Herczeg Árpád
Herczeg Árpád

2022. január 22. Szombat

Herczeg Árpád, 1924-től vitéz

orvos, bőrgyógyász, orvostörténész

Születési adatok

1890. július 4.

Sopron

Halálozási adatok

1957. október 4.

Budapest


Család

Régi soproni evangélikus családból származott. Sz: Herczeg Árpád, Fleischhacker Amália.

Iskola

Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte, a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1914), az orvostörténelem tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931).

Életút

Az I. vh.-ban az orosz fronton ún. arcvonalbeli csapatorvos (1914–1918), a Pázmány Péter Tudományegyetem Bőr- és Nemikórtani Klinika gyakornoka (1919–1921), egy. tanársegéde (1921–1938) és magántanára (1931–1938), az orvostörténelem ny. r. tanára (1938–1946); közben Párizsban Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutató. A II. vh. után eltávolították az egyetemről, haláláig mint üzemorvos Budapesten tevékenykedett. Bőrgyógyászként elsősorban a szifilisz kórtanával foglalkozott. Orvostörténészként Győry Tibor tanítványa volt, aki megbízta az Orvosi Hetilap Heti Krónika c. rovatának szerkesztésével (1924–1931, 1931-től Orvostörténelem rovat), itt jelenhettek meg első történeti dolgozatai. Műveiben elsősorban a nagy európai járványok elterjedését, művelődés- és kultúrtörténeti vonatkozásait, ill. a magyar–lengyel orvostörténeti kapcsolatokat vizsgálta. Feldolgozta Johannes Manardus humanista orvos munkásságát (monográfiája az európai orvostörténelem egyik legtöbbet idézet munkája). Az I. vh.-ban az orosz fronton szolgált, majd Galíciában működött, mint helyőrségi kórház orvos. Itt ismerkedett meg a lengyel Wladyslaw Szumowskival (1875–1954), akivel életre szóló barátságot kötött. Amikor Nékám Lajos kezdeményezésére a budapesti egyetemen bevezették az orvostörténet kötelező oktatását, Herczeg Árpádot – aki a fronton kiválóan megtanult lengyelül – bízták meg Szumowski orvostörténeti művének lefordításával. Mint aktív közéleti szereplő több fórumon is fellépett Lengyelország német megszállása ellen, egyik szervezője volt annak az értelmiségi akciónak, amelyik tiltakozott a Krakkói Egyetem professzorainak letartóztatása ellen (1939-ben).

Emlékezet

Herczeg Árpád és Wladyslaw Szumowski értékes kortörténeti levelezését a Krakkói Egyetemen őrzik. Életével Kapronczay Károly orvostörténész, a magyar–lengyel kapcsolatok kutatója foglalkozott.

Elismertség

A Magyar Bőrgyógyászati Társaság főtitkára (1941–1944). A Magyar Királyi Orvosegyesület titkára. A krakkói Jagelló Egyetem t. doktora (1948).

Szerkesztés

Az Orvosi Hetilap Heti Krónika (1924–1931), ill. Orvostörténelem c. rovatainak szerkesztője (1931–1944).

Főbb művei

F. m.: Az influenzajárványok rövid történeti összefoglalása. – Adatok a dermatológia és a syphilidológia történetéhez. (Orvosi Hetilap, 1927)
A társadalmi egészségtan irányelvei. (Népegészségügy, 1928)
Az ifjúság szociális egészségügyi gondozása. Összefoglaló lapszemle. – A dermatológiai nomenclatura kritikája. – Remak Róbert és a bőrkórtani mykológia kezdetei. A syphilis peroralis kezelése arsen készítményekkel. – A tuberculosisnak szociális egészségügyi vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1929)
Manardus János (1462–1536) magyar udvari főorvos élete és művei. Kismonográfia. 22 táblával. (Az MTA kiadványa. Bp., 1929
németül: Johannes Manardus, Hofarzt in Ungarn und Ferrara im Zeitalter der Renaissance. Janus. Leyde, 1929)
A Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi facultásának 1751-ből való tervezete. – Jung Ambrus pestis tractatusa. – Fizikus orvosok. 1. Orvosok a mechanika történetében. 2. Orvosok a hőtan történetében. 3. Orvosok a hangtan történetében. 4. Orvosok a fénytan történetében. 5. Orvosok a villamosság- és mágnességtan történetében. (Orvosi Hetilap, 1930)
Az orvostörténelem korszakainak vázlatos áttekintése. – Egyetemi rektori intelmek az 1794. évből. (Orvosi Hetilap, 1931)
A kezdetleges hadiorvosi tudomány. (Magyar Katholikus Szemle, 1931)
A hadiorvosi tudomány a XVII. századtól a napóleoni háborúk végéig. (Magyar Katholikus Szemle, 1932)
Morvai János choleragyógymódja, 1831-ben. Déri Henrikkel. (Orvosi Hetilap, 1932)
Az orvosképzés történetéről. (Orvosképzés, 1932)
Magyar–szláv orvosi etymologia. (Orvosi Hetilap, 1933)
Régi kórtani nézetek. – Paracelsus az orvostörténelemben. (Budapesti Orvosi Újság, 1933)
Mercurialis, Capivacceus und Paternus als Syphilidologon. (Deliberationes IX-i Congressus Internationalis Dermatologorum, 1935)
Néhány XVI. századbeli syphilis-kézirat a budapesti Bőr- és Nemikórtani Klinika könyv- és kéziratkincseiből. (Orvosi Hetilap, 1936)
A budapesti Orvostudományi Kar történetének rövid áttekintése. (Orvosi Hetilap, 1937)
Győry Tibor. Nekrológ. (Századok, 1938)
ford.: Szumowski, Ulászló [Wladyslaw]: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve orvosok és orvostanhallgatók számára. A lengyel eredetiből ford., magyar vonatkozású jegyzetekkel, időrendi táblával és ábrákkal ellátta. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 167. Bp., 1939).

Irodalom

Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Varga Endre: H. Á.: Manardus János (1462–1536) magyar udvari főorvos élete és művei. (Századok, 1932)
Kapronczay Károly: H. Á. (Lege Artis Medicinae, 2001)
Kapronczay Károly: H. Á. (A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rend. Gazda István. Piliscsaba–Bp., 2002)
Kapronczay Károly: Magyar–lengyel orvosi kapcsolatok 1945-ig. Benyújtott doktori értek. (Bp., 2010). *Gulyás: téves születési év: 1891! MÉL, ÚMÉL és RÚL téves születési hely: Debrecen!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője