Kovács Ödön
Kovács Ödön

2022. január 27. Csütörtök

Kovács Ödön

orvos, gyermekgyógyász, neonatológus

Születési adatok

1883. június 6.

Szeged

Halálozási adatok

1954. június 13.

Szeged


Család

Sz: Kovács Ödön MÁV-mérnök, Vedres Ilona. Nős. Fia: Kovács Ödön; leánya: Kovács Jolán.

Iskola

Elemi és középiskoláit Szegeden végezte, a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1906), tiszti orvosi vizsgát tett (1908), a csecsemők betegségeinek kór- és gyógytana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1924).

Életút

A Szegedi Városi Kórház Gyermekosztályának osztályvezető orvosa (1909–1921), a Szegedi Városi Csecsemőgondozó vezető orvosa (1921–1923); közben a szegedi Állami Gyermekmenhely igazgatóhelyettese (1920–1923), majd igazgató főorvosa (1923–1947). A szegedi Szent Imre Gyermekszanatórium Egyesült főorvosa (1930-tól). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika magántanára (1924–1938), a csecsemőgyógyászat c. ny. rk. tanára (1938–1947), c. egy. tanára (1952–1954). Egészségügyi főtanácsos (1938-tól). Újszülött- és csecsemőkori bel- és tüdőgyógyászati betegségek gyógyításával és megelőzésével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyarországi gyermekvédelem megszervezésében, kezdeményezésére Magyarországon, Szegeden először jött létre iskolaszanatórium, ahol a gyógyítás mellett tanítás is folyt. Többekkel együtt ő javasolta továbbá a kötelező BCG-oltásokat (Szegeden, az országban először, 1935-ben tették kötelezővé ezt a betegségmegelőző intézkedést.). Szegeden élt és tevékenykedett, szegedi lakóhelyei: Tisza Lajos körút 20. és Oroszlán utca 6. A Szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A Szegedi M. Kir. Állami Gyermekmenhely története. (A huszonötéves állami gyermekmenhely története. Szerk. Pettkó-Szandtner Aladár. Bp., é. n.)
A csecsemőkori hurutos tüdőgyulladás prophylaxisa. (Budapesti Orvosi Ujság, 1929)
A csecsemőkori vérhas atypikus alakjáról. (Orvosi Hetilap, 1933)
Az állami gyermekvédelem időszerű kérdései. (Népegészségügy, 1937)
A magyar gyermekvédelem jövő útja. (Népegészségügy, 1941).

Irodalom

Irod.: Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgárcsaládok történetéhez. (Szeged, 1992)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője