Kiss Dezső
Kiss Dezső

2026. január 25. Vasárnap

Kiss Dezső

politikus

Születési adatok

1920. november 14.

Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1998. november 2.

Budapest


Család

Sz: Kiss Dezső vasesztergályos-segéd, Kovács Julianna. F: Nagy Edit. Fia: Kiss Dezső (1950–2003) autóversenyző.

Iskola

Hat elemi és négy polgári osztályt végzett (1935), szerszámlakatos segédlevelet szerzett (1938). Az MDP kétéves pártfőiskoláján tanult (1952–1954).

Életút

A Schuler József Rt. Első Magyar Acélírótoll-, Tollszár- és Indigó Másolópapírgyárának szerszámlakatos tanonca (1935–1938), lakatossegéde (1938–1939), a Gara és Beer cég (1939–1940), a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek lakatossegéde (1940–1941), sorkatonai szolgálatot teljesített (1941–1943), leszerelése után polgári szolgálatra vezényelték a Budapesti Tüzérszertár Idomszer Osztályára (1943–1944), az üzem evakuálásakor megszökött, a szovjet csapatok bevonulásáig a fővárosban bújkált (1944–1945). Az MSZDP tagja (1936–1940; a kommunista ifjúmunkásokkal való kapcsolata miatt kizárták a pártból: 1940), az MKP tagja (1945. febr.-tól).

 

A II. világháború után a Politikai Rendőrség Katonapolitikai Oszrálya nyomozója (1945. márc.–1945. dec.), a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek lakatosa (1945. dec.–1948), az államosított Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat, 1950. ápr. 4-étől Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek Készülék- és Szerszámgyár alapszervezeti titkára (1948–1949. máj.), oktatási felelőse (1949. máj.–1949. okt.), függetlenített szervezőtitkára (1949. okt.–1951. dec.), MDP-szervezetének első titkára (1951. dec.–1952. aug.). Tanulmányai befejezése után az MDP Budapesti Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztálya osztályvezető-helyettese (1954. szept.–1956. ápr.), az MDP Budapesti XXI. Kerületi Bizottsága első titkára (1956. ápr.–1956. okt. 31.).

 

Az utódpárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Budapesti XXI. Kerületi Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke (1956. nov. 1.–1957. márc. 31.), az MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke (1957. ápr.–1957. jún.). az MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága első titkára (1957. jún.–1959. okt. 31.). Az MSZMP Budapesti Bizottsága titkára (1959. nov. 1.–1961. szept. 13.), első titkára (1961. szept. 13.–1962. okt. 31.), ismét titkára (1962. okt. 31.–1963. dec. 9.). Közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes (1963. dec. 9.–1979. dec. 31.).

 

Az MSZMP KB tagja (1957. febr. 26.–1966. dec. 3.).

A Csepeli MTK válogatott országúti kerékpárosversenyzője (1945–1952). Miniszterhelyettesként, majd a Magyar Autóklub elnökeként (1977–1990) jelentős szerepet játszott a magyarországi autópálya-építkezésben (1965. ápr. 1-jén ő adta át az első magyarországi autópálya Budaörs–Törökbálint közötti szakaszát). Ő kezdeményezte továbbá az első magyarországi autós- és motorkerékpáros gyorsasági versenyek rendezésére alkalmas versenypálya megépítését (1974: Velencei-tó északi partján), majd elsők között javasolta a Formula 1-es autóversenyek magyarországi megrendezését (a Városligetben, ill. a Népligetben).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany fokozata, 1951), Munka Érdemrend (1955), Munka Érdemrend (arany, 1969 és 1977), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1979), Április 4. Érdemrend (1985).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1998. nov. 28.).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpq1ohsM.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője