Korom Mihály
Korom Mihály

2022. december 9. Péntek

Korom Mihály

politikus, jogász, rendőrtábornok

Névváltozatok

Kelemen Mihály 

Születési adatok

1927. október 9.

Mindszent, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1993. október 3.

Budapest


Család

Sz: Kelemen Mihály, Korom Eszter. Édesapját nem ismerte, anyai nagyszülei nevelték fel. Fia: ifj. Korom Mihály jogász, ügyvéd, rendőrtiszt.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. A budapesti rendőrakadémián (1948–1949), az MDP öthónapos pártiskoláján tanult (1950–1951), az SZKP KB moszkvai pártfőiskoláján végzett (1958), az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1959).

Életút

Elemi iskolái befejezése után napszámosként és béresként dolgozott. Az MKP tagja (1945. márc.-tól). A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága mindszenti járási kapitánysága nyomozója (1945), a Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya politikai munkatársa (1946–1948). A rendőrakadémia elvégzése után a budapesti Központi Kiképző Zászlóalj politikai tisztje (1949. márc.–1950. okt.). Az MDP KV Káder Osztálya (1951. febr.–1952. aug.), az MDP KV Adminisztratív Osztálya politikai munkatársa (1952. aug.–1954. ápr.), az MDP Központi Székház pártbizottsága alapszervi párttitkára (1954. ápr.–1955. aug.). A Parlamenti Őrség parancsnokhelyettese (1956. nov.–1956. dec.), az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) Elnöki Osztály személyzeti vezetője (1957).

 

Az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezeti Osztályának politikai munkatársa (1958. júl. 1.–1958. nov. 30.). A Belügyminisztérium (BM) II/8. (Vizsgálati) Osztálya vezetője (ezredesi rangban, 1958. dec. 1.–1960. aug. 26.), a BM Határőrség országos parancsnoka (1960. aug. 27.–1963. dec. 5.; vezérőrnagyi rangban, 1962. márc. 22-étől). Az MSZMP KB póttagja (1962. nov. 24.–1963. dec. 5.), tagja (1963. dec. 5.–1989. máj. 31.) és az MSZMP KB adminisztratív titkára (1963. dec. 5.– 1966. dec. 3.). Igazságügy-miniszter (1966. dec. 7.– 1978. ápr. 22.). Az MSZMP KB titkára (1978. ápr. 20.–1985 márc. 28.) és az MSZMP PB tagja (1980. márc. 27.–1985. márc. 28.).

 

Országgyűlési képviselő (Kiskunfélegyháza, [Bács-Kiskun megye 8. sz. választókerület], 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; 1985. jún. 8.–1989. máj. 16.). Miután az MDF kiskunfélegyházi szervezete kezdeményezte képviselői székéből való visszahívását, lemondott mandátumáról (1989. máj. 16.) és KB-tagságáról is (1989. máj. 31.).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Szolgálati Érdemérem (1960), Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1960), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1973), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1985).

 

A Kongói Érdemrend parancsnoki fokozata (1972).

Főbb művei

F. m.: A szovjet rendszer hatalmas erejének újabb példája. (Jogtudományi Közlöny, 1953)
Osztályharc és büntetőpolitika. (Rendőrségi Szemle, 1960)
Jogi eszközök az új gazdaságirányítási rendszer szolgálatában. (Belügyi Szemle, 1968)
A jogszabályok és az ügyintézés egyszerűsítéséről. (Állam és Igazgatás, 1968)
Az 1971. évi törvény a tanácsokról. K. M. expozéja. (Állam és Igazgatás, 1971)
Népköztársaságunk alkotmánya és államéletünk fejlesztése. (Belügyi Szemle, 1972)
A bírósági szervezeti törvény. (Állam és Igazgatás, 1972)
Irányítási rendszerünk jogi kérdései. (Gazdaság [folyóirat], 1973)
Igazságszolgáltatásunk feladatai az MSZMP XI. kongresszusa után. (Belügyi Szemle, 1976)
A jogalkotás időszerű kérdései. (Állam és Igazgatás, 1976)
A jogtanácsosok helye és szerepe a vállalatok életében. (Magyar Jog, 1976)
Jogpolitikai célok és eszközök a gazdaság irányításában. (Társadalmi Szemle, 1977)
A közérdekű bejelentésekről és panaszokról szóló törvény. – A Polgári Törvénykönyv módosítása. (Magyar Jog, 1977)
Az állami vállalatokról szóló törvény. (Magyar Jog, 1978)
1960. Osztályharc és büntetőpolitika. – 1976. Igazságszolgáltatásunk feladatai az MSZMP XI. kongresszusa után. (Belügyi Szemle, 1978)
Alkotmányunk harminc éve. (Belügyi Szemle, 1979)
Közigazgatásunk a néphatalom szolgálatában. (Társadalmi Szemle, 1980)
Harminc évesek a tanácsok. – Egyidejűleg erősítjük a tanácsok önállóságát és a központi irányítást. (Állam és Igazgatás, 1980)
Állam- és jogéletünk feladatai a XII. kongresszus után. (Magyar Jog, 1980)
A járások megszüntetése, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztése. (Társadalmi Szemle, 1983)
A helyi párt- és állami irányítás továbbfejlesztéséről, a járások megszüntetéséről. (Állam és Igazgatás, 1983)
Az államigazgatás korszerűsítéséről. (Városépítés, 1984)
Az Országgyűlés és a tanácsok munkájának továbbfejlesztése.  (Állam és Igazgatás, 1985)
Megemlékezés Nezvál Ferencről. (Magyar Jog, 1988).

 

 

F. m.: szerk.: Az új gazdasági mechanizmus jogszabályainak gyűjteménye. I–IV. köt. Főszerk. Gál Tivadarral. (Bp., 1967–1971)
A Határozatok Tárában megjelent határozatok gyűjteménye. I–III. köt. Főszerk. Gál Tivadarral. (Bp., 1970–1979).

Irodalom

Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

 

 

neten:

 

 

https://www.abtl.hu/ords/archontologia/f?p=108:5:::::p5_prs_id:549332

 

https://neb.hu/asset/phpWXDKo3.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője