Lónyay Gábor
Lónyay Gábor

2024. március 29. Péntek

Lónyay Gábor, nagylónyai és vásárosnaményi

politikus, mezőgazda, gazdasági író

Születési adatok

1805. október 4.

Deregnyő, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1885. augusztus 5.

Teplicfürdő


Család

Sz: Lónyay Gábor (1778–1824) Ung vm. főispánja, br. Prónay Piroska. F: Kazinczy Ottília, Kazinczy Gábor (1818–1864) nővére.

Iskola

Középiskoláit a pozsonyi evangélikus líceumban és a késmárki evangélikus kollégiumban (1814–1823), a jogot a sárospataki református kollégiumban végezte (1823–1824).

Életút

Tanulmányai befejezése után Pesten joggyakornok (1824–1826), Zemplén vm. aljegyzője (1826–1827), szolgabírója (1827–1830). A közélettől átmenetileg visszavonult, deregnyői birtokán gazdálkodott (1830–1835). Zemplén vm. országgyűlési követe (1835– 1836, 1844, 1847 és 1848; ill. 1861–1875). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) alapító tagja (1830), osztályelnöke (1830–1867), alelnöke (1867–1876). Az Erdélyi Gazdasági Egyesület t. tagja (1860). A reformkori országgyűlések egyik vezéralakja, az ellenzéki párt egyik legbefolyásosabb személyisége. Az országgyűléseken határozottan kiállt az úrbéri ügyek rendezése és a sajtószabadság mellett. Kossuth Lajos barátja és pártfogója, Országgyűlési Tudósítások c. lapjának anyagi támogatója. Kiterjedt szakírói munkásságával jelentős szerepet vállalt a korszerű magyarországi mezőgazdasági üzemek kialakításában. Saját birtokán mintagazdaságit alakított ki, ahol igyekezett a modern mezőgazdaság eredményeit hasznosítani. 1860-ban 2100 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.

Szerkesztés

A Pesti Hírlap (1841–1842), a Gazdasági Lapok állandó munkatársa (1852–1867).

Főbb művei

F. m.: A mezőgazdaság tankönyve. Pabst Henrik Vilmos után, a 3. kiadás szerint írta és szerk. I–IV. köt. (Pest, 1852–1854)
A magyar marha tejelési tekintetben. (Gazdasági Lapok, 1852)
A takarmányszerek minő viszonyban állanak a trágyakészítéshez, különösen a trágya minőségéhez. (Gazdasági Lapok, 1854)
Trágyaszerek. (Gazdasági Lapok, 1855)
A váltógazdaságról, a bel- és külterjes földmívelésről. (Gazdasági Lapok, 1862)
A szarvasmarhatenyésztés Magyarországban. (Gazdasági Lapok, 1864)
Kossuth elfelejtett leveleiről és az Országgyűlési Tudósítások keletkezéséről. (Pesti Hírlap, 1880. 159.)
A jószágrendezésről Lónyay levelei Korizmics Lászlóhoz. (Gazdasági Lapok, 1884)
Lónyay naplója 1836–1837-ből. (Hazánk, 1888).

Irodalom

Irod.: Galgóczy Károly: L. G. (OMGE Emlékkönyv. VI. Bp., 1891)
Doby Antal: A Lónyay-család. (Bp., 1895)
Erdmann Gyula: L. G. naplója. (Századok, 1976).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője