Horn Béla
Horn Béla

2024. december 9. Hétfő

Horn Béla

orvos, szülész-nőgyógyász

Születési adatok

1902. május 24.

Apatin, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1983. március 10.

Budapest

Temetési adatok

1983. március 24.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Horn Ádám elemi iskolai tanító, Vass Róza óvónő. F: 1934-től Barcza Rózsa.

Iskola

Elemi iskoláit Apatinban, középiskoláit Kalocsán és Zomborban végezte, a zombori állami főgimnáziumban éretts. (1921). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1928), a női betegségek kórismézése tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), az orvostudományok kandidátusa (1960).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE I. sz. Női Klinika gyakornoka (1928–1930 és 1933–1936), egy. tanársegéde (1936–1946), egy. adjunktusa (1946–1950), magántanára és a Klinika mb. vezetője (1948–1950), ny. rk. tanára (1950–1952), egy. tanára és a Klinika igazgatója (1951–1972), nyugdíjas tud. tanácsadója (1972-től). A Fővárosi Rókus Kórház Szülészeti és Nőbeteg Osztályának segédorvosa (1930–1933). A Magyar Iparművészeti Főiskolán az egészségtan előadó tanára (1936–1938). Szülészeti aneszteziológiával és toxikológiával foglalkozott. Nevéhez fűződik a szülés utáni méhszájvarrás magyarországi bevezetése. Új, nemzetközileg is elismert módszert dolgozott ki (Horn-féle műtét) a méhnyakrák és a szeméremtest bőrelváltozásai (pruritus vulvae) műtéti megoldására. Klinikáján az első magyarországi erosio ambulancia, szülészeti toxikóziskutató laboratórium és meddőségvizsgáló osztály megszervezője. További kutatási területei: terhességi toxaemiák kezelése és a szülés alatti fájdalomcsillapítás kérdései; női inkontinencia urinae gyógyítása; atoniás vérzések és a szüléssel kapcsolatos elvérzések vizsgálata. Több egészségügyi szakiskolai tankönyv szerzője és szerkesztője.

Emlékezet

Budapesten (II. kerület Pasaréti út 31.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az Orvos-egészségügyi Szakszervezet Nőgyógyász Szakcsoportjának főtitkára (1947–1948), a Magyar Nőgyógyász Szakcsoport elnöke (1948–1949). Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja (1948–1951). A Magyar–Szovjet Társaság orvoscsoportjának elnöke (1955–1957). A Société Française Gynécologie tagja (l.: 1957). A Csaba Bajtársi Egyesület (1922-től) és a MONE tagja (1928-tól).

Elismerés

Szocialista Munkáért (1953).

Szerkesztés

A Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja (1948–1949).

Főbb művei

F. m.: Adatok a disgerminoma klinikumához. – Lappangó chorionepithelioma malignum (Az I. sz. Női Klinika Közleményei, 1944)
The Treatment of Intractable Cases of Essential Pruritus Vulvae. (Journal of Obstetrics and Gynecology, 1947)
Hasi műtétek utáni összenövések megelőzése. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1948)
Súlyos paralyticusos ileusok megoldása. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1949)
A heveny petefészektályogokról. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1950)
Fájdalomcsillapítás a szülészetben, különös tekintettel a Dolamid – Depridol – és a B1 vitamin fájdalomcsillapító hatására. Gyöngyösi Fi-fel. – A sectio caesarea kiterjesztése súlyos toxaemiában szenvedők eseteire. Péteri Lászlóval, Tarján Györggyel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1951)
A szülészet tankönyve. Egy. tankönyv. Zoltán Imrével. Ill. Arnberg József. (Bp., 1951
2. átd. és bőv. kiad. 1958
3. átd. és bőv. kiad. 1961
4. kiad. 1966
5. kiad. 1971
6. átd. kiad. 1976)
A szülés alatti fájdalomcsillapítás. (Orvosi Hetilap, 1952. 25.)
A lepényleválasztás kérdésének revíziója. Goszleth Tiborral, Mészáros Jánossal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1952)
200 szokványos vetélés kezelése kapcsán szerzett tapasztalataink. Asztalos Gyulával, Orbán Györggyel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1954)
A vulva peripheriás idegrostjainak vizsgálata ún. praecancerosus állapotoknál. Ágoston Jánossal, Rechnitz Kurttal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1955)
Eredményeink a konzervatív eszközökkel befolyásolhatatlan pruritus vulvae és a leukoplakia gyógykezelésében Horn-féle műtéttel. Gergely Pállal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1955
németül: Gynaecologia, 1955)
A lepényi szak vezetése Ergometrinnel. Bókay Jánossal, Varjasi Ferenccel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1955
angolul, németül, oroszul és franciául: Therapia Hungarica, 1955)
A fogamzásgátlásról. (Bp., 1957)
A pruritus vulvae. Kand. értek. (Bp., 1960)
A méhnyak-elégtelenség sebészi kezelése a terhesség alatt. Gimes Rezsővel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1960)
Szülészeti műtéttan. Egy. tankönyv. Zoltán Imrével. (Bp., 1962)
Terhes nőn észlelt Millroy–Nonne–Meige-féle betegség. Kiszel Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1963)
A méhkiirtás után visszahagyott petefészek működéséről. Gimes Rezsővel, Kónya Zoltánnal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1963)
Idős nőbetegeinken végzett műtéteink tapasztalatai. Paál Margittal, Szinnyai Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1964. 27.)
A terhesség és az uropoetikus rendszer betegségei. (A terhesség szövődése belgyógyászati betegségekkel. II. köt. Szerk. Bársony Jenő. Bp., 1965)
Adatok a fejlődési rendellenességek etiológiájához. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1965. 35.)
Szülészet. Egészségügyi szakiskolák tankönyve. Lajos Lászlóval, Zoltán Imrével. (Bp., 1968
5. kiad. 1976).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1983. márc. 20.–Népszabadság, 1983. márc. 27.)
Csömör Sándor: H. B. professzor 80 éves. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1982). *Valamennyi lexikon téves halálozási adata: máj. 10. Gyászjelentése és a halálhír szerint is márc. 10-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője