Család

Sz: Parobek Mária. F: 1. Erdős Erzsébet (†1966). Özvegy. Leánya: Fodor Miklósné Keszthelyi Klára és Perlaki Ferencné Keszthelyi Kinga; fia: Keszthelyi György, dr. Keszthelyi Csaba és Keszthelyi Zsolt. F: 2. Károlyi Mária. 

Iskola

A Nagyváradi Állami Főreálgimnáziumban éretts. (1911), a Nagyváradi Jogakadémián végzett (1914), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1918), bírói és ügyvédi vizsgát tett (1926).

Életút

Az I. világháborúban a nagyváradi tüzérezredben szolgált (1914–1917), súlyosan megsebesült: gázmérgezést és légnyomást szenvedett, jobb fülére megsüketült (főhadnagyként szerelték le, 1917-ben). Nagyváradon ügyvédjelölt (1919), Kaposvárott, a Gabonabegyűjtési Kormánybiztosság ellenőre (1920–1922), a sásdi (Baranya vármegye) Hitelszövetkezet igazgatója (1922–1940). Sásdon ügyvédjelölt (1922–1926), ügyvéd (1926–1940), Marosvásárhelyen (1940–1941), Nagyváradon közjegyző (1941–1944), a II. világháborúban, egy hátországi kórházban egészségügyi segédszolgálatot teljesített (1941–1944). A II. világháború után Kispest (1945–1946), Budapest II. kerület közjegyzője (1946–1952). Elbocsátása után a Tinnyei Mészkőbánya szerkesztő-technikusa (1952–1953), az Állat és Húsipari Vállalat jogtanácsosa (1954–1960), nyugdíjazták (1961-től). 

Az FKgP Baranya vármegyei szervezetének alelnöke, a sásdi kerület elnöke (1920-as évek–1940). Országgyűlési pótképviselő (Baranya vármegyei lista, 1939–1941?). Az FKgP nagyválasztmányának tagja (1945–1947). A budapesti II. kerületi Nemzeti Bizottság tagja. 

Amatőr hidrogeológusként és geobotanikusként felszínközeli vizek kutatásával és feltárásával, elsősorban a budai keserűvizek és telepeinek jellegzetességeivel, ill. új budai hévforrások keresésével foglalkozott. Művei döntő többsége kéziratban maradt: az MTA Kézirattára, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és Budapest Főváros Levéltára őrzi. A két világháború között Sásdon sokat tett a település fejlesztéséért: a Sásdi Kisgazdakör tagjaként gyarapította a helyi könyvtárat, olvasókört szervezett, ill. az Apolló Mozgófénykép Üzemet vezette. Szintén Sásdon, Magyarország egyik legnagyobb hitelszövetkezetét alakította meg, ez a szövetkezet létesítette Baranya megyében az első földbérlő szövetkezetet is. A II. világháború után, az FKgP megbízásából, a békeszerződés előkészítésére memorandumot készített, amelyet Auer Pál külügyminiszter előadott (a párizsi békekonferencián, 1947. febr.-ban). 

Emlékezet

Budapesten (II. kerület Fő utca 62–64.) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik. 

Elismertség

A Magyar Hidrológiai Társaság tagja.