Hekler Antal
Hekler Antal

2022. december 8. Csütörtök

Hekler Antal

művészettörténész, régész, muzeológus

Születési adatok

1882. február 1.

Budapest

Halálozási adatok

1940. március 3.

Budapest


Család

Sz: Hekler Elek, Kralovánszky Vilma.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1903), tanulmányait Adolf Furtwängler professzornál a müncheni egyetemen egészítette ki (1904–1906), Münchenben klasszika-archeológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1907), Budapesten klasszika-archeológiából magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; r.: 1934. máj. 11.).

Életút

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) fogalmazógyakornoka (1905–1906), segédfogalmazója (1906–1907). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Érem- és Régiségtárának segédőre (1907–1911), őre (1911–1914), a bp.-i Szépművészeti Múzeum Antik Plasztikai Osztályának őre (1914–1916), az isztambuli Magyar Tudományos Intézet alapító igazgatója (1916–1918). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1911–1918), a művészettörténet ny. r. tanára és a Művészettörténeti és Klasszika-archeológiai Intézet igazgatója (1918–1940); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1928–1929). A Tanácsköztársaság alatt eltávolították az egyetemről és visszahelyezték a Szépművészeti Múzeumba. Az Országos Képzőművészeti és Rajztanárképző Főiskolán az ókori művészettörténet r. tanára (1914–1919). Több hónapos tanulmányutat tett Kis-Ázsiában (1913 ősze), ill. magyar állami ösztöndíjjal (1933), majd Hariszeion-ösztöndíjjal kutatásokat végzett Görögországban (1935–1936). Klasszikus ókori görög és római, ill. itáliai művészettel, elsősorban pannóniai császárkori művészettel és arcképszobrászattal foglalkozott. Régészként ásatásokat végzett Dunapentelén. Klebelsberg Kunóval együtt megszervezte a konstantinápolyi Magyar Intézetet (1916-ban), amely azonban az I. vh. miatt csak néhány évig működhetett (ezért nagy terve, a kilikiai ásatások megindítása sem valósulhatott meg). ő volt a budapesti tudományegyetem utolsó, a király által kinevezett ny. r. tanára (1918. szept. 18-án a Művészettörténeti Intézet élére). Muzeológusként újrarendezte az MNM antik gyűjteményét, megírta a görög–római gyűjtemény magyarázó katalógusát. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, Magyarországon az elsők között tartott vetítettképes előadásokat nagy hallgatóság előtt (1908-tól).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság r. tagja (1935). Az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat másodelnöke (1920–1933), t. tagja (1933). A Szellemi Együttműködés Szövetsége magyar egyesületének ügyvezető alelnöke. Az egyetemi Turul Szövetség ún. primusz magisztere (1926–1929). A Német Akadémia (l.: 1938), a Pápai Tudományos Akadémia (l.: 1939), az Athéni Régészeti Társaság tagja (t.: 1937). A Német és az Osztrák Régészeti Intézet r., a Holland és a Bolgár Régészeti Intézet l. tagja.

Elismerés

Corvin-koszorú (1930).

Szerkesztés

A Budavári Tudományos Társaság Kiadványai c. sorozat és az Archaeologiai Értesítő szerkesztője (1925–1940).

Főbb művei

F. m.: Velence, Firenze, Róma. Naplótöredékek. (Bp., 1901)
Römische weibliche Gewandstatuen. (München 1909)
Forschungen in Intercisa. (Österreichische Jahreshefte, 1912)
Görög és római arcképszobrászat. (Bp., 1913
németül: Stuttgart, 1912
angolul: London, 1912
franciául: Paris, 1913)
A szobrászati stílus problémái. (Bp., 1915)
Isteneszmény és portrait a görög művészetben. (Bp., 1917
németül is)
A Szépművészeti Múzeum antik plasztikai gyűjteménye. (Bp., 1918
4. kiad. 1920)
A klasszicizmus jelentősége és térfoglalása az ókori művészetben. Akadémiai székfoglaló is. (elhangzott: 1921. febr. 7.)
Pheidias művészete. (Bp., 1922)
Michelangelo. (Bp., 1926)
A Magyar Tudományos Akadémia és a művészettörténet. (Bp., 1928)
Die Sammlung antiker Skulpturen. (Wien, 1929)
Antik művészet. (Bp., 1931)
A középkor és a renaissance művészete. (Bp., 1932)
Az újkor művészete. (Bp., 1933)
A magyarországi barokk szobrászat európai helyzete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. febr. 11.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. köt. 5. Bp., 1935)
Bildnisse berühmter Griechen. (Berlin, 1940)
H. A. válogatott kisebb dolgozatai. Szerk., az életrajzot írta Láng Nándor. (Bp., 1942).

Irodalom

Irod.: Oroszlán Zoltán: Emlékezés H. A.-ra. (Archaeologiai Értesítő, 1940)
Erdélyi Gizella: H. A. irodalmi munkássága. (Archaeologiai Értesítő, 1940)
Láng Nándor: H. A. élete és munkássága. (Budapesti Szemle, 1942)
Tóth Endre: H. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője