Manninger Rezső
Manninger Rezső

2025. május 18. Vasárnap

Manninger Rezső

állatorvos

Születési adatok

1890. július 7.

Sopron, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1970. február 4.

Budapest


Iskola

Az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1912), állatorvos-doktori okl. (1914), az immunitástan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1918), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1939. máj. 12.).

Életút

Az Állatorvosi Főiskola Járványtani Intézet gyakornoka (1912–1916), tanársegéde (1916–1917), főiskolai adjunktusa (1917–1923) és az immunitástan magántanára (1918–1921), c. ny. rk. tanára (1921–1923), ny. rk. tanára (1923–1927), a járványtan ny. r. tanára (1927–1934), egyúttal az Élettani Intézet vezetője is (1925–1926). A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon az állategészségtan és -járványtan előadó tanára (1922–1934). Az Orsz. Állategészségügyi Intézet igazgatója (1928–1943). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar Állatjárványtani és Törvényszéki Állatorvostani Tanszék ny. r. tanára (1934–1945); közben a kar dékánja (1940–1941). A M. Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állatjárványtani és Törvényszéki Állatorvostani Tanszék ny. r. tanára (1945–1952); közben az egyetem rektora (1947–1948), az Állatorvos-tudományi Főiskola Járványtani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára (1952–1963). – A 20. sz.-i m. állatorvos-tudomány egyik legkiemelkedőbb személyisége. Nemzetközileg is különösen jelentősek a lépfene, ill. a hozzá hasonló szaprofiták tisztázására, a száj- és körömfájás vírusának változékonyságára, vmint a különféle állatfajok vérsavójának ún. komplementum-hatására vonatkozó megállapításai. Alapvetően új eredményeket ért el a sertésparatífusz, a sertéshimlő, a fertőző gyomor- és bélgyulladás, a lovak vírusos elvetélésének kóroktana terén. Jelentős irányító szerepet vállalt több mo.-i állatbetegség (pl. tenyészbénaság, veszettség, sertéspestis stb.) leküzdésében. – Az MTA ig. (1946. dec. 19.–1949. okt. 31.), elnökségi tagja (1958. máj. 30.–1960. ápr. 14.); az MTA IV. Osztályának elnöke (1953. máj. 30.–1956. szept. 15.), az MTA alelnöke (1960. ápr. 14.–1967. máj. 5.). A Német (l.: 1955), a Szovjet (l.: 1957), a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia tagja (t.: 1959). A Francia Állatorvosi (l.: 1958), a Bolgár (külföldi: 1960), a Csehszlovák (t.: 1962), a Francia Nemzeti Orvostudományi (l.: 1964), a Lengyel Tudományos Akadémia tagja (külső: 1967). A Nemzetközi Állatorvosi Szövetség (1959), az Angol Állatorvosi Sebészeti Kollégium (1960), a Lengyel (1960), a Görög Állatorvosi Egyesület tagja (1962). – A párizsi Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalnál Mo. képviselője (1933–1967). Az Országos Állategészségügyi Tanács elnöke (1947–1967). A M. Mikrobiológiai Társaság elnöke (1955–1967), t. elnöke (1967–1970); A M. Állatorvosok Társasága elnöke (1961–1967), t. elnöke (1967–1970). – A lipcsei egyetem (1955), a bp.-i Állatorvosi Főiskola (1962), a szaloniki egyetem t. doktora (1964). – M. Népköztársasági Érdemrend (1952), Kossuth-díj (1950, 1961), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954), Hutÿra Ferenc-emlékérem (1961), Akadémiai Aranyérem (1965).

Főbb művei

F. m.: A baromfikolerabacillus mutatiojáról. (Bp., 1919)
A paratyphus-bacillusok systematikája, különös tekintettel a suipestifer csoportra. Akadémiai székfoglaló is. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1928)
Vizsgálatok a száj- és körömfájás vírusának ún. pluralitásáról. László Sámuellel. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
A szárnyas baromfi fertőzése és parazitás betegségei. Kotlán Sándorral. (Bp., 1931)
Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere. I–II. Hutÿra Ferenccel, Marek Józseffel. (7. kiad. Jena, 1938
11. kiad. 1959
angolul: London, 1938
5. angol kiad. 1946
spanyolul: Barcelona, 1947
2. spanyol kiad. 1947
olaszul: Milano, 1949
oroszul: Moszkva, 1961
lengyelül: Warszawa, 1962
kínai nyelven: Peking, 1962–1964)
A házi emlősök fertőző betegségei. (Bp., 1939)
A háziállatok gümőkórja mint az ember gümőkóros fertőződésének forrása. Akadémiai székfoglaló is. (Tuberkulózis elleni küzdelem. Bp., 1940)
A paratyphus-C-fertőzések járványtana. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
Belgyógyászat. I. Fertőző betegségek. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1943
4. átd. kiad. 1959
szlovákul: Bratislava, 1954
franciául: Paris, 1959
vietnami nyelven: Hanoi, 1963)
Állatorvosi bakteriológia, immunitástan és általános járványtan. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1950
3. átd. kiad. 1960)
A háziállatok fertőző betegségei. Mészáros Jánossal. (Bp., 1975).

Irodalom

Irod.: Mócsy János: M. R. (Magyar Tudomány, 1970)
Mészáros János: M. R. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
Karasszon Dénes–Holló Ferenc: M. R. és az „Állatorvosi Lapok” jelentősége a járványtan történetében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
Szent-Iványi Tamás: M. R. (Bp., 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője