Hints Elek ifj.
Hints Elek ifj.

2022. június 25. Szombat

Hints Elek ifj., farkaslaki

orvos, szülész-nőgyógyász, orvostörténész

Születési adatok

1893. február 7.

Marosvásárhely

Halálozási adatok

1966. július 21.

Budapest

Temetési adatok

1966. július 28.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Hints Elek, id. (1861–1919) orvos, sebész, egerpataki Márk Anna. Nagybátyja: Tauffer Vilmos (1851–1934) orvos, szülész-nőgyógyász. Testvére: Kövendi Nagy Elemérné Hints Anette (1900–1993).

Iskola

Elemi és középiskoláit Marosvásárhelyen végezte, a kolozsvári és a bázeli egyetemen tanult (1911–1914). A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1920), műtősebész okl. szerzett (1923), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1926), a szülészet kór- és gyógytana tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1938).

Életút

Az I. vh.-ban harctéri szolgálatot teljesített (1914–1918). A Vöröskereszt Hadikórházában gyakornok (1920–1921), a Budapestre menekült Erzsébet Tudományegyetem Kórbonctani Intézete, ill. a Budapestre menekült Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának gyakornoka, egy. tanársegéde (1921–1923), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának gyakornoka, egy. tanársegéde (1924–1927) és magántanára (1938–1944). A gyulai Állami Kórház Szülészeti-nőgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa (1928–1929), az Országos Stefánia Szövetség bp.-i X. kerületi Gizella Szülőotthonának igazgatója, egyúttal Pest–Pilis–Solt–Kiskun, ill. Komárom és Esztergom vármegyék szülészeti felügyelő orvosa (1929–1959). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) ápoló- és védőnőképzésében a szülészet-nőgyógyászat előadója (1940–1948). Szülészeti-nőgyógyászati kóroktannal és orvostörténeti kutatásokkal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az orvostörténet művelődés- és kultúrtörténeti összefüggéseinek feltárása terén, nagy műve, négykötetes orvostudomány- és művelődéstörténeti monográfiájának III. és IV. kötete Budapest ostroma idején elpusztult. Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében (1939) címmel megjelent két kötet így, csonkán is a nemzetközi orvostörténet kimagasló alkotása. A Szekfű Gyula által képviselt szellemtörténeti irányzathoz híven („orvosi Hóman–Szekfű”) a mű nem életrajzok pozitivista felsorolása, hanem elsősorban az orvosi gondolkodás fejlődésének története gazdaság- és filozófiatörténeti kitekintéssel. Példaértékű orvosi-gazdasági megállapításaira még Max Weber volt igen nagy hatással, s külön érdekes még a magyar kultúrtörténet orvostörténeti megközelítése. (A tervezett III. kötet az újkori, a IV. kötet a 20. sz.-i orvostudományt tárgyalta volna.) Mint a Bolyai család rokona tovább folytatta az apja által elkezdett vizsgálatokat: elkészítette a két Bolyai koponyájának másolatait (1935. dec. 27.–1936. jan. 10.) és elvégezte a két koponya kraniológiai vizsgálatát. Nőgyógyászként elsősorban a mióma és a terhesség kapcsolatát, a placenta accreta (= a méhlepény beágyazódási rendellenessége) kérdéseit, a graviditás és a tuberkulózis összefüggéseit vizsgálta. Nevéhez fűződik az új szülészeti rendtartást bevezető tanulmányok, az ezzel összefüggő törvényjavaslatok és miniszteri rendeletek kidolgozása, valamint a kórházi szülészeti viszonyok, a szülész-nőgyógyász orvosok és a bábák rendszeres ellenőrzésének megszervezése. Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).

Emlékezet

Az Országos Közegészségügyi Tanács (OKT) tagja (1936-tól).

Főbb művei

F. m.: Magyarország 1931. évi szülései és a velük kapcsolatos magzati halálozások. 16 táblával. (Orvosképzés, 1932)
Myoma és terhesség. (Orvosképzés, 1935 és Dolgozatok Tóth István egyetemi ny. r. tanár úrnak 70. születésnapja tiszteletére. Bp., 1935)
A szülészeti rendtartás reformtörekvései a nemzetvédelemben. (Budapesti Orvosi Újság, 1935)
Adatok a placenta accreta kérdéséhez. (Magyar Nőgyógyászat, 1935)
Tauffer Vilmos. (MONE Orvostársadalmi Szemle, 1935 és Az Orvos, 1935)
A Madelung-féle kézdeformitásról. – A spontán törések kórokának meghatározása. – Érdekes szülészeti esetek a gyakorlatban. (Bp., 1936)
Mit kell tudni a nőnek a terhességéről és szüléséről? (Bp., 1936)
A szülészeti törvényjavaslat tervezete. A Pest megyei szülészeti viszonyok rendezése. (Bp., 1936)
Az embernek, környezetének és a kórokozóknak kialakulása. (Bp., 1939)
Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében, különös tekintettel a magyar viszonyokra. I–II. köt. I. köt. Az őskori és ókori orvostudomány. 226 ábrával. II. köt. A középkori orvostudomány. 224 ábrával. Egy kötetben, aranyozott kiadói egészvászonkötésben is. Az előszót Magyary-Kossa Gyula írta. (Bp., 1939)
Átöröklés a Bolyaiaknál. (Bp., 1940)
Semmelweis felfedezésének sorsa. (MONE Orvostársadalmi Szemle, 1940)
Ártalom és védelem a fogamzástól a csecsemőkorig. (Anya- és Gyermekvédelem, 1943)
A magyar szülészet fejlődése a szülészeti rendtartás adatainak tükrében. A Nővédelmi Munkaközösségnek az MTA támogatásával végzett munkája. Hirschler Imrével, Margitay Becht Dénessel. (Orvosi Hetilap, 1951. 3.)
Császármetszések a sterilitás előtti időben. Semmelweis korában. (Orvostörténeti Közlemények, 1960)
A halhatatlan Semmelweis. (Egészségtudomány, 1963)
Mérföldkövek az orvostudomány történetében. Gyógyítás az ókorban. (Egészségügyi Munka, 1964)
A Bolyaiak exhumált földi maradványai. (Orvostörténeti Közlemények, 1967 és Ponticulus Hungaricus, 2006).

Irodalom

Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Halálhír. (Népszabadság, 1966. júl. 26.)
Szállási Árpád: H. E. pályaképe. (Orvosi Hetilap, 1994. 6.)
Szállási Árpád: H. E. (A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rend. Gazda István. Piliscsaba–Bp., 2002). *Gulyás eltérő születési adat: febr. 8.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője