Korbuly György
Korbuly György

2022. január 22. Szombat

Korbuly György

orvos, szülész-nőgyógyász, orvostörténész

Születési adatok

1903. április 18.

Nemesócsa, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1981. november 14.

Chicago, Illinois, Egyesült Államok


Család

Régi örmény katolikus családból származott. 

Iskola

A nagyszombati érseki gimnáziumban (1913–1918) és a komáromi bencés gimnáziumban tanult (1918–1921), Komáromban éretts. (1921). Orvosi és bölcsészeti tanulmányait Halléban, Berlinben, Zürichben és Budapesten végezte, a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1932) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1934), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1938), a bevezetés az orvostörténetbe, különös tekintettel a magyar viszonyokra tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940; kiterjesztve az orvostörténelem tárgykörre is, 1942). 

Életút

A budapesti Vas utcai Pajor Szanatórium segédorvosa (1932–1936) és a budapesti Szent István Kórház II. sz. Szülészeti Osztálya gyakornoka, alorvosa (1932–1940). A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadó tanára (1936–1938), kutató-ösztöndíjasa (1938–1940), magántanára (1940–1945). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Egyetemi IV/2. Ügyosztály előadója és miniszteri tanácsosa (1941), az Állami Bábaképző Intézet igazgatója (1941–1944). A II. világháború után Németországba távozott (1945), majd az USA-ban telepedett le, ahol különböző kórházakban és magángyógyintézetekben szülész-nőgyógyász főorvosként tevékenykedett (1949–1954), a Chicagói Egyetem Nőgyógyászati Klinika professzora (1954–1973). 

Ókori görög és római orvostörténettel, elsősorban a pannóniai római orvosi emlékek feltárásával, valamint a magyar szülészet, nőgyógyászat és egészségvédelem történetével, Semmelweis Ignác (1818–1865) munkásságával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a magyar orvostörténelem oktatásának fejlesztése, népszerűsítése, az Orvostörténeti Múzeum gyarapítása terén. 

Elismertség

A Budapesti Kir. Orvosegyesület főtitkára, Orvostörténeti Szakbizottsága elnöke (1937–1944), az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottságának titkára (1938–1944).

 

A Szent István Akadémia tagja (1944-től). 

Szerkesztés

Az Orvosképzés c. folyóirat felelős szerkesztője (1940–1942). 

Főbb művei

F. m.: Aquincum orvosi emlékei. – Die ärztlichen Denkmäler von Aquincum. Egy. doktori értek. is. (Orvosképzés, 1934
és külön: Dissertationes Pannonicae ex Instituto Numismatico et Archaeologica Universitatis de Petro Pázmány Nominata Budapestinensis. Bp., 1934)
Tóth tanár – a tanítványok lelkében. (Dolgozatok Tóth István egyetemi ny. r. tanár úrnak 70. születésnapjára. Bp., 1935 és Orvosképzés, 1935)
A magyar szülészet bölcsőkora. Adatok a magyar szülészet és bábaképzés történetéhez. (Orvosképzés, 1936)
Adatok az éter-narcosis magyarországi történetéhez. (Orvosi Hetilap, 1937)
A százéves Orvosegyesület. (Búvár, 1937)
Almási Balogh Pál Némethoni naplója 1825-ből. – Semmelweis és Cederschjöld. Győry Tibor emlékének. (Gyógyászat, 1938)
Semmelweis le sauveur des mères. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1938)
The Travels of Richard Bright in Hungary in 1815. (Hungarian Quaterly, 1938)
Semmelweis és a Budapesti Kir. Orvosegyesület. (Budapesti Orvosi Újság, 1938
és Semmelweis Ignác emlékezete. I–II. köt. Bp.–Piliscsaba, 2001)
Egészségápolás. (Magyar művelődéstörténet. I. köt. Bp., 1939
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
Semmelweis a kortársak feljegyzéseiben. (Orvosképzés, 1940)
Semmelweis utolsó napjai. (Orvosi Hetilap, 1940. 33.)
Egészségügyi állapotok. (Magyar művelődéstörténet. II. köt. Bp., 1940
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
A budapesti orvoskari tanártestület Weszprémi István Könyvtára. (Orvosi Hetilap, 1943. 12.)
Az állami egészségvédelem felé. (Magyar művelődéstörténet. IV. köt. Bp., 1941
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)

 

ford.: Finn kék–fehér könyv. A Szovjetunió viszonya Finnországhoz a moszkvai béke után. Németből ford. K. Gy. (A Magyar–Finn Társaság kiadványa. Bp., 1941). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője