Hetényi Géza
Hetényi Géza

2022. január 22. Szombat

Hetényi Géza, id.

orvos, belgyógyász

Névváltozatok

1907-ig Hecht

Születési adatok

1894. szeptember 29.

Budapest

Halálozási adatok

1959. január 29.

Budapest


Család

Sz: Hecht József ügyvéd, Wischoffer Szidónia. Fia: Hetényi Géza, ifj. (1923–) orvos és Hetényi István (1926–2008) közgazdász, politikus, miniszter. Unokája: Hetényi Zsuzsa (1954–) irodalomtörténész.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1919), az anyagcsere-betegségek tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931). Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.).

Életút

Az I. vh.-ban több alkalommal a szerb, majd az olasz fronton szolgált (1914–1918: megszakításokkal). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1919–1931), egy. adjunktusa (1931–1936), c. ny. rk. tanára (1946-tól). A bp.-i Stefánia úti Belgyógyászati Intézet (1936–1944), a Mártonhegyi Belgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa (1945–1947), a Szegedi Tudományegyetemen, ill. a SZOTE-n a belgyógyászat ny. r. tanára (1947–1951), az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egy. tanára (1951–1959) és a Klinika igazgatója (1947–1959). A máj- és a cukorbetegségek anyagcserezavaraival, a kalcium-anyagcsere, ill. a vegetatív idegrendszer funkcionális zavarainak vizsgálatával, a fekélybetegségek és a magas vérnyomás patogenezisének kutatásával foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Nevét vette fel a Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza (1971. okt. 8-án), s ezen a napon szobrát is felavatták (bronz mellszobor, Simon Ferenc alkotása). Róla nevezték el továbbá az 1968-ban megalakult bp.-i Hetényi Géza Egészségügyi Szakközépiskolát. Szegeden (a Korányi fasorban) bronz dombormű őrzi emlékét (Kalmár Márton alkotása, 1989). Tiszteletére a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Hetényi Géza-emlékérmet alapított (1960-ban).

Elismertség

A Magyar Élettani Társaság tagja. A Szovjet Belgyógyász Társaság t. tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1954). A Budapesti Orvosi Egyesület Balassa-díja, és Korányi-díja (1945), Kossuth-díj (1950 és 1955).

Szerkesztés

Az Acta Medica c főszerkesztője (1950–1959).

Főbb művei

F. m.: Az anyagcserebetegségek kór- és gyógytana. (Bp., 1933)
A májfunctio sebészi jelentősége. (Bp., 1934)
A mészanyagcsere physiologiája és pathologiája. (Bp., 1936)
A légzési szervek betegségei. Tátrallyay Zoltánnal, Kováts Ferenccel, Sebestyén Gyulával. Szerk. (Bp., 1941)
A neuroendokrin-rendszer szerepének jelentősége a betegségek keletkezésében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. máj. 15.
megjelent: MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1950)
A gyomor betegségei. (Bp., 1951
3. kiad. 1957)
Részletes belgyógyászat. Egy. tankönyv. (Bp., 1951
3. átd. kiad. 1958)
A fekélybetegségek időszerű kérdései. (Bp., 1954
németül: Bp.–Berlin, 1958).

Irodalom

Irod.: Gömöri Pál: H. G. (Magyar Tudomány, 1959)
H. G.-emlékszám (Magyar Belorvosi Archívum, 1964)
Magyar Imre: A tanítvány szemével: H. G. (Orvosi Hetilap, 1981)
Emlékezés H. G. professzorra. Szerk. Varró Vince, Zallár Andor. Életrajz és művei bibliográfiája. (Szeged, 1994)
Varró Vince: H. G., a Korányiak szellemi örököse. (Bp., 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője