Horay Gusztáv
Horay Gusztáv

2022. január 22. Szombat

Horay Gusztáv

orvos, szemész, szemsebész

Születési adatok

1895. december 25.

Csákova, Temes vármegye

Halálozási adatok

1968. október 15.

Budapest


Család

Sz: Horay Ferenc, Ámon Róza. F: Gaál Júlia.

Iskola

Temesvárott éretts., a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1920), a szemészet válogatott fejezetei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1929), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Szemészeti Klinika egy. tanársegéde (1920–1929), egy. adjunktusa (1929–1936), a szemészet c. ny. rk. tanára (1936–1946). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) ellenőrző főorvosa (1936–1939), a budapesti Szent István Kórház szemész főorvosa (1939–1941), az Állami Szemkórház igazgató főorvosa (1941–1946). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE I. sz. Szemészeti Klinika ny. r. tanára és a Klinika igazgatója (1946–1950), koholt vádakkal kényszernyugdíjazták (1950; rehabilitálták: 1956, de katedráját nem kapta vissza). A budapesti Szövetség utcai Kórház szemorvosa (1951–1957), a Péterfy Sándor utcai Kórház Szemészeti Osztályának alapító osztályvezető főorvosa (1957–1967). Szemsebészettel, szemészeti traumatológiával, elsősorban a trachoma, az uvea-tuberkulózis, ill. a szaruhártya, a szemgolyó, a retina betegségeinek és sérüléseinek műtéti megoldásaival foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a gyermekkori hályogok, a kancsalság és az ún. okuláris eredetű nisztagmuszok vizsgálata, diagnosztikai feltárása terén. A 20. sz. egyik legjelentősebb szemorvos-operatőreként több tízezer műtétet végzett. Grósz Emil kedves tanítványaként néhány orvostörténeti dolgozatot is írt mesterének munkásságáról, valamint több népszerű írást is közölt.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Szentendrei Új Köztemetőben (Szabadság forrás út) nyugszik.

Elismertség

A Magyar Szemorvosok Társasága főtitkára (1925–1934), elnöke (1945–1948). Az Igazságügyi Orvosi Tanács szemész szakértője (1936–1944). Az Egészségügyi Szakszervezet Szemész Szakcsoportjának alapító elnöke (1946–1949).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1967).

Szerkesztés

A Szemészet c. lap szerkesztője (1928–1935), főszerkesztője (1948–1951).

Főbb művei

F. m.: Cataracta röntgenbesugárzás után. – Széli cornea ectasia és degeneratio két esete. – Abscessus sclera. (Szemészet, 1922)
Vaccina-pustulák a szemen. (Orvosi Hetilap, 1923. 25.)
A gyermekkori hályogműtétekről. (Orvosi Hetilap, 1924. 1.)
Múló feszülésemelkedés szaruhártya-bántalmaknál. (Orvosi Hetilap, 1924. 7. és Szemészet, 1965)
A trachoma borszesz-tejsavas kezelésének eredményei. (Orvosi Hetilap, 1924. 18.)
Klinikai tapasztalatok Ponndorf-oltásokkal. (Orvosképzés, 1925 és Dolgozatok Grósz Emil egyetemi tanárságának 25. évfordulójára. Bp., 1925)
A szem röntgensérüléseiről. (Budapesti Orvosi Ujság, 1926)
A proteintherápia a szembetegségekben. (Orvosi Hetilap, 1927. 16.)
Enopthalmus traumaticus. (Orvosi Hetilap, 1927. 48.)
A tejbefecskendezés alkalmazása a szembajok ellen. (Orvosképzés, 1927)
Néhány klinikai adat az I. számú Szemklinika fiókosztályának tízéves működéséből. – Néhány megjegyzés a nátrium hydrocarbonicum szemészeti alkalmazásához. – Naevus flammeus és glaukoma juvenile. – Mindkét felső szemhéj teljes kifordulása. (Szemészet, 1928)
A szem tintaceruza-sérülése. (Orvosi Hetilap, 1928. 1.)
A szem lúgos sérüléseiről. (Orvosi Hetilap, 1928. 15.)
A szemgolyónak sérüléséből származó besüppedése. (Orvosi Hetilap, 1928. 18.)
A szemészet kis kátéja. Kérdések és feleletek. Az előszót Grósz Emil írta. (Bp., 1928)
A Magyar Szemorvos Társaság 25 éves története. (Orvosképzés, 1929)
A keratoconjunctivitis phlyktaenosa és a tuberculosis. – Megjegyzések a trachomának a constitutióhoz való viszonyához. (Orvosi Hetilap, 1929. 28.)
A látászavarok belorvostani vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1929. 30.)
Az életet veszélyeztető szembajok. (Orvosi Hetilap, 1929. 49.)
A szem vérzéseinek jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1931. 24.)
A szemhéjak duzzanatai. – Periphlebitis retinalis luetica tömeges érújdonképzéssel az üvegtestben. (Orvosi Hetilap, 1932. 8.)
Az uvea tuberculosisa. Kórtan és kóroktan. (Orvosképzés, 1932)
A kancsalság operálása. Hétszáz izom-elővarrás műtéti eredményei. – Adatok a neutritis retrobulbaris acuta klinikájához. (Szemészet, 1935)
Az ún. oral sepsis szemészeti vonatkozásai. (Fogorvosi Szemle, 1935)
A szem veleszületett hibái és azok javítása. (Orvosi Hetilap, 1935. 28.)
A szem védelme és ápolása. (Egészség, 1936)
A szem tuberculosisa. (Orvosképzés, 1936)
Gócos fertőzés a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1936. 19.)
Grósz Emil egyetemi tanár 70-ik születésnapja és egyetemi nyilvános tanárságának harmincadik évfordulója alkalmából tartott beszédek. H. G. és Imre József beszédei, Grósz Emil válasza. (Orvosképzés, 1936)
A sympathiás ophthalmia pathogenesiséről. (Szemészet, 1940)
Grósz Emil. (Budapesti Orvosi Ujság, 1941 és Szemészet, 1941
németül: Ophthalmologica [Basel], 1942)
Die Rolle der Sulfamidpräparate bei der Therapie des Trachoms. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1942)
Grósz Emil szemészeti problémái. (Orvosok Lapja, 1945). Grósz István: A látószerv foglalkozási problémái. Az előszór Vikol János, a bevezetőt H. G. írta. (Bp., 1947)
A nystagmusról. (Orvosok Lapja, 1947)
Szemészet. 1908–1948. Történeti visszatekintés. (Szemészeti tanulmányok. Bp., 1948)
A százéves szemtükör. – Nagyfokú rövidlátók hályogműtéteiről. (Szemészet, 1950)
A Leber-féle betegségről. Orbán Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1955. 36.).

Irodalom

Irod.: Bartók Imre: A magyar szemészet története. (Bp., 1954)
Halálhír. (Népszabadság, 1968. okt. 19.)
Bíró Imre: In memoriam H. G. (Orvosi Hetilap, 1968. 48.)
Grósz István: H. G. (Szemészet, 1968)
Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1995). *Lexikonok: téves születési hely: Csáktornya! Anyakönyvi adatai szerint nem a Zala megyei Csáktornyán, hanem a Temes megyei Csákován (1913-tól Csák) született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője