Lévay József
Lévay József

2020. december 4. Péntek

Lévay József

költő, műfordító

Születési adatok

1825. november 18.

Sajószentpéter, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1918. július 4.

Miskolc, Borsod vármegye


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; r.: 1883. máj. 17.; t.: 1906. márc. 22.).

Életút

A miskolci ev. líceumban (1836-1846), a késmárki koll.-ban tanult (1846-1847), az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; r.: 1883. máj. 17.; t.: 1906. márc. 22.). - Miskolcon ún. patvarista (1847), a pozsonyi ogy.-en Szemere Bertalan ogy.-i követ írnokaként volt jelen (1847-1848), a forr. és szabadságharc idején belügymin.-i fogalmazó, majd a hivatalos Közlöny szerkesztőségi munkatársa (1848-1849), a szabadságharc leverése után szülei házában élt (1849. aug.-1850. febr.), majd Pestre ment, ahol a Pesti Napló belső (1850. febr.-1852), a Hölgyfutár és Vahot Imre lapjainak külső munkatársa (1851-1852). A miskolci ref. gimn.-ban a m. nyelv és irodalom tanára (1852-1865); közben Borsod vm. aljegyzője (1860-1861). Borsod vm. főjegyzője (1865-1894), a vm. alispánja (1894-1895). Személyes emléktárgyait, iratait, levelezését a Borsodi-Miskolci Múz.-ra hagyta, ill. leánytestvérétől és utódaitól folyamatosan a múz.-ba kerültek. A Lévay-hagyaték napjainkban is a Herman Ottó Múz. egyik legnagyobb dokumentum- és tárgyegyüttese, amelynek egy része Sajószentpéteren állandó kiállításon látható. Könyvtárát iskolájára hagyta, amelyet először 1936-ban, majd ismét 1996-ban róla neveztek el. A költő egykori könyvtára ma a miskolci városi könyvtár része (Lévay József Muzeális Könyvtár néven). Emlékét Borsodi Bindász Dezső egészalakos szobra is őrzi (Miskolc, 1934).Az ún. népi nemzeti irányhoz tartozott, amelynek vezéregyéniségeihez, Arany Jánoshoz, Tompa Mihályhoz és Gyulai Pálhoz szoros barátság is fűzte. Korai, többnyire szentimentális verseinek gyakori témája a hazafiság, 1848-1849-ben verseivel a szabadságharc mellett buzdított. Költeményei többnyire elégikus dalok, amelyeknek nyelvezete és képei a népiességtől való fokozatos elszakadást és egy stilizált kifejezésmód kialakulását mutatják. Biedermeier hangulatú szerelmi dalai jobbára már emlékké vált érzelmeket idéztek fel. Az 1860-as évekbeli elbizonytalanodása után a kiegyezést (1867) követő időket az 1848/49-i forradalom és az önkényuralom alatt hozott áldozatok eredményének tartotta, és ekként is ünnepelte. Öregkori verseiben már az impresszionizmus hatása is érezhető. A közigazgatástól visszavonulva (1895) az irodalmi és a közélet aktív tagja maradt, a „borsodi halhatatlanok fejeként” nagy tisztelet övezte. Termékeny mufordító volt, Shakespeare öt, Moliere két drámáját, Béranger, R. Burns, H. Heine és H. W. Longfellow számos versét tolmácsolta.

Főbb művei

F. m.: L. J. költeményei. Pest,1952
L. J. újabb költeményei. Pest,1856
L. J. összes költeményei. 1846-1880. Budapest,1881
Burns Róbert. Akadémiai Értesítõ h.n.,1891
L. J. újabb költeményei. Budapest,1896
A múzsa búcsúja. Versek. Budapest,1909
L. J. utolsó versei. Budapest,1925
Önéletrajz. Miskolc,1935
Önéletrajz. Miskolc,1988
A völgyben maradtam. L. J. verseibõl. Miskolc,1987
Szentpéteri üres fészek. Szemelvények L. J. napójából. Miskolc,1988
L: J. versei. Sajószentpéter,1993
Burns Róbert költeményei. Budapest,1892.

Irodalom

Irod.: Kont Ignác:Poetes lyriques hongrois. Tompa, Gyulai, Szász et Lévay. Paris,1905
Schöpflin Aladár:L. J. 80 éve. Vasárnap Ujság 1905
Zsigmond Ferenc:L. J. élete és költészete. Budapest,1906
Voinovich Géza:L. J. Budapesti Szemle 1911
Lévay Emlékkönyv. Miskolc,1912
Lambrecht Kálmán:Gyulai Pál, Herman Ottó és L. J. vadgalamb-pöre. Vasárnapi Ujság 1918
Zsigmond Ferenc:L. J. Irodalomtörténet 1918
Babits Mihály:L. J. Nyugat 1918
Tóth Kálmán:Lévay Marienbadban. Miskolci Napló h.n.,1924
Szana Tamás:L. J. és kortársai. Budapest,1921
Kozma Andor:L. J. Budapesti Szemle 1922
Komlós Aladár:A magyar költészet Petõfitõl Adyig. Budapest,1959
Kiss Mihály:A Lévay-Ady-affér. Napjaink 1964
Sonkoly István:L. J. megzenésített versei. Borsodi Szemle 1972
Miklós Róbert:L. J. életútja. Miskolc,1978
Varga Pál:A népies-nemzeti irány költõi világképének néhány problémája. Irodalomtörténet
Kiss Józsefné:L. J. élete és művei. Miskolc,1988
Török István:Emlékezés L. J.-re.Borsodi Művelõdés 1988
Horváth Barna:L. J. a református egyházban. Herman Ottó Múzeum Közleményei 1989
Zimányi Katalin:L. J. műfordítói munkássága. Herman Ottó Múzeum Közleményei 1989
Zimányi Katalin:Újabb Lévay-kéziratok. Herman Ottó Múzeum Közzleményei 1989
Zimányi Katalin:Egymásról Lévay, Ady és Rákosi Jenõ. Holnap 1990
L. J.-emlékkönyv. Sajtószentpéter,1991
Petneki Áron:”Kedves jó Linácska!” Az öregedõ L. J. három évtizedes levelezése Kónya Paulinával. Új Holnap 1996
Kiss KatalinNyikes Zita:A kiadatlan Lévay-levelekrõl. Új Holnap 1996
Deák Gábor:L. J. emlékezete halálának 75. évfordulóján. In: A falak üzenete Miskolc,1999
L. J. emlékszobája és relikviái a Herman Ottó Múzeumban. In: Miskolc írásban és képben Miskolc,1999

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013