Herpay Imre
Herpay Imre

2024. december 9. Hétfő

Herpay Imre

erdőmérnök

Születési adatok

1924. augusztus 23.

Vajszló, Baranya vármegye

Halálozási adatok

2007. szeptember 4.

Sopron

Temetési adatok

2007. szeptember 14.

Sopron

Szent Mihály-temető


Család

Sz: Herpay Imre tanító, Szucsits Margit postamester. Szülei kétéves korában elváltak, anyja nevelte, Bogdásán (Baranya vm.). F: 1954-től Horváth Zsuzsanna laboráns. Féltestvére: Herpay Sándor banktisztviselő.

Iskola

A cisztercita rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában éretts. (1943), a bp.-i József Nádor Műszaki Egyetem Soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán erdőmérnöki okl. szerzett (1949), a mezőgazdasági (erdészeti) tudományok kandidátusa (1960).

Életút

A MÁV Pécsi Osztálya Mérnökségének szakaszmérnöke (1949–1950), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Pécsi Erdőrendezőségének erdőrendezője (1950–1951). A soproni Erdőmérnöki Főiskola, ill. az Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Erdőmérnöki Kar Erdőfeltárási és Gépesítési, ill. Erdészeti Szállítási Tanszékének tanársegéde (1951–1954), egy. adjunktusa (1954–1963), egy. docense (1963–1976), az Erdőhasználat-tani, ill. az Erdőhasználati és Feltárási Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1976. júl. 1.–1984. dec. 24.); közben az Erdőmérnöki Kar dékánja (1978–1984). Az MTA–TMB-n Sébor János aspiránsa (1954–1958). Erdei utak talajstabilizációjával, gazdasági utak pályaszerkezetének méretezésével, erdőgazdálkodási és erdészetpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a mezőgazdasági és erdészeti úthálózatok tervezése és gazdaságossága, ill. a fakitermelés munkafolyamatának idő- és költségelemzése terén.

Elismertség

Az MTA Erdészeti Bizottsága tagja (1990-től), a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Erdészeti Szakbizottságának elnöke. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke (1979–1990). Az International Union of Forestry Research Organizations társelnöke (1978–1990). Az EFE tb. doktora (1993).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1966; arany, 1984). Bedő Albert-emlékérem (1969), Vadas Jenő-emlékérem (1979), Bernhard Eduard Fernow-plakett (1990), MTESZ Díj (1990), Ujhelyi Imre-emlékérem (1993).

Szerkesztés

Az EFE Tudományos Közleményei szerkesztője (1966–1972).

Főbb művei

F. m.: Erdei útpályaszerkezetek építése és fenntartása. Főisk. jegyz. Pankotai Gáborral. (Sopron, 1952
A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Új kiad. 1969)
Erdőfeltárás. Főisk. jegyz. Partos Antallal. (Sopron, 1953)
Vízépítéstan. Főisk. jegyz. (Sopron, 1953)
Erdei utak talajfeltárásának gazdaságosságáról. (Az Erdő, 1955)
Könnyű burkolatú erdei utak tervezése. (Az Erdő, 1959)
Földutak használhatósága. (Erdészettudományi Közlemények, 1959)
Erdei utak stabilizálása és karbantartása. (Bp., 1959)
Könnyű burkolatú erdei utak tervezése. (Az Erdő, 1959)
Földutak, stabilizált és könnyű burkolatú utak erdőgazdasági alkalmazása. Kand. értek. (Sopron, 1960)
Erdei utak pályaszerkezetének kiválasztása. (Az Erdő, 1961)
Mezőgazdasági útépítés. Monográfia. Pankotai Gáborral. (Bp., 1963)
Erdészeti szállítástan. 2/A–B. I–II. köt. Egy. jegyz. Pankotai Gáborral. (Bp., 1963–1964
Egy tankönyv, egy kötetben: Bp., 1965)
Erdei utak fenntartása. (Erdei munkák mesterfogásai. Bp., 1967)
Erdei utak pályaszerkezetének méretezése az új hazai utasítás szerint. (Az Erdő, 1967)
Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián… Sopron. 1919–1969. Az EFE jubileumi évkönyve. Szerk. (Bp., 1970)
Útpályaszerkezetek irányelvei mezőgazdasági bekötőutakhoz. Összeáll. (Sopron, 1970)
Erdőgazdasági utak és anyagmozgató járművek viszonya. Egy. jegyz. (Sopron, 1970)
Kitermelő-anyagmozgató géprendszerek komplex értékelése. (Az Erdő, 1973)
Erdészet. (Anyagmozgatási kézikönyv. Bp., 1975)
A fahasználati munkarendszerek fejlesztésének elvi kérdései és néhány lehetősége. (Az Erdő, 1975)
Fahasználati munkarendszerek vizsgálata és értékelése. 1. Egy. jegyz. Rumpf Jánossal. (Sopron, 1975)
Nyárasokban alkalmazható géprendszermodellek elemzése. (Az Erdő, 1977)
Az aprítéktermelés tervezése. (Az Erdő, 1978)
A fahasználat termelési folyamata. Válogatott fejezetek és példatár. 1–2. Egy. jegyz. Rumpf Jánossal. (Sopron, 1978–1980)
Erdőhasználattan. I–II. köt. Egy. jegyz. Rumpf Jánossal, Mihály Sándorral. (Sopron, 1978–1982)
A fahasználati kutatás és az oktatás. (Az Erdő, 1982)
Az Erdőmérnöki Kar tanszékeinek történelmi alakulása. Többekkel. (Az Erdő, 1983)
Grundsätze und Methode der Planung und Analyse der Holzeinschlagsarbeitssysteme. (Acta Facultatis Forestalis, 1984)
A faapríték termelése. Marosvölgyi Bélával, Rumpf Jánossal. (Ma újdonság – holnap gyakorlat. Bp., 1984)
Az erdészeti anyagmozgatás helyzete és fejlesztési irányai. (Anyagmozgatás+csomagolás, 1984)
Die technisch-ökonomischen Probleme bei Holzernte in Ungarn. (Mitteilungen des Bundesforschungsanstalt für Forst- und Holzwirtschaft. Hamburg, 1985)
Bővített újratermelés és a jövedelmezőség fokozása az erdőgazdálkodásban. (Az Erdő, 1986)
Az erdőgazdálkodás értékelése és illeszkedése a reformfolyamatokba. (Az Erdő, 1989)
Fahasználatok tervezése. Fahasználati és faanyag-mozgatási szakmérnöki jegyz. (Sopron, 1990)
kéziratban: Svéd fagazdaság. Úti jelentés. (EFE, 1972).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
H. I. visszaemlékezése. (Erdészeti Lapok, 1999)
Faragó Sándor: H. I. (Erdészeti Lapok, 2007)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője