Hőnyi Ede
Hőnyi Ede

2025. január 15. Szerda

Hőnyi Ede, id.

földmérő mérnök

Névváltozatok

Hőnig Ede

Születési adatok

1908. január 17.

Budapest

Halálozási adatok

2000. szeptember 29.

Budapest


Család

Sz: Hőnig Ede (†1934) tisztviselő, Gebauer Mária. F: Weber Erzsébet (1912–1996). Fia: Hőnyi Ede, ifj. (1935–) kartográfus; leánya: Hőnyi Éva ötvös.

Iskola

A bp.-i Vörösmarty Mihály Főreáliskolában éretts. (1926), a József Műegyetemen általános mérnöki okl. szerzett (1931), a József Nádor Műszaki Egyetemen (JNME) doktorált (1947), a műszaki tudományok kandidátusa (1959).

Életút

A József Műegyetem Geodézia Tanszékének tanársegéde (1932–1934). Budapest Székesfőváros Polgármesteri III. Ügyosztályának főmérnöke (1934–1949), a Fővárosi Tervező Iroda (FŐTI) Városmérési Főosztályának osztályvezetője (1949–1950), a Geodéziai és Kartográfiai Intézet (1950–1954), a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat mérnöke (1954–1962). Az ÉKME, ill. a BME Építőmérnöki Kar Felsőgeodézia Tanszékének egy. docense (1962–1973). Geodéziai mérések pontosságával, felsőbbrendű szögmérések és kiegyenlítő számítások vizsgálatával foglalkozott. Számos híd (pl. Szabadság híd, Margit híd, a szegedi és a tokaji közúti hidak stb.) geodéziai mérési és számítási munkálataiban vett részt. Jelentős szerepet vállalt a magyarországi elsőrendű háromszögelési hálózat szögmérésében, ill. valamennyi alapvonal mérésében, az elsőrendű hálózat kiegyenlítésében. Nevéhez fűződik a budapesti és a dunaújvárosi Duna-partfal mozgásvizsgálata. Az FKgP tagja (1945–1949).

Emlékezet

Az MTA Geodéziai Bizottsága (1962–1976), Módszertani Albizottsága tagja (1962–1965). A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület elnökségi tagja, majd tb. tagja (1978-tól).

Elismertség

Lázár deák-emlékérem (1972).

Főbb művei

F. m.: Cholesky–Rubin eljárása a normális egyenletek számológéppel való megoldására. (Geodéziai Közlöny, 1947)
A normális egyenletek megoldási eljárásainak vizsgálata. – Jacobi tételének gazdaságossági vizsgálata. (Geodéziai Közlöny, 1948)
Hans Boltz professzor és munkássága. (Geodéziai Közlöny, 1949)
Eljárás a normális egyenletek megoldására. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1949)
Normális egyenletek megoldása a „korszerűsített“ Gauss-algoritmussal. (Földméréstani Közlemények, 1951)
Eggert eljárása nagy háromszögelési hálózatok kiegyenlítésére. (Földméréstani Közlemények, 1952)
Új elsőrendű háromszögelési láncolatunk szögméréseinek pontossági vizsgálata. (Földméréstani Közlemények, 1954)
Megjegyzések az iránykiegyenlítéshez. (Geodézia és Kartográfia, 1955)
A magyarországi új kitöltő háromszögelési hálózat kísérleti számításai. (Geodézia és Kartográfia, 1955
németül: Vermessungstechnik, 1955)
Egyszerűsítő törekvések a kiegyenlítő számítások területén. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1956)
Eljárás kitöltőhálózatunk kiegyenlítésére. – Pranisz-Pranievics többcsoportos eljárása nagy háromszögelési hálózatok kiegyenlítésére. (Geodézia és Kartográfia, 1957)
A dunántúli új kitöltőhálózat szögméréseinek pontossága. (Geodézia és Kartográfia, 1958)
Kitöltőhálózatunk végső kiegyenlítésének részletes ismertetése. – Transzformálások két koordinátarendszer között geometriai viszonyok alapján. (Geodézia és Kartográfia, 1959)
Eljárás a fiktív háromszögelési hálózatok kisháromszög-csoportjainak végső kiegyenlítésére. Kand. értek. (Bp., 1959)
A dunántúli kitöltőhálózat fiktív elsőrendű hálózatának kiegyenlítése. – Az egymástól nem független kiegyenlített értékek közötti függvény középhiba-számításáról. (Geodézia és Kartográfia, 1960)
Vizsgálatok a szintezési refrakcióhiba csökkentésére. – Dunántúli kitöltőhálózatunk megbízhatósága. (Geodézia és Kartográfia, 1961)
Pranisz-Pranievics többcsoportos eljárása nagy háromszögelési hálózatok koordináta-kiegyenlítésére. Lukács Tiborral. (Geodézia és Kartográfia, 1962)
Az optikai üveg. (Geodézia és Kartográfia, 1965)
A dunaújvárosi Duna-part mozgásának vizsgálata. (Geodézia és Kartográfia, 1966)
Két földi ellipszoid relatív helyzetének meghatározása a háromszögelési hálózat alapján. (Geodézia és Kartográfia, 1967)
Néhány szó az oldalfeltételi egyenletről. (Geodézia és Kartográfia, 1969)
Megjegyzések a közvetett mérések kiegyenlítéséhez. (Geodézia és Kartográfia, 1970)
Különböző súlyú irányok teljes sorozatának kiegyenlítése. (Geodézia és Kartográfia, 1971)
A második geodéziai főfeladat számítása. (Geodézia és Kartográfia, 1973)
Alaphálózat elhelyezése és tájékozása. Csillagászati kiegyenlítés. Segédlet a Felsőgeodézia gyakorlathoz. (A BME kiadványa. Bp., 1975)
A magyar földmérés és térképészet története. Többekkel. (Bp., 1992).

Irodalom

Irod.: Pazsitzky László: H. E., a műszaki tudományok kandidátusa 80 éves. (Geodézia és Kartográfia, 1988).

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője