Károlyi Mihályné
Károlyi Mihályné

2024. április 26. Péntek

Károlyi Mihályné

politikus, emlékiratíró

Névváltozatok

1914-ig Andrássy Katinka [Katalin, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.

Születési adatok

1892. szeptember 12.

Tiszadob

Halálozási adatok

1985. június 12.

Antibes, Franciaország


Család

Sz: Andrássy Tivadar (1857–1905), Zichy Eleonóra. Testvére halála után ifj. Andrássy Gyula (1860–1929) feleségül vette özvegyét, gr. Zichy Eleonórát. Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere nevelte fel Andrássy Katinkát és három testvérét: Andrássy Ilonát (1886–1967), Andrássy Borbálát (1890–1968) és Andrássy Klárát (1898–1941). F: 1914-től gr. Károlyi Mihály (1875–1955) politikus, nagybirtokos, miniszterelnök. Leányai közül Károlyi Verának férje: Szabó Zoltán (1912–1984) író, szerkesztő, szociográfus.

Életút

Szakított családjával és férjével együtt Ausztriába távozott (1919. márc. 23.), majd Svájcban (1935–1938) és Nagy-Britanniában élt (1938–1946). A londoni New Statesman és a Tribune c. lapok munkatársa (1938–1946). A II. vh. után hazatért Magyarországra (1946), férje franciaországi követi megbízása idején Párizsban élt (1947–1949). Férje követi tisztéről való lemondása után Velencében telepedtek le (1949), gr. Károlyi Mihály halála után visszatért Magyarországra. Párizsban Georges Braque, Romain Rolland és André Gide; Londonban Bertrand Russell, George Orwell és Arthur Koestler baráti köréhez tartozott. Cikkeiben rendszeresen beszámolt tapasztalatairól, írásaiban szimpatizált a sztálini Szovjetunióval, akaratlanul is a kommunista rezsim szócsövévé vált. Az 1930-as években maga is megfordult Moszkvában, járt Leningrádban és Sztálingrádban is, eljutott a Fekete tengerhez és Grúziába. Kapcsolatba került Willi Münzenberggel, akitől azt a feladatot kapta, hogy csempéssze ki azokat a dokumentumokat, amelyek végül is hozzájárultak a náci SA visszaéléseinek leleplezéséhez (= Barna Könyv). Pénzgyűjtésével közreműködött a Londonban megrendezett lipcsei ellenperben is, amely azt a célt szolgálta, hogy bebizonyítsa: a Reichstag felgyújtásával vádolt bolgár kommunisták ártatlanok, valójában a náci rezsim a gyújtogató.

Emlékezet

Két kötetben megjelent önéletrajzi visszaemlékezései (Együtt a forradalomban, 1967; Együtt a száműzetésben, 1969; az első kötetet először angolul adták ki, 1966-ban) fontos kordokumentumok. Kiadta még férje néhány írását is. Életéről Kovács András forgatott filmet (A vörös grófnő címmel, 1984). Róla nevezték el a Tiszanagyfalun működő Andrássy Katinka Alapfokú Művészetoktatási Intézményt (2001-ben). – Franciaországban, Antibes-ban hunyt el. Gr. Károlyi Mihály és felesége, gr. Andrássy Katinka közös síremléke (= Károlyi-mauzóleum) Skoda Lajos építész munkája. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Főbb művei

F. m.: Károlyi Mihály válogatott írásai. 1920–1946. Károlyihoz írott levelekkel. I–II. köt. Vál., sajtó alá rend. Kiss Szilvia, ford. Terényi István. A bevezető tanulmányt Molnár Erik, a bevezetést K. M. írta. (Bp., 1964)
Néhány megjegyzés Simonyi Henri visszaemlékezéséhez. (Századok, 1966)
Együtt a forradalomban. Emlékezések, naplójegyzetek. Részben angolból ford. Balabán Péter és Justus Pál. (Bp., 1967
2. kiad. 1973
3. kiad. 1978
4. kiad. 1985
angolul: A Life Together. London, 1966
németül: Hamburg, 1967
szlovákul: Bratislava, 1970
franciául: Bp., 1978 és 1980)
Együtt a száműzetésben. Emlékezések, naplójegyzetek, levelek. Az angol nyelvű kéziratot ford. Balabán Péter. (Bp., 1969
2. kiad. 1973
3. kiad. 1978)
Otthonaim. (Budapest [folyóirat], 1978)
Megjegyzések Hajdú Tibor könyvéhez. (Századok, 1983)
A Rajk-per és Károlyi Mihály. (História, 1983. 2.
angolul: New Hungarian Quaterly, 1985).

Irodalom

Irod.: Varga József: K. M.: Együtt a forradalomban. (Kortárs, 1968)
Varga József: K. M.: Együtt a száműzetésben. (Kortárs, 1969)
Jemnitz János: K. M. emlékiratai. (Századok, 1969)
Balázs Györgyné: K. M. a képernyőn. (Filmvilág, 1973)
Hammerstein Judit: Grófnő a hídon. K. M. és a baloldaliság. (Egyenlítő, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője