Hutterer Miklós
Hutterer Miklós

2024. április 18. Csütörtök

Hutterer Miklós

nyelvész

Névváltozatok

Hutterer, Claus Jürgen

Születési adatok

1930. november 2.

Budapest

Halálozási adatok

1997. december 17.

Graz, Ausztria


Család

Sz: Hutterer Mihály, Dugonics Karola. F: Pogány Irén (1943–) nyelvész.

Iskola

Az ELTE BTK-n német–angol–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (Moszkva, 1958; honosítva: Bp., 1958), doktora (1968).

Életút

A moszkvai Lomonoszov Egyetemen V. M. Zsirmunszkij aspiránsa (1955–1958); közben a Jereváni Egyetemen örmény nyelvet is tanult. Az ELTE BTK Német Filológiai Tanszék, ill. Indoeurópai Tanszék egy. adjunktusa (1958–1966), egy. docense (1966–1970), egy. tanára (1970–1997); a tanszék vezetője (1975-től). A grazi egyetem Germanisztikai Tanszék vendégprofesszora (1972–1975), t. professzora (1975-től). Indoeurópai és germán nyelvészettel, általános és magyarországi dialektológiával, szociolingvisztikával foglalkozott. Magyarországon elsőként vizsgálta a gót, az óizlandi és az óangol nyelveket, ill. az örmény nyelvet. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi német nyelvjárások kutatása terén, elsőként tanulmányozta a magyarországi jiddis nyelv sajátosságait, de értékes munkásságot fejtett ki a különböző magyarországi cigány nyelvjárások feltárása és megismertetése terén. Német nyelvű dolgozatai Claus Jürgen Hutterer néven jelentek meg.

Elismertség

Az ELTE BTK tb. doktora (1996).

Elismerés

Akadémiai Díj (1977).

Szerkesztés

Az Acta Linguistica társszerkesztője (1962–1982).

Főbb művei

F. m.: Középbajor nyelvjárások. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1958)
A germán őstörténeti kutatások újabb eredményei. (Nyelvtudományi Közlemények, 1959)
Randbemerkungen zu Eberhard Kranzmayers Historischer Lautgeographie des gesamtbairischen Dilalektraumes. (Acta Linguistica, 1960)
A Dunántúli Középhegység németsége és a magyarországi német nyelvjáráskutatás problémái. (Magyar Nyelv, 1960)
Geschichte der ungarndeutschen Mundartforschung. Kismonográfia. (Berlin, 1960)
Zur Frage der jiddischen Lehnwörter im Madjarischen. (Mitteilungen aus dem Arbeitskreis für Jiddistik, 1960)
Néhány szempont az eposz elméletéhez. (Világirodalmi Figyelő, 1960)
Deutsche Literatur und Literaturgeschichte für die 4. Klasse der deutschen Gymnasien in Ungarn. Lay Adalberttel. (Nemzetiségi tankönyvek. Bp., 1960)
Zur Sprachgeographie der deutschen Mundarten in Mittelungarn. (Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur, 1961)
Hochsprache und Mundart bei den Deutschen in Ungarn. (Hochsprache und Mundart in Gebieten mit fremdsprachigen Bevölkerungsteilen. Szerk. is. Grosse, R.-rel. Berlin, 1961)
Adalékok a felföldizmus kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1961)
Fragebuch zum Ungarndeutschen Sprachatlas. (Bp., 1962)
Az ógermán vallástörténeti kutatások időszerű kérdései. (Antik Tanulmányok, 1962)
Wörterbuch der Ungarndeutschen Mundarten. Fragebogen. 1–8. (Pécs, 1962–1968)
Nyelvföldrajz és dialektológia. (Általános nyelvészeti tanulmányok. I. Bp., 1963)
Etymologische Bemerkungen. (Mitteilungen aus dem Arbeitskreis für Jiddistik, 1963)
Das Ungarische Mittelgebirge als Sprachraum. Historische Lautgeographie der deutschen Mundarten in Mittelungarn. Kartenband. I–II. köt. (Halle, 1963)
Az angol nyelvtudomány alapjai. Egy. jegyz. Mészáros Györggyel. 30 táblával és 3 térképpel. (Bp., 1963
2. kiad. 1964
3. kiad. 1967)
A romani – cigány – nyelvjárások magyar elemei. (Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Bp., 1964)
Neue Beiträge zur Jiddistik. (Acta Linguistica, 1964)
Német irodalomtörténet-írás Angliában. (Filológiai Közlöny, 1964)
Lautgrammatik der Mundart zweier Landlergemeinden in Ungarns. (Acta Linguistica, 1965)
A konstitutív elemek helye a nyelvoktatásban. (Modern Nyelvoktatás, 1965)
The Phonology of Budapest Yiddish. (The Field of Yiddish II. The Hague–Paris, 1965)
A lovari cigány dialektikus leíró nyelvtana. Hangtan, szóképzés, alaktan, szótár. Mészáros Györggyel. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 117. füz. Bp., 1967)
Geschichte des Vokalismus der westjiddischen Mundart von Ofen und Pest. (Acta Linguistica, 1967)
A nyelvi struktúra változásának problémája a nyelvszociológia tükrében. (Általános nyelvészeti tanulmányok. V. Bp., 1967)
Bevezetés a germanisztikába. Monográfia. (Bp., 1968 megjelent, részben mint egy. jegyz. Bp., 1968
9. kiad. 1986
10. kiad. 1988
11. kiad. 1989
12. kiad. 1991
13. kiad. 1992
14. kiad. 1993)
A germán nyelvek kutatásának 25 éve Magyarországon. (Filológiai Közlöny, 1970
németül: Acta Linguistica, 1971)
A magyarországi német népcsoport. (Népi kultúra – népi társadalom, 1973)
A gót nyelv. Grammatika, szövegek, szótár. Egy. jegyz. (Bp., 1973
2. kiad. 1990
3. kiad. 1992)
Die germanische Sprachen. Ihre Geschichte in Grundzügen. Monográfia. (Bp.–München, 1975
2. kiad. Wiesbaden, 1987
3. átd. kiad. Bp.–Wiesbaden, 1990
4. kiad. Wiesbaden, 2008)
Zur historischen Typologie der altgermanischen Personennamen. (Festschrift. Karl Mollay zum 65. Geburtstag. Bp., 1978)
A germán nyelvek. Monográfia. (Bp., 1986)
Aufsätze zur deutschen Dialektologie. Német nyelvjárási tanulmányok. Szerk. Manherz Károly. (Ungarndeutsche Studien. 6. Bp., 1991)
A Vértes hegységben levő Várgesztes német nyelvjárása. (Magyar Nyelvjárások. XXXIX. Debrecen, 2001)
szerk.: D. Faustus János hírhedett varázsló és fekete mágus históriája. Ford. Adorján Mihály, az utószót írta H. M. Spies János gyűjtése nyomán a német nyelvű eredeti szöveget a magyar fordítással egybevetette és a fordító jegyzeteit kiegészítette Mollay Károly. (A híres-neves Faustus doktorról szóló históriák sorozata. 1. Bp., 1960)
Skandinavisztikai olvasókönyv. Egy. jegyz. Összeáll. N. Balogh Anikóval. (Bp., 1974)
Zsirmunszkij, Viktor Makszimovics: Linguistische und ethnographische Studien über die alten deutschen Siedlungen in der Ukraine, Russland und Transkaukasien. Szerk. Claus Jürgen Hutterer. (München, 1992).

Irodalom

Irod.: Manherz Károly: Búcsú H. M.-tól. (Magyar Nyelv, 1998)
Manherz Károly: Claus Jürgen Hutterer. (Acta Linguistica, 2000)
Gedenktagung zu Ehren von Claus Jürgen Hutterer und Karl Mollay. Am 24. November 2000. Szerk. Manherz Károly. (Budapester Beiträge zur Germanistik. 38. Bp., 2003).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője