Márkus László
Márkus László

2024. december 9. Hétfő

Márkus László

erdőmérnök

Születési adatok

1919. június 28.

Szombathely

Halálozási adatok

2007. szeptember 26.

Sopron

Temetési adatok

2007. október 13.

Sopron

Evangélikus Temető (búcsúztatás)

Komárom


Család

Sz: Márkus László, Moser Erzsébet. F: 1947-től Eteli Ida. Fia: Márkus András (1949–2005) matematikus, gépészmérnök és Márkus László (1954–) építészmérnök.

Iskola

A szombathelyi állami reáliskolában éretts. (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Osztályán erdőmérnöki okl. szerzett (1945), a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Erdőmérnöki Karán doktorált (1963). A mezőgazdasági (erdészeti) tudományok kandidátusa (1977), doktora (1992).

Életút

A Vasvármegyei Földhivatal (1945–1947), a Magyar Állami Erdészet, ill. az Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat szakelőadója (Szombathelyen, 1947–1950). A budapesti Erdőközpont (1950), a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság főelőadója (1951), a Sárvári Erdőgazdaság főmérnöke (1951–1953), majd a Kaposvári Erdőgazdaság igazgatóhelyettes főmérnöke (1953–1957). Az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) ugodi kísérleti erdészetének vezetője (1957–1964), az ERTI Erdészeti Gazdaságtani Osztályának tud. főmunkatársa és az Osztály vezetője (1964–1980), nyugdíjas tud. tanácsadója (1980-tól). Az EFE c. egy. tanára (1990. ápr. 1-jétől).

Erdészeti termeléstannal, nagyvadgazdálkodással, erdészeti ökonómiai kutatásokkal, elsősorban az erdészeti természeti erőforrások gazdasági értékelésével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az erdőművelési munkák költségszükségleteinek, ill. azok összefüggéseinek feltárása és az egységes finanszírozási rendszer kidolgozása terén. Kidolgozta továbbá a magyarországi erdővédelem korszerű ökonómiai alapjait és az ezzel összefüggő új erdőértékelési eljárásokat. Megállapította a magyarországi erdőterületek differenciált talajértékét és az erdők élőfakészletének pénzbeni értékét.

Emlékezet

Sopronban hunyt el, az evangélikus temetőben ravatalozták fel, Komáromban nyugszik.  

Elismertség

Az MTA Erdészeti Bizottsága tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (1980).

 

Kaán Károly-emlékérem (1991) Pro Silva Hungariae – Magyar Erdőkért díj (2000).

Főbb művei

F. m.: A teljesítményi normák munka- és időelemzéssel történő megállapítása. (Erdőgazdaság, 1950)
Álló fák fatömegének megközelítő pontosságú megállapítása. (Erdőgazdaság és Faipar, 1957)
A famagassági görbékről. (Az Erdő, 1958)
A mintavételes csemetebecslés. (Az Erdő, 1959)
Bükkmakk terítettségi megfigyelések a Magasbakonyban. (Erdészeti Kutatások, 1959)
A robbantásos tuskótermelés. (Az Erdő, 1990)
A hosszú lejáratú erdőnevelési és faterméstani kísérleti területek kitűzésének, felvételének és fenntartásának irányelvei. Többekkel. (Erdészeti Kutatások, 1962)
A minta- és ellenőrzőterületek elemzése. (Az Erdő, 1963)
A kullancsról. (Erdőgazdaság és Faipar, 1963)
Fatermési és faállomány-szerkezeti vizsgálatok az ugodi bükkösökben. Egy. doktori értek. (Sopron, 1963)
Állományszerkezeti vizsgálatok a különböző erdőtípusokba tartozó ugodi bükkösökben. (Erdészeti Kutatások, 1964)
A faterméstani és állományszerkezeti vizsgálatok során alkalmazott feldolgozása és értékesítési eljárások. (Erdészeti Kutatások, 1965)
Az ugodi erdők a XVIII. század második felében. (Erdőgazdaság és Faipar, 1965)
A bükklomb őszi elszíneződése és hullása. (Az Erdő, 1965)
Nagyváti János, az erdőgazdálkodás első magyarnyelvű összefoglalója. (Az Erdő, 1966)
Tájképek és térképek az erdőtörténeti kutatás szolgálatában. (Erdészettörténeti Közlemények, 1966)
A csemetetermelés gazdasági összehasonlító vizsgálatának főbb eredményei. (Erdészeti Kutatások, 1968)
Üzemelemzések az erdőművelési ágazatban. (Az Erdő, 1968)
Erdősítési technológiák, célállományok önköltségvizsgálata gépi lyukkártyás módszerrel. – Létszám- és munkaidő-vizsgálatok az állami erdőgazdaságokban. (Az Erdő, 1970)
Az erdők ökonómiai osztályozása. (Az Erdő, 1971)
Kísérletek a hazai erdők ökonómiai osztályozásának kialakítására. Róth Gy.-vel. (Erdészeti Kutatások, 1971)
Faállományok összesfatömegének méretcsoportonkénti megoszlása az átmérő függvényében. Róth Gy.-vel. (Fatömeg-számítási táblázatok, fatermési táblákkal. Bp., 1974)
A Vas megyei Farkas erdő története a nagybirtokrendszer megszűnéséig. (Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Bp., 1975)
A fagazdaság ökonómiai alapjai. Szerk. Keresztesi Bélával. (Bp., 1975)
A fagazdasági vállalatok ökonómiai alapjai. Szerk. Keresztesi Bélával. (Bp., 1976)
Az erdőmunkásokról szóló törvény 75 éves. (Az Erdő, 1976 és Erdészettörténeti Közlemények, 1978)
Az állami erdőgazdaságok élőfakészlet-gazdálkodásának alapjai. Kand. értek. (Sopron, 1976)
A hazai erdők élőfakészletének értékelése és értéke. (Az Erdő, 1977)
Erdőérték-számítás. Illyés Benjáminnal. (Bp., 1979)
Erdei ökoszisztémák élőfakészlete és összes fitomasszája. (Erdei ökoszisztémák vizsgálatának eredményei. Veszprém, 1979)
Az erdősítési költségek, egységárak elemzése, képzése. (EFE Tudományos Közleményei, 1980)
Élőfakészletünk értékelése és értékváltozása. (Agrártudományi Közlemények, 1981)
Az erdővédelem ökonómiai alapjai. (Erdészeti Kutatások, 1981)
A fatermesztés ökonómiai modellezése és a bükkre vonatkozó adatok. (Az Erdő, 1981)
Ökonómiai vizsgálatok gyertyánosokban, gyertyános-tölgyesekben. – A kocsánytalan tölgyre és a cserre vonatkozó ökonómiai vizsgálatok. (Az Erdő, 1982)
Az erdei fenyőre vonatkozó ökonómiai vizsgálatok. – Akácra és nemesnyárakra vonatkozó vizsgálatok. (Az Erdő, 1983)
Különbözeti járulék és jövedelem az erdőgazdálkodásban. Jámbor Lászlóval. (Gazdálkodás, 1984)
Erdőérték- és eredményszámítás. (Bp., 1986)
A fatermelés komplex modellezése. (Erdészeti Kutatások, 1986)
Erdeink minősége és jövedelmezősége. Csontos Gyulával. (Az Erdő, 1986)
A fatermesztés ökonómiája. I–II. köt. (Sopron, 1987–1988)
Az erdei vadkárok és értékelésük. (Vadbiológia, 1988)
A nyárfatermesztés ökonómiai kérdései. (A nyárak termesztése és felhasználása. Bp., 1989)
A tölgytermesztés ökonómiai összefüggései. (A tölgy termesztése és felhasználása. Bp., 1989)
A koordinált erdő- és vadgazdálkodás feladatai. (Az erőforrások racionális hasznosítása. Tudományos ülés, Veszprém, 1988. okt. 27. Veszprém, 1990)
A természeti erőforrások ökonómiai vizsgálata a hazai erdőgazdálkodásban. Doktori értek. (Sopron, 1991)
A fűztermelés ökonómiája. (A fa alakú füzek. Szerk. Tompa Károly. Bp., 1991)
A földvagyon értékelése az erdőgazdaságban. Járó Zoltánnal. (Erdészeti Lapok, 1994)
A magyar erdőrendezés története. (Erdészettörténeti Közlemények, 1999).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Szodfridt István: M. L. 75 éves. (Erdészeti Lapok, 1994)
Szodfridt István: A 80 éves M. L. köszöntése. (Erdészeti Lapok, 1998). M. L. 1919–2007. (Erdészeti Lapok, 2007)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője