Manninger Rezső
állatorvos
Születési adatok
1890. július 7.
Sopron, Sopron vármegye
Halálozási adatok
1970. február 4.
Budapest
Iskola
Az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1912), állatorvos-doktori okl. (1914), az immunitástan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1918), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1939. máj. 12.).Életút
Az Állatorvosi Főiskola Járványtani Intézet gyakornoka (1912–1916), tanársegéde (1916–1917), főiskolai adjunktusa (1917–1923) és az immunitástan magántanára (1918–1921), c. ny. rk. tanára (1921–1923), ny. rk. tanára (1923–1927), a járványtan ny. r. tanára (1927–1934), egyúttal az Élettani Intézet vezetője is (1925–1926). A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon az állategészségtan és -járványtan előadó tanára (1922–1934). Az Orsz. Állategészségügyi Intézet igazgatója (1928–1943). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar Állatjárványtani és Törvényszéki Állatorvostani Tanszék ny. r. tanára (1934–1945); közben a kar dékánja (1940–1941). A M. Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állatjárványtani és Törvényszéki Állatorvostani Tanszék ny. r. tanára (1945–1952); közben az egyetem rektora (1947–1948), az Állatorvos-tudományi Főiskola Járványtani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára (1952–1963). – A 20. sz.-i m. állatorvos-tudomány egyik legkiemelkedőbb személyisége. Nemzetközileg is különösen jelentősek a lépfene, ill. a hozzá hasonló szaprofiták tisztázására, a száj- és körömfájás vírusának változékonyságára, vmint a különféle állatfajok vérsavójának ún. komplementum-hatására vonatkozó megállapításai. Alapvetően új eredményeket ért el a sertésparatífusz, a sertéshimlő, a fertőző gyomor- és bélgyulladás, a lovak vírusos elvetélésének kóroktana terén. Jelentős irányító szerepet vállalt több mo.-i állatbetegség (pl. tenyészbénaság, veszettség, sertéspestis stb.) leküzdésében. – Az MTA ig. (1946. dec. 19.–1949. okt. 31.), elnökségi tagja (1958. máj. 30.–1960. ápr. 14.); az MTA IV. Osztályának elnöke (1953. máj. 30.–1956. szept. 15.), az MTA alelnöke (1960. ápr. 14.–1967. máj. 5.). A Német (l.: 1955), a Szovjet (l.: 1957), a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia tagja (t.: 1959). A Francia Állatorvosi (l.: 1958), a Bolgár (külföldi: 1960), a Csehszlovák (t.: 1962), a Francia Nemzeti Orvostudományi (l.: 1964), a Lengyel Tudományos Akadémia tagja (külső: 1967). A Nemzetközi Állatorvosi Szövetség (1959), az Angol Állatorvosi Sebészeti Kollégium (1960), a Lengyel (1960), a Görög Állatorvosi Egyesület tagja (1962). – A párizsi Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalnál Mo. képviselője (1933–1967). Az Országos Állategészségügyi Tanács elnöke (1947–1967). A M. Mikrobiológiai Társaság elnöke (1955–1967), t. elnöke (1967–1970); A M. Állatorvosok Társasága elnöke (1961–1967), t. elnöke (1967–1970). – A lipcsei egyetem (1955), a bp.-i Állatorvosi Főiskola (1962), a szaloniki egyetem t. doktora (1964). – M. Népköztársasági Érdemrend (1952), Kossuth-díj (1950, 1961), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954), Hutÿra Ferenc-emlékérem (1961), Akadémiai Aranyérem (1965).Főbb művei
F. m.: A baromfikolerabacillus mutatiojáról. (Bp., 1919)A paratyphus-bacillusok systematikája, különös tekintettel a suipestifer csoportra. Akadémiai székfoglaló is. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1928)
Vizsgálatok a száj- és körömfájás vírusának ún. pluralitásáról. László Sámuellel. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
A szárnyas baromfi fertőzése és parazitás betegségei. Kotlán Sándorral. (Bp., 1931)
Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere. I–II. Hutÿra Ferenccel, Marek Józseffel. (7. kiad. Jena, 1938
11. kiad. 1959
angolul: London, 1938
5. angol kiad. 1946
spanyolul: Barcelona, 1947
2. spanyol kiad. 1947
olaszul: Milano, 1949
oroszul: Moszkva, 1961
lengyelül: Warszawa, 1962
kínai nyelven: Peking, 1962–1964)
A házi emlősök fertőző betegségei. (Bp., 1939)
A háziállatok gümőkórja mint az ember gümőkóros fertőződésének forrása. Akadémiai székfoglaló is. (Tuberkulózis elleni küzdelem. Bp., 1940)
A paratyphus-C-fertőzések járványtana. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
Belgyógyászat. I. Fertőző betegségek. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1943
4. átd. kiad. 1959
szlovákul: Bratislava, 1954
franciául: Paris, 1959
vietnami nyelven: Hanoi, 1963)
Állatorvosi bakteriológia, immunitástan és általános járványtan. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1950
3. átd. kiad. 1960)
A háziállatok fertőző betegségei. Mészáros Jánossal. (Bp., 1975).
Irodalom
Irod.: Mócsy János: M. R. (Magyar Tudomány, 1970)Mészáros János: M. R. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
Karasszon Dénes–Holló Ferenc: M. R. és az „Állatorvosi Lapok” jelentősége a járványtan történetében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
Szent-Iványi Tamás: M. R. (Bp., 1990).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gerencsér Miklós
író, újságíró, szerkesztő
Gergely Márta
író
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Háy Gyula
író, műfordító, iparművész
Illés László
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (664), orvos (606), író (459), történész (365), jogász (332), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)