Korányi Frigyes
Korányi Frigyes

2022. január 21. Péntek

Korányi Frigyes, id.

orvos, belgyógyász

Névváltozatok

1908-tól br.; 1884-től tolcsvai; 1848-ig Kornfeld

Születési adatok

1827. december 20.

Nagykálló, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1913. május 19.

Budapest


Család

Fia Korányi Frigyes ifj. (1869-1935) politikus, Korányi Sándor (1866-1944) orvos, belgyógyász.

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.).

Életút

A pesti tudományegyetemen tanult (1844-1848), a forr.-ban játszott szerepe miatt megszakította nem folytathatta tanulmányait, majd orvosdoktori okl. (1851), az idegkórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1864), az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.). - Egyetemi hallgató korában jelentő szerepet játszott a reformkori ifj. mozgalmakban, majd a forr. és szabadságharc alatt honvédorvosként szolgált (1848-1849), a bécsi tudományegyetem műtőnövendéke (1851-1852), politikai okok miatt a rendőrség Bécsből kitiltotta (1852), Nagykállóban gyakorló orvos (1852-1861); közben hosszabb szakmai továbbképzéssel egybekötött utazást tett Ny-Európában (1857-1858). Nyíregyházán Szabolcs vm. főorvosa (1861-1864), egyúttal a vm.-i szegénykórház és az egyesületi kórház főorvosa is (1863-1864). A pesti tudományegyetem magántanára (1864-1866), a pesti Szt. Rókus Kórház Tífusz Oszt. (1864-1865), ill. Idegkórtani Aloszt. rendelő orvosa (1865-1866). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára és az általa megszervezett I. sz. Belgyógyászati Klinika ig.-ja (1866-1908); közben az egyetem rektora (1886-1887).A 19-20. sz. fordulóján kialakuló modern m. orvostudomány egyik legjelentősebb személyiségeként meghatározó szerepet játszott a mo.-i közeü. megteremtésében. A világhírű m. belgyógyászati isk. megalapítója. Elgondolásai szerint épült fel a bp.-i belklinika, ahol a világon elsők között bevezette a modern laboratóriumi, vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatokat. Nagy érdemeket szerzett a kórházfejlesztés és a gyógyfürdők fejlesztése területén. Mo.-on. kezdeményezésére indult meg a tuberkulózis elleni küzdelem. Kutatóként elsősorban a mellkasi betegségek gyógyításának kérdéseivel fogl. Emlékére alapították meg a tbc elleni küzdelemben kitűnt orvosok elismerésére a K. F.-emlékérmet (1955).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője