Jancsó György
Jancsó György

2022. június 30. Csütörtök

Jancsó György, abaúji

jogász

Születési adatok

1853. február 24.

Tálya, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1911. augusztus 14.

Rimini, Olaszország

Temetési adatok

1911. október 22.

Kolozsvár

Köztemető


Család

Evangélikus családból származott. Testvére: Jancsó Mihály, Bursics Ernőné Jancsó Anna és Jancsó Janka (1863–1963) óvónő, a Magyar Kisdedóvó Társaság alapító tagja. F: Jankó Margit. Leánya: Jancsó Ilona; fia: Jancsó György.

Iskola

Az Eperjesi Evangélikus Jogakadémián végzett és ún. elméleti bírói államvizsgát tett (1875), a budapesti tudományegyetemen államtudományi végbizonyítványt (1877), jogtudori okl. szerzett (1879), ügyvédi vizsgát tett (1880), a magyar magánjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1890).

Életút

A Pestvidéki Törvényszék joggyakornoka (1875–1876), a Budapesti Ítélőtábla joggyakornoka (1876–1880), segédfogalmazója (1880–1883), fogalmazója (1883–1887). A Kúria tanácsjegyzője (1887–1889), a Pestvidéki Törvényszék (1889–1890), a Kassai Ítélőtábla bírája (1891–1900), a Budapesti Ítélőtábla kisegítő bírája (1900–1911). A budapesti tudományegyetem magántanára (1890–1891), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a polgári peres és peren kívüli törvénykezési jog ny. r. tanára (1891–1911). A Jog- és Államtudományi Kar dékánhelyettese (1894–1895 és 1903–1904), dékánja (1893–1894 és 1902–1903); az Egyetem rektorhelyettese (1909–1910), rektora (1908–1909). A Jogtudományi Államvizsgálati Bizottság elnöke (1894–1895). A Kolozsvári Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház tanácsának tagja. Kolozsvár szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja. Polgári joggal, kereskedelmi és magánjoggal, elsősorban családjoggal foglalkozott. Alapvető jelentőségű monográfiát írt a házassági és a házassági öröklési (özvegyi) joggal kapcsolatban. Két kötetes nagy munkája (A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve, 1912) csak halála után jelenhetett meg.

Elismertség

A Magyar Jogász Egyesület igazgatóválasztmányának és a Magyar Jogászgyűlés állandó bizottságának tagja. Az Erdélyi Múzeum Egyesület igazgatóválasztmányának tagja.

Főbb művei

F. m.: A kezesség fogalma és jogi természete. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1877)
A kezesség fogalma és jogi természete. (Jogtudományi Közlöny, 1879)
A kereskedelmi könyvek bizonyító ereje. (Jogtudományi Közlöny, 1880)
Hamis és vétkes bukás. (A Büntetőjog Tára, 1882)
A közszerzeményi jog. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. I. 7. Bp., 1882)
Magyar váltótörvény – 1876. évi XXVII. t.-c. – és váltóeljárás. Kommentár. (Bp., 1883
2. jav. és bőv. kiad. 1887)
A magyar házassági vagyonjog tervezete. (Nemzet, 1884)
Magánjogi törvénykönyvünk codificatiója. – A nagykőrösi eset és a magánindítvány. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1884)
A betudás, collatio. (Jogtudományi Közlöny, 1884 és A Magyar Jogászgyűlés Évkönyve, 1885)
A magyar kereskedelmi jog. Kommentár. (Bp., 1885)
A magyar házassági vagyonjog. Monográfia. (Bp., 1888
2. jav. és bőv. kiad. 1890)
A hozomány biztosítékai, különös tekintettel a jelzálogos biztosításra. 1–4. – A fél tanúja által szolgáltatott félbizonyíték kiegészíthető-e az ellenfél pótesküjével? – Az örökösök perbe hívása. – A köteles rész átöröklése. (Jogtudományi Közlöny, 1889)
Egyoldalú kereskedelmi ügylet. – A jegyajándék visszakövetelése. (Ügyvédek Lapja, 1889)
A közbirtokosság, compossessoratus. (A Jog, 1889)
A magyar özvegyi jog. Monográfia. (Bp., 1895)
A magyar házassági jog. Monográfia. (Bp., 1896)
Végrendelkezési és özvegyi jog. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1896)
Családjog. Magyar magánjog. IV. köt. Szerk. Fodor Árminnal, Sipőcz Lászlóval, Gaár Vilmossal. (Bp., 1899)
A magyar házassági és házastársi öröklési jog. Monográfia. (Bp., 1901)
Telekkönyvi rendtartás. J. Gy. előadásai nyomán összeáll. Telegdy István. (Kolozsvár, 1905)
Magyar polgári törvénykezési jog. J. Gy. előadásai nyomán. (2. teljesen átd. kiad. Kolozsvár, 1906
új törvényekkel kiegészített 3. kiad. 1908)
J. Gy. ünnepi rectori beszéde, amellyel a kolozsvári m. kir. Ferencz József Tudományegyetem 1908–1909. tanévet megnyitotta. (Kolozsvár, 1908)
A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve. I–II. köt. Összeáll. Sajtó alá rend. Bíró Balázs és Meszleny Artur. (Bp., 1912–1915).

Irodalom

Irod.: Herczegh Mihály: J. Gy.: A közszerzeményi jog. (Jogtudományi Közlöny, 1884)
Sztehlo Kornél: J. Gy.: A magyar házassági vagyonjog. 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1890)
Gallia Béla: J. Gy.: A magyar özvegyi jog. (Jogtudományi Közlöny, 1896)
Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1911. aug. 17.)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997).

Megjegyzések

A Jancsó család honlapja szerint nemesi előneve abaúji és nem kézdivásárhelyi volt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője