Kenyeres Elemér
Kenyeres Elemér

2026. március 5. Csütörtök

Kenyeres Elemér

pedagógus, pszichológus, szerkesztő

Születési adatok

1891. január 31.

Pusztamagyaród, Zala vármegye

Halálozási adatok

1933. augusztus 25.

Siófok, Veszprém vármegye

Temetési adatok

1933. augusztus 29.

Budapest

Farkasrét


Család

Szülei: Kenyeres Károly népiskolai kántortanító, Hőnig Mária.

Testvérei: Valló Dezsőné Kenyeres Ilka/Ilona (1889. máj. 27. Pusztamagyaród–1972. jún. 23. Bp.), Kenyeres Irén (1897. aug. 7. Kondorfa) és Póczos Béláné Kenyeres Erzsébet (1900. okt. 6. Kondorfa, Vas vm.–1968. márc. 6. Bp.).

Kenyeres Ilona férje: Valló Dezső (1898. Kassa, Abaúj-Torna vm.–1946. febr. 27. Bp.) magyar kir. postafelügyelő; Valló István és Popovics Ilona fia.

Valló Dezső a fővárosba helyezéséig Miskolcon szolgált mint postatiszt, az MVSC atlétája, súlylökője, diszkoszvetője és gerelyhajítója, a MASZ Északi (Miskolci) Kerületének bajnoka volt. Valló Dezső nem azonos dr. Valló Dezső szülész-nőgyógyász főorvossal és Valló Dezső papíráru-nagykereskedővel, a Szálasi-per egyik tanújával!

Kenyeres Erzsébet férje: Póczos Béla (1900. ápr. 4. Erzsébetfalva, Pest-Pilis-Solr-Kiskun vm.–1959. jan. 1. Bp.) műszaki ellenőr; Póczos Lajos és Rétyi ? Etel fia.

 

Felesége: 1918. júl. 25.–1933. aug. 25.: Főzmayer Etelka Irma (1890. jún. 20. Zalaegerszeg, Zala vm.) magyar–francia szakos középiskolai tanár; Főzmayer Lajos (1858. ápr. 22. Hol?–1895. febr. 26. Bp.), a Zala Vármegyei Építészeti Hivatal magyar kir. mérnöke és Szánthó/Szántó Gizella (†1964. dec. 9. Bp. Temetés: 1964. dec. 15. Farkasrét) leánya.

Gyermeke, leánya: dr. Migály Lászlóné Kenyeres Éva (1919. Mikor? Hol?–2008. márc. 5. Bp. Temetés: 2008. márc. 19. Farkasrét).

Iskola

Gyermekkorát Kondorfán (Vas vármegye, 1893–1901) és Diósgyőrött töltötte. Elemi és középiskoláit Miskolcon végezte, az egri érseki tanítóképző intézetben éretts. és tanítói képesítést szerzett (1909), a budapesti Pedagógiumban (1909–1912) és a budapesti tudományegyetemen tanult tovább (mint rk. hallgató, 1912–1914). A Pedagógiumban polgári iskolai tanári (1912), a budapesti tudományegyetemen tanítóképző-intézeti tanári okl. (1914) és bölcsészdoktori okl. (1924), a gyermeklélektan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1930).

Életút

Az I. világháborúban egyébes önkéntes a miskolci 10. honvéd gyalogezredben (1914–1915), majd frontszolgálatot teljesített, többek között részt vett a gorlicei ütközetben, majd karlövéssel került a pozsonyi kórházba (1915–1916), tartalékos hadnagyként szerelt le (1916). A budapesti VII. kerületi állami óvónőképző intézet intézeti r. tanára (1919–1933) és a TF-en a lélektan r. tanára (1929–1933). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1930–1933).

A genfi egyetem állami (kormányzói) ösztöndíjasa (1926. szept.–1927. júl.).

A magyarországi gyermeklélektan és óvodapedagógia egyik jelentős személyisége. Pályafutásának kezdetén az óvodai nevelés történetével foglalkozott, majd érdeklődése neveléselméleti kérdések felé fordult. Kisleánya megszületése után, annak testi és szellemi fejlődésének minél alaposabb megismerése végleg a gyermektanulmányi és lélektani pályára, a kisgyermekkor fejlődési sajátosságainak tudatos feltárására indította. Állami ösztöndíjasként megismerkedhetett a svájci pedagógiai iskola legkiválóbb képviselőivel: munkásságára döntő hatást gyakoroltak Pierre Bovet (1878–1965), Édouard Claparède (1873–1940) és Jean Piaget (1896–1980) nézetei. Hazatérése után a reformpedagógia svájci klasszikusainak első számú hazai népszerűsítője lett: az általa szerkesztett lapokban, különösen a Kisdednevelésben sorra mutatta be az Új Iskola svájci intézményeit, jelentette meg tanulmányait; valamint kiadta Maria Montessorinak (1870–1952) a gyermeklélektant forradalmasító kézikönyvét. Az Új Iskola tapasztalatainak felhasználásával nemzetközileg is alapvető jelentőségű dolgozatokat közölt a gyermek beszédének, gondolkodásának, idő- és térérzékének fejlődésével kapcsolatban. Jelentős érdemeket szerzett a hazai gyermektanulmányi kutatások szervezeti kereteinek megteremtésében, továbbfejlesztésébén, szerkesztése alatt a Kisdednevelés az óvodapedagógia európai színvonalú fórumává vált.

Elismertség

A Kisdednevelők Országos Egyesületének titkára (1923. okt. 7.–1933. aug. 25.), a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság főtitkára (1931. okt. 12.–1933. aug. 25.).

Szerkesztés

A Kisdednevelés (1923. nov. 10.–1933. aug. 25.) és A Gyermek c. folyóiratok főszerkesztője (1933).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, tankönyvei: Kisdednevelés és a kisdedóvó-intézetek története. – A kisdedóvodai foglalkozások. Óvónőképzői intézetek növendékek számára. Szerk. (Bp., 1922)
Fröbel gyermekismerete. 1–7. (Kisdednevelés, 1924. 11.–1925. 6. és külön: A Kisdednevelés kiadványa. Bp., 1925)
ABC és olvasókönyv az elemi népiskolák I. osztálya számára. Szerk. Maurer Mihállyal. Tábor János rajzaival. (Kalász Iskolakönyvek. Bp., 1926)
A gyermek első szavai és a szófajok fellépése. 1–6. (Kisdednevelés, 1926. 2.–1926. 7. és külön: A Kisdednevelés kiadványa. Bp., 1926
franciául: Les premiers mots de l’enfant et l’apparition des espèces de mots dans son langage. Genève, 1927)
A gyermek beszédének fejlődése. Gyermekversek és mesék. Idegen nyelvtanulás. (Szülők Könyvtára. 6–8. Bp., 1928)
Az Új Iskola és pedagógiája. A Magyar Pedagógiai Társaság székfoglaló előadása. 1928. nov. 19. (megjelent: Magyar Paedagogia, 1928 és külön: Bp., 1928)
Időismeret a gyermek- és ifjúkorban. Adalékok az iskolai történelemtanításhoz. (A budapesti VII. kerületi állami óvónőképző intézet értesítője, 1930–1931 és külön: Bp., 1931)
A gyermek testének és mozgásának fejlődése. (A Kisdednevelés kiadványa. Bp., 1934).

F. m.: ford., szerk.: Dewey, John: Az érdeklődés és az erőfeszítés az akaratnevelésben. 1–4. Ford. (Kisdednevelés, 1927. 9.–1927. 12. és külön: A Kisdednevelés kiadványa. Bp., 1927)
Fröbel Frigyes műveiből: Embernevelés. – A gyermekkert foglalkoztató eszközei. – Pálcikakirakás. – A gyermek rajzoló kedve. – A közvetítő iskola. Ford. Petrich Béla. A bevezető tanulmányt írta K. E. (A Kisdednevelés kiadványa. Bp., 1928)
Comenius, Johannes Amos: Anyaiskola. Ford. Petrich Béla. Az előszót írta K. E. (A Kisdednevelés kiadványa. Bp., 1929)
Pestalozzi, Johann Heinrich: Levelek a kisdednevelésről. Ford. Petrich Béla. Az előszót írta K. E. (A Kisdednevelés kiadványa. Bp., 1929)
Montessori, Maria: Módszerem kézikönyve. Ford. Burchard-Bélaváry Erzsébet. Az előszót írta K. E. (A Kisdednevelés kiadványa. Bp., 1930)
Dewey, John: A gondolkodás nevelése. – A gyermek és a tanterv. Ford. K. E. (A Kisdednevelés kiadványa. Bp., 1931).

F. m.: tudományos dolgozatai: A kisdedóvó intézetek és a kisdednevelés. (Néptanítók Lapja, 1920. 15–17.)
A francia tanítóképzők reformja. 1–2. (Magyar Tanítóképző, 1921. 1–4.–1921. 5–6.)
A francia tanítóképzés reformja (
Néptanítók Lapja, 1921. 4–7.)
Az óvónők továbbképzése. (
Néptanítók Lapja, 1921. 30–32.)
A kisdednevelés elméletének fejlődése. I–VI. (
Néptanítók Lapja, I. 1921. 33–35., II. 36–38., III. 39–41., IV. 42–44., V. 45–47., VI. 48–52.)
A kisdednevelés elméletének fejlődése. VI–XXIII. (
Néptanítók Lapja, VII. 1922. 1–3., VIII. 4–7., IX. 8–9., X. 10–11., XI. 12–15., XII. 16–17., XIII. 18–20., XIV. 21–24., XV. 25–27., XVI. 28–29., XVII. 30–31., XVII. 32–33., XIX. 34–35., XX. 36–37., XXI. 38–39., XXII. 42–44. és XXIII. 45–46.)
Az óvónőképzés reformterve. 1–2. (Magyar Tanítóképző, 1922. 1–3.–1923. 4–7.)
A gyermek és a szülők beszéde a beszédtanulás idején. (Szülők Lapja, 1924. 6.)
A képeskönyvek és a képnézés vezetése. (Szülők Lapja, 1924. 10.)
A szín a kisgyermek életében. (Szülők Lapja, 1925. 3.)
A gyermek beszéde és gondolkozása. I–V. (
Néptanítók Lapja, I. 1925. 21–22., II. 1925. 29–30., III. 1925. 35–36., IV. 1925. 39–40., V. 1925. 47–48.)
A gyermek beszéde és gondolkozása. VI–XII. (
Néptanítók Lapja, VI. 1926. 5–6., VII. 11–12., VIII. 15–16., IX. 25–26., X. 29–30., XI. 33–34., XII.  35–36.)
A hatéves gyermek beszéde és értése. (
Néptanítók Lapja, 1925. 39–40.)
Vonások a népiskolába lépő gyermek testi és szellemi képéből. 1–2. (Magyar Tanítóképző, 1926. 1.–1926. 2–3.)
Pósa Lajos a gyermekszobában és a kisdedóvóban. (Kisdednevelés, 1926. 10.)
Az olvasás tanítása és az ábécéskönyvek. 1–2. (Magyar Tanítóképző, 1927. 6.–1927. 9–10.)
A fejlődés általános törvényei a gyermek beszédében. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1928. 1–2.)
Genfi pedagógusok – pedagógiai törekvések és intézmények. 1–2. (Magyar Tanítóképző, 1928. 1.–1928. 2.)
A Rousseau-intézet. (A Jövő Útjain, 1929. 1.)
A gyermek gondolkozásának és világfelfogásának fejlődése. 1–5. [Jean Piaget gyermektanulmányi vizsgálatairól.] (Magyar Tanítóképző, 1929. 1.–1929. 2.–1929. 3.–1929. 5.–1930. 1.)
Az új nevelés és a kisdedóvás. (A Jövő Útjain, 1929. 3.)
Az új nevelés Ausztriában. (Magyar Paedagogia, 1929. 3–6.)
A családi nevelés fontossága és feladata. (Kisdednevelés, 1932. 12.)
Emlékirat az óvodáknak a Belügyminisztériumba való áthelyezési tervére. (Kisdednevelés, 1933. 6.)
Az Új Iskola és pedagógiája. (Pedagógiai olvasókönyv. Bp., 1993)
Pósa Lajos a gyermekszobában és a kisdedóvóban. [Újraközlés.] (Honismeret, 2014. 3.)
.

Irodalom

Irod.: források: Elhunyt Főzmayer Lajos, a zalavármegyei építészeti hivatal m. kir. mérnöke, életének 36., boldog házasságának 6. évében. (Zalamegye, 1895. 9. [márc. 3.])
Elhaltak névsora: Főzmayer Lajos, 36 éves, mérnök. (Pesti Hírlap, 1895. márc. 5.)
Héjj Erzsébet: Emlékezés dr. Kenyeres Elemérről. (Kisdednevelés, 1933. 9.)
Kenyeres Elemér-emlékszám: Imre Sándor: K. E. munkássága. – Gyurjács András: K. E., a tanár. – Rojkó Antal: K. E. élettörténete és munkái. – Végh József: K. E. ravatalánál. (Kisdednevelés, 1933. 10.)
Megemlékezés a szegedi egyetem pedagógiai intézetében. Holtnak nyilvánítások: Valló Dezső, volt budapesti lakos, 1946. febr. 27. (Magyar Közlöny, 1947. nov. 30.)
Anderkó Lajos: A Kisdednevelés Kenyeres Elemér szerkesztésében. (Óvodai Nevelés, 1981. 4.)
Kurucz Rózsa: Kenyeres Elemér és a Montessori módszer. (Óvodai Nevelés, 1991. 10.).

Irod.: feldolgozások, lexikonok: Faludi Szilárd: Az „ősöktől” Németh Lászlóig. Az „új nevelés” krónikája, elméleti alapjai. (Új Pedagógiai Szemle, 1991. 3.)
Németh András–Pukánszky Béla: Magyar reformpedagógiai törekvések a XX. század első felében. (Magyar Pedagógia, 1999. 3.)
Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi József. (Zalaegerszeg, 1994
3. jav. és bőv. kiad. 2005).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N3H-6GD5?lang=hu (Kenyeres Károly és Hőnig Mária házassági anyakönyve, 1887)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZ41-V6V?lang=hu (Főzmayer Etelka születési anyakönyve, 1890)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB3-XBJ3?lang=hu (Kenyeres Irén születési anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZSL-FWF4?lang=hu (Kenyeres Erzsébet születési anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68LW-79TD?lang=hu (Kenyeres Elemér és Főzmayer Etelka házassági anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPR8-64B6?lang=hu (Valló Dezső halotti anyakönyve, 1946 [a halálozás időpontja bíróságilag állapíttatott meg])

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/493853 (Póczos Béla gyászjelentése, 1959)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7P9B-6P3Z?lang=hu (Póczos Béla halotti anyakönyve, 1959)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245922 (Főzmayer Lajosné Szántó Gizella gyászjelentése, 1964)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZN5-4LXL?lang=hu (Főzmayer Lajosné Szántó Gizella halotti anyakönyve, 1964)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZSL-FWF4?lang=hu (Póczos Béláné Kenyeres Erzsébet halotti anyakönyve, 1968)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7TBY-C5ZM?lang=hu (Valló Dezsőné Kenyeres Ilka halotti anyakönyve, 1972)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője