Kiss Albert
Kiss Albert

2022. december 6. Kedd

Kiss Albert, balásfalvi

jogász, jogtörténész

Születési adatok

1874. november 2.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1937. július 1.

Lakitelek, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1937. július 3.

Kecskemét

Református Temető


Család

Sz: balásfalvi Kiss József (1844–1895), nemes Kozma Emília (1845–1923). Testvére: balásfalvi Kiss Endre (1886–) Kecskemét polgármestere (1934–1938), majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja (1938–1944), balásfalvi Kiss József (1875–1926), balásfalvi Kiss Kálmán (1880–1931) és Dömötör Sándorné balásfalvi Kiss Emília (1877–1971) F: Muraközy Jolán (1877–1957). Fia: balásfalvi Kiss Miklós (1903–) gépészmérnök; leánya: balásfalvi Kiss Klára (1907–). 

Iskola

A budapesti, a grazi és a heidelbergi tudományegyetemen tanult (1893–1896), Budapesten jogtudományi doktori okl. (1896), a magyar magánjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1902); közben a berlini, a lipcsei és a müncheni egyetemen kiegészítő tanulmányokat folytatott (1900–1902). 

Életút

A kecskeméti református jogakadémia rk. (1896–1898), r. tanára (1898–1902). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1902–1907), a kassai állami jogakadémián a magyar magánjog ny. r. tanára (1907–1914), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar és az osztrák magánjog (1914–1919), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a magyar magánjog (1921–1937) és a római jog ny. r. tanára (1922–1937). Szegeden, a Magánjogi Tanszék (1921–1922), majd a Római Jogi Tanszék vezetője (1922–1937). A Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1930–1931), dékánhelyettese (1931–1932), az Egyetem rektora (1934–1935), rektorhelyettese (1935–1936). 

A Kecskeméti Torna és Vívó Egylet elnöke. 

Magyar anyagi magánjoggal és római jogtörténettel, ill. a római jogtörténet európai hatásával foglalkozott. A jogszociológiai kutatások egyik első magyarországi képviselője. 

Emlékezet

Szegeden és Kecskeméten élt és tevékenykedett, Lakiteleken hunyt el, a kecskeméti református temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). 

Elismertség

Az Országos Felsőoktatási Tanács, az Országos Ösztöndíj Tanács tagja. A Turul Bajtársi Egyesület ún. szenátor magisztere. 

Főbb művei

F. m.: Szociológia és magánjog. (Huszadik Század, 1900)
Az elévülés a magyar anyagi magánjogban. Monográfia. (Bp., 1902)
Az elévülés a polgári törvénykönyv tervezetében. (Kritikai tanulmányok a polgári törvénykönyv tervezetéről. 5. Bp., 1902)
Dolgozatok a magyar magánjog köréből. (Kassa, 1910)
Magánjogunk alakulása a jogegyenlőségi magyar államban. (Emlékkönyv Grosschmid Béni jogtanár működésének harmincadik évfordulójára. Bp., 1912 és külön: Bp., 1912)
A kassai kir. állami jogakadémia szakkatalógusa. Összeáll. (Kassa, 1914)
Polner Ödön, a professzor. (Dolgozatok P. Ö. egyetemi ny. r. tanár születésének 70. évfordulójára. Szeged, 1935
és külön: Szeged, 1935)
A római jog recepciója a germán jogban, s annak hatás az európai jogfejlődésre. (Szeged, 1935)

 

írásai a Jogtudományi Közlönyben: Büntetőjogi magánjog? (1900)
Werbőczy Hármaskönyve és a Summa Legum. (1908)
A mostoha anya özvegyi joga a kir. Curia újabb gyakorlatában. (1909)
Jogi szakoktatásunk reformjához. (1910)
Az Országbírói Értekezlet félszázados évfordulójához. (1911). 

Irodalom

Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Csekey István: K. A. (Jogállam, 1937)
A m[agyar] kir[ályi]. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
Ruszoly József: „Magyar volt és professzor volt.” Balásfalvi Kiss Albert. (Szeged [folyóirat], 2001). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője