Kovács Sebestyén Endre
Kovács Sebestyén Endre

2022. június 30. Csütörtök

Kovács Sebestyén Endre

orvos, sebész

Születési adatok

1814. szeptember 27.

Garamvezekény, Bars vármegye

Halálozási adatok

1878. május 17.

Budapest


Család

Sz: Kovács Sebestyén János evangélikus lelkész, Miskolczi Zsuzsánna. F: Lumniczer Julianna. Fia: Kovács Sebestyén Aladár (1858– 1921) mérnök.

Iskola

A selmeci, a pápai, majd a komáromi gimnáziumban tanult (1826–1831), a debreceni református főiskola növendéke (1831–1835). A pesti egyetemen tanult (1835–1840), orvostudori okl. (1841), sebésztudori okl. szerzett (1843), a párizsi, a londoni és a berlini egyetemen képezte magát (1846). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.).

Életút

A bécsi kórház gyakornoka (1840–1841), a pesti egyetem Sebészeti Klinika tanársegéde (1841–1849); közben az Orvostudományi Kar titkára (1848–1849). A Szent Rókus Kórház Sebészi Osztály főorvosa (1849–1878). C. miniszteri tanácsos (1875-től). A Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára (1841–1844), első titkára (1844–1851), alelnöke, t. tagja (1851–1878). A Budapesti Orvosegyesület másodtitkára (1850–1858), első titkára (1858–1861), alelnöke (1861–1862), elnöke (1862-től). Az Országos Közegészségügyi Tanács alelnöke (1864–1869), elnöke (1869-től). A Magyar Földtani Társulat alapító r. tagja (1851-től). A 19. sz. egyik jelentős orvosa, főként gyakorló sebészként, sérv- és egyéb műtéteivel szerzett hírnevet. ő volt Deák Ferenc, Madách Imre és Jókai Mór háziorvosa, műtötte Garay Jánost és Vörösmarty Mihályt, továbbá ő operálta ki Arany János epekövét, segédkezett Tompa Mihály gyógyításában, küldte Vajda Jánost Marienbadba. Végrendeletében 2000 koronát hagyott az MTA-ra (1878-ban), özvegye pedig fiatal orvosok számára ösztöndíjat alapított (1879-ben).

Elismerés

Szent István rend kiskeresztje (1876).

Főbb művei

F. m.: Orvostudori értekezés a hebegésről. (Pest, 1841)
Gyakorlati sebészet. Balassa János előadásai szerint összeáll. (Pest, 1846)
Javaslat az álladalmi közegészség és orvosi ügy rendezéséről hazánkban. (Pest, 1858)
A víz élettani tekintetben, s különösen a czigelkai gyógyvíz. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1859. dec. 12.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1859).

Irodalom

Irod.: Rózsay József: Emlékbeszéd K. S. E. l. tag fölött. (Bp., 1879)
Tarjányi Eszter: Madách Imre három orvosa. (Palócföld, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője