Katona Péter
Katona Péter

2024. július 22. Hétfő

Katona Péter

filozófus

Születési adatok

1931. március 12.

Vésztő, Békés vármegye

Halálozási adatok

1983. november 24.

Szeged


Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Katona Péter (†1962) kubikos-napszámos, Lunyen Veronika. F: Polgár Márta, a Szegedi Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszéke titkárnője, tanszéki ügyintézője. Fia: Katona Péter Zoltán szociológus és Katona Tibor. 

Iskola

A gyulai Karácsonyi János Gimnáziumban éretts. (1950), a leningrádi Állami Herzen Pedagógiai Intézetben pedagógia–pszichológia–logika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954; honosítva: Szegedi Tudományegyetem, 1954), a Szegedi Tudományegyetem BTK-n doktorált (1958), a filozófiai tudományok kandidátusa (1967). 

Életút

Az MDP Pártfőiskola tanársegéde (1954–1956), a Kisvárdai Leánygimnázium és Óvónőképző Intézet tanára (1956–1957). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Filozófia Tanszéke tanársegéde (1957–1959), egy. adjunktusa (1959–1968), egy. docense (1968–1983); közben a BTK általános dékánhelyettese (1967–1970). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964). Az ELTE BTK alapszervi párttitkára, majd a pártszervezet vezetőségi tagja (1958–1961). 

Logikával, ún. dialektikus logikával, a dialektikus logika és a formális logika ellentmondásaival, az emberi gondolkodás filozófiai törvényeivel, elsősorban a tudat és a gondolkodás filozófiai aspektusainak vizsgálatával foglalkozott. 

Elismertség

Az MTA Pszichológiai Bizottság Neveléslélektani Albizottsága (1958–1959), a Filozófiai Bizottság Logikai Albizottsága tagja (1976–1983). A Szegedi Akadémiai Bizottság I. sz. Társadalomtudományi Bizottsága tagja (1973–1983). Az MTA–TMB Filozófiai Szakbizottsága tagja (1973–1976). 

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1977). 

Főbb művei

F. m.: Anyag és tudat. Balogh Elemérrel. (Az MDP Pártfőiskolája előadásai. Bp., 1955)
A logika korszerű értelmezésének kérdéséhez. Egy. doktori értek. is. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1959)
Lenin és az élet. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
A gondolkodási képződmények szisztematizálásához. (Magyar Filozófiai Szemle, 1962)
A logika oktatásának célja a nemfilozófia-szakos hallgatók körében. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
A formális logikai és a dialektikus logikai törvények viszonya. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1964)
A formális logikai törvények helye a megismerésben. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1964)
A gondolkodástörvények értelmezése és a dialektikus materializmus. Kand. értek. (Bp., 1965)
A marxista filozófia alapstruktúrájáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1966)
A gondolkodástörvények két koncepciója a mai marxista filozófiában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1967)
A filozófia fogalmáról. – Nem az én nem-képmásom! (Magyar Filozófiai Szemle, 1969)
Az egyetemi oktatás és nevelés szervezeti kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1969)
Dialektikus ellentétek és formális logikai ellentmondások. (Tájékoztató, 1970)
Lenin a dialektikus logikáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1970)
A dialektika és a logika viszonyának néhány problémája „A természet dialektikája” alapján. (Emlékezés Engelsre. Bp., 1971)
Megjegyzések az a=a tétel engelsi bírálatának értelmezéséhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1971)
Tudati visszatükröződés és tudati képmás. (Tájékoztató, 1972)
A gondolkodás vizsgálatának aspektusairól. (Magyar Filozófiai Szemle, 1973)
A gondolkodás mint a pszichológia és a formális logika tárgya. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1973)
A tudat mint tükröződés. (Bp., 1974)
Milyen értelemben használta Lenin a „dialektikus logika” kifejezést? (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1976)
Tükröződési elmélet és a tudat aktivitása. Monográfia. (Bp., 1978)
Három megjegyzés a filozófia oktatásának mai problémáiról. (Tájékoztató, 1978)
Adorno társadalomfelfogásának néhány aspektusa. Piórczynski, J.-vel. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1979)
A „Materializmus és empíriokriticizmus” szerepe a modern materializmus fejlődésében. (Propagandista, 1979)
A pszichiátriai betegség, mint filozófiai probléma. Többekkel. (Magyar Filozófiai Szemle, 1980)
Ismeretelmélet. 1. Bevezetés a marxista ismeretelméletbe. Tankönyv a gimnáziumok 3. osztálya számára. (Világnézetünk alapjai. 1. Bp., 1982
2. kiad. 1983
3. kiad. 1988)
Ismeretelmélet. 2. A marxista ismeretelmélet alapjai. Tankönyv a gimnáziumok 4. osztálya számára. (Világnézetünk alapjai. 2. Bp., 1983
2. kiad. 1984
3. kiad. 1988)
Teremti-e a tudat az objektív világot? (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1984). 

Irodalom

Irod.: Kocsondi András: K. P. (Filozófiai Figyelő, 1984)
Szegedi egyetemi almanach. I. 1921–1995. (Szeged, 1996). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője