Lábady Antal
Lábady Antal

2022. január 21. Péntek

Lábady Antal

orvos, tüdőgyógyász, politikus

Névváltozatok

1944-ig Nusszer Antal; Nusser Antal 

Születési adatok

1904. november 15.

Bonyhád, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1974. december 22.

Pécs

Temetési adatok

1974. december 30.

Pécs

Központi Temető


Család

Római katolikus családból származott. Sz: Nusszer József ácsmester. F: Lábady Ilona (1911–1988). Fia: Lábady András (1934–) építészmérnök, Lábady Miklós (1942–) orvos, Lábady Tamás (1944–2017) jogász, alkotmánybíró; leánya: dr. Asztalos Lászlóné Lábady Klára (1936–) jogász, jogtanácsos, Holczer Józsefné Lábady Márta (1939–) munkaügyi főelőadó és Lábady Mária (1940–). Lábady Klára férje Asztalos László (1925–1988) jogász, az ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszéke egyetemi tanára. Nusszer családi nevét felesége nevének felvételével változtatta meg (1944-ben). Eredeti családnevét Nusser változatban is használta. 

Iskola

A bonyhádi evangélikus gimnáziumban éretts. (1923), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1929), a gümőkóros megbetegedések tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939). 

Életút

Mecsekszabolcson bányaorvos (1929–1941) és a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika magántanára (1939–1941), a bánffyhunyadi kórház igazgatója (1941–1944), a bonyhádi kórház tüdőgyógyász főorvosa (1944–1951). A politikától visszavonulva a simontornyai és a tamási tüdőgondozó főorvosa (1951–1972).

 

Az FKgP tagja (1945–1946), a bonyhádi nemzeti bizottság és a bonyhádi képviselő-testület tagja (1945), a párt nemzetgyűlési képviselője (Baranya és Tolna vármegyék Pécs törvényhatósági jogú várossal, 1945–1947). A Magyar Szabadságpárt (1947. febr.–júl.), a Magyar Függetlenségi Párt (MFP) tagja (1947. júl.-ától), az MFP országgyűlési képviselője (1947. aug.–nov.; mandátumát a választási bíróság kommunista nyomásra törvénytelenül megsemmisítette, 1947. nov.). 

Orvosként, pályafutásának kezdetén, a tuberkulózissal, ill. a gümőkóros betegségek elleni védekezéssel foglalkozott, majd érdeklődése a munkaegészségügy, elsősorban a bányászok munkahelyi ártalmai felé fordult. Mecsekszabolcsi bányaorvosként, 1118 bányász tüdejének röntgenfelvétele alapján, elsőként vizsgálta a szilikózis betegséget a pécsi szénmedencében. Elsőként mutatta ki, hogy a porbelégzés által fellépő tüdőfibrózisoknál a szilikátok is jelentős szerepet játszanak: ezt a kórképet „szilikatózisnak” nevezte el. Vizsgálatainak másik fontos eredménye, hogy kártérítés jogával járó foglalkozási betegségnek ismerték el a szilikózist. Az 1950-es években, Ráth Magdolnával (1917–), az Irgalmas Nővérek magyarországi tartományfőnöknőjével a BCG-oltás hatását vizsgálta. 

Emlékezet

Bonyhádon született, középiskolai tanulmányait is ott végezte, tudományos tevékenysége Pécshez, ill. a pécsi szénmedencéhez kötődik. Pécsett hunyt el, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik. Írásai 1944-ig Nusser Antal néven jelentek meg. 

Főbb művei

F. m.: Nusser Antal néven: Koch-bacillus tenyésztése pneumothorax-exsudatumból, Loevenstein-táptalajon. (Tuberkulózis, 1933)
A silicosis kártalanítása. (Munkaügyi Szemle, 1940)
Szilikózis és tuberkulózis. (Tuberkulózis elleni küzdelem, 1940)
Kalotaszeg egészségügye kórházi adatok tükrében. (Népegészségügy, 1942)
Enterocolitis infectiosa járvány és a vele kapcsolatban szerzett gyógykezelési tapasztalatok. – A kiütéses typhusról. (Gyógyászat, 1942)
Az anthrax chemotherápiája. (Gyógyászat, 1943)
Bányaegészségügy és bányamunkás-védelem. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1943)
A szilikózis. Tanulmány és habilitációs értek. Az előszót írta Ángyán János. (Bp., 1944)

 

Lábady Antal néven: A BCG-oltás eredményei hét év távlatából. (Népegészségügy, 1956)
A BCG-allergia kifejlődése. (Orvosi Hetilap, 1957. 30.)
A BCG-védőoltás hatása a perifériás vérképre és a vérsavóra. (Orvosi Hetilap, 1957. 48.)
A BCG-védőoltás immunbiológiai hatása gümőkóros fertőző környezetben. Ráth Magdolnával. (Orvosi Hetilap, 1959. 4.)
A hypertonia gyakorisága szűrővizsgálatok adatai alapján. (Orvosi Hetilap, 1961). 

Irodalom

Irod.: Szabó Pál: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. (Pécs, 1940)
Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. 1945. nov. 29.–1947. júl. 25. (Bp., 1999).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: 1974. dec. 16.! Gyászjelentése szerint 1974. dec. 22-én hunyt el! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője