Jánossy Ferenc
Jánossy Ferenc

2020. október 28. Szerda

Jánossy Ferenc

mérnök, közgazdász

Születési adatok

1914. július 3.

Budapest

Halálozási adatok

1997. március 18.

Budapest


Család

Nevelőapja: Lukács György (1885–1971) filozófus, apja: Jánossy Imre (1884–1920), dr. matematikus, csillagász, anyja: Bortstieber Gertrúd (1882–1963) matematikus, műfordító, az egyik első, Magyarországon diplomát szerzett nő. Édesapja görög eredetű, vélhetően Kréta szigeti kereskedők leszármazottja, édesanyja Pozsony környéki zsidó családból származott. Apja halála után édesanyja Bécsbe költözött a nővéréhez, majd férjhez ment Lukács Györgyhöz. Testvére: Jánossy Lajos (1912–1978) fizikus, az MTA tagja. Háromszor nősült. F: 1. Szidorova, Anna Pavlovna (1915–). Leánya: Doubravszky Sándorné Jánossy Ilona (1939–) építészmérnök, kandidátus. 2. Holló Mária (1924–1972) vegyészmérnök, közgazdász. Özvegy. 3. Pannuska Erzsébet.

Iskola

Középiskoláit Bécsben és Berlinben végezte, a moszkvai egyetemen gépszerkesztő mérnöki okl. szerzett (1939).

Életút

A moszkvai Ordzsonikidze Szerszámgépgyár munkatársa: lakatosa, esztergályosa (1933–1939), gépészmérnöke (1939–1941). Amikor a német hadsereg körülzárta Moszkvát, tagja volt a gyár Szibériába való telepítését szervező üzemi bizottságnak (1941). Letartóztatták (1942. júl.), koholt vádakkal, egy koncepciós perben, Szibériába, egy büntetőtáborba száműzték (Tyumenyben, egy fakitermelő táborban dolgoztatták: 1942–1945; szabadult: 1945. máj.). Szabadulása után a kaukázusi Majkopban, egy vasgyár mérnöke (1945–1946), szüleit követve visszatért Magyarországra (mint szovjet állampolgár, 1946 őszén). A Nehézipari Központ előadója, majd a Nehézipari Központi Tervező Iroda főosztályvezetője és igazgatója (1947–1954). Az Országos Építésügyi Hivatal (OÉH) elnökhelyettese (1954 és 1956–1957); közben az Országos Tervhivatal (OT) műszaki főosztályvezetője (1954–1956), az OT Országos Tervgazdasági Intézete tud. munkatársa (1957. ápr.–1974. dec. 31.). Az MKKE előadó tanára (1967-től). A Nyugat-Berlini Szabad Egyetem (= Freie Universität) vendégprofesszora (1972–1974). A gazdaságilag fejlett tőkés országok és a kelet-európai szocialista országok gazdasági teljesítményének összehasonlító vizsgálatával, a két gazdasági rendszer fejlődési ütemének elemzésével, azok általános törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző gazdasági fejlettségű országok időben is eltérő gazdasági folyamatainak tanulmányozása terén. Meglepő következtetéseket vont le egyes országok ipari termelésének fejlődéséből, felállította a gazdasági trendvonallal kapcsolatos, nemzetközileg igen nagy visszhangot kiváltó elméletét (az eredetileg németül megjelent A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok [1966] című korszakos jelentőségű művét igen sok nyelvre lefordították). A gazdasági fejlettségi adatok ismeretében – a naturális fogyasztási mutatók és a piacgazdaságok GDP-színvonalának korrelációja alapján – új módszert dolgozott ki egyes országok gazdasági fejlettségének mérésére. A magyar közgazdasági irodalomban elsőként tárta fel az erőltetett iparosítás szovjet és magyarországi előfeltételeit, sajátosságait és okait, az ezzel összefüggő hazai „zsákutcás” fejlődés következményei mai is helytállóak. Élete utolsó alkotó korszakában a fejlett piacgazdaságok evolúciós továbbfejlődésének lehetőségeit vázolta fel.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, ott is hunyt el. Halála után, megjelent és nem publikált írásaiból, Bekker Zsuzsa adott ki egy válogatást (Mérés, trend, evolúció címmel, 2001-ben). Róla nevezték el az Óbudai Egyetem Jánossy Ferenc Szakkollégiumát (2006. júl. 2-án). Tiszteletére az Egyetem minden évben Jánossy Ferenc-emlékkonferenciát rendez (2007-től). Első feleségéről Doubravszky Sándor írt életrajzi regényt (Ánya. Egy orosz asszony élete címmel, 1999-ben).

Elismertség

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) vezetőségi tagja.

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend polgári fokozata (posztumusz, 1997). Akadémiai Díj (1964), Állami Díj (a felszabadulás utáni magyar közgazdaság-tudomány fejlesztésében elért eredményeiért, 1973), Lukács György-emlékérem (1996).

Szerkesztés

A Magyar Technika, a Műszaki Élet és a Gép c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Korszerű gyártervezés a Szovjetunióban. (Négy előadás a szovjet gyáriparról. Bp., 1948)
A Robins–Messiter ércátlagosító berendezés továbbfejlesztése. (Gép, 1951)
A szerszámgép-készülékek fejlődése a Szovjetunióban. (Gép, 1952)
A minőség elvi kérdései és a műszaki értelmiség ezzel kapcsolatos feladatai. (Magyar Technika, 1953)
A minőség elhanyagolása a termelékenység növekedésének fékje. (Magyar Technika, 1954)
A fogaskerekeket hordó elemek rugalmas deformációjának hatása a fognyomás eloszlására. (Gép, 1956)
Női lábak mérnökszemmel. (Műszaki Élet, 1957. 2.)
Egy bürokratikus vágyálom: a rizikómentes műszaki fejlesztés. (Műszaki Élet, 1957. 4.)
Az értelmes absztrakcióról. (Műszaki Élet, 1958. 1.)
A magyar építőipar arányai. (Műszaki Élet, 1958. 5.)
Ami marad – az a szobor. Avagy a géptervezés technológiája. (Műszaki Élet, 1958. 12.)
Az önmagukat fokozó folyamatokról. (Műszaki Élet, 1958. 26.)
A gazdasági fejlődés mérhetősége és új mérési módszere. Monográfia. Ehrlich Éva közreműködésével. (Bp., 1963)
A háborúk utáni helyreállítási periódusok jellegzetességei és a japán „gazdasági csoda” vége. (Közgazdasági Szemle, 1965)
A nyugatnémet „gazdasági csoda.” (Közgazdasági Szemle, 1966)
A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok. Németből ford. Holló Mária. (Bp., 1966
németül: Das Ende der Wirtschaftswunder. Erscheinung und Wesen der wirtschaftlichen Entwicklung. Frankfurt/Main, 1966
cseh nyelven: Praha, 1969
angolul: The End of the Economic Miracle. Appearance and Reality in Economic Development. White Plains [N. Y.], 1971
japánul: Tokió, 1972
franciául: Paris, 1972
spanyolul: Barcelona, 1973
olaszul: Roma, 1974)
Építési beruházás és gazdasági fejlődés. (Az építőipar nemzetközi fejlődésének elemzése. Bp., 1968)
„A trendvonal nem agyrém, de nem is fátum.” J. F. válasza könyvei bírálóinak. (Közgazdasági Szemle, 1968)
Wiedersprüche in der ungarischen Wirtschaftsstruktur. Wie sind Sie entstanden und wie können Sie überwunden werden. (Acta Oeconomica, 1969)
Gazdaságunk mai ellentmondásainak eredete és felszámolásuk útja. (Közgazdasági Szemle, 1969)
Kann eine „Short Cut” Mehr als Ein Notbehelf Sein? (Acta Oeconomica, 1971)
Még egyszer a trendvonalról. (Közgazdasági Szemle, 1971)
Gazdaságtörténet és gazdaságtervezés. (Tervgazdálkodásunk időszerű kérdései. Szerk. Ganczer Sándor. Bp., 1973)
Vergangene Entwicklung als Basis der Plannung. (Acta Oeconomica, 1974)
A gazdasági fejlődés trendvonaláról. (Elvek és utak. 2. bőv. kiad. 1975)
Az akkumulációs lavina megindulása. (Gyorsuló idő. Bp., 1979
németül: Wie die Akkumulationslavine ins Rollen kam. Zur Entstehungsgeschichte des Kapitalismus. Berlin, 1979)
Egy evolúciós alternatíva. (Valóság, 1982
németül: Eine evolutionare Alternative. Zukunft der Arbeit. Hamburg, 1982
angolul: An Evolutionary Alternative. Acta Oeconomica, 1982)
Mérés, trend, evolúció. Vál. írások. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Bekker Zsuzsa. J. F. műveinek bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Márkus Rozália. (Bp., 2001).

Irodalom

Irod.: Nyáry Zsigmond: J. F.: A gazdasági fejlődés mérhetősége és új mérési módszere. (Statisztikai Szemle, 1965)
Kemény István: J. F.: A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok. (Valóság, 1967)
Kozma Tamás: J. F.: A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok. (Magyar Pedagógia, 1967)
Varga Domokos: Beszélgetés J. F.-cel. (Valóság, 1969)
Hegedűs B. András–Kozák Gyula–Szabóné Dér Ilona: Életinterjú J. F.-cel. (Medvetánc, 1986/87)
Halálhír. (Népszabadság, 1997. márc. 20.)
Mit írjunk a tiszta lapra? J. F. Összeáll. Bekker Zsuzsa. (Közgazdasági Szemle, 1997)
Bródy András: Gertrúd, Gyuri bácsi és Ferkó. J. F. emléke. (Kritika, 1997)
Mit írjunk a tiszta lapra? J. F.-emlékszám és visszaemlékezések. Szemelvények J. F. műveiből és J. F. kiadatlan írásaiból. Szerk. Bekker Zsuzsa. – Mihályi Péter: A minőség kategóriája J. F. korai közgazdasági írásaiban. – Márkus Rozália: J. F. írásai. (Közgazdasági Szemle, 1997)
Nagy András: J. F. trendjei a magyar gazdaságban. (Eszmélet, 2001)
Antal Judit: J. F. A Bekker Zsuzsa által J. F. válogatott írásaiból összeállított Mérés, trend, evolúció c. könyv megjelenésének apropóján. (Közgazdasági Szemle, 2002)
Bródy András: J. F.: Mérés, trend, evolúció. Vál. írások. (Buksz, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013