
Iparpolitikánk időszerű kérdései. M. L. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. (Bp., Kossuth, 1983)
A négyszög mind a négy oldalán. Vál. beszédek és írások. (Népszava Kiadó, Budapest, 1987).

Irodalom

Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Halálhír. (Népszabadság, 2002. dec. 3.)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpzruLRz.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője