Család

Sz: Házi Ferenc szabó, Tóth Irén. Hatan voltak testvérek. Testvérei közül: Házi Ferenc (†1938) és Házi Károly is az illegális KMP tagjai; Házi Sándor (1911–2003) politikus, honvéd vezérőrnagy. F: 1933-tól Knecht Erzsébet szabómunkás. Egy gyermekük született.

Iskola

Öt elemi osztályt végzett, szabó segédlevelet szerzett.

Életút

Miután családja Budapestre költözött, szakmájában dolgozott (1928-tól). Az illegális KMP (1929-től) és a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegylete tagja (1929–1933; kommunista nézetei miatt kizárták: 1933). A FECSKE (Ferencváros–Csepel–Kispest–Pesterzsébet) nevű, több sejtet összefogó kommunista „kerület” titkára (1931–1935?). A kommunista párt befolyása alatt álló, féllegális Egyesült Szakszervezeti Ellenzék aktivistája (1935–1936), politikai tevékenysége miatt a rendőrség rövid időre letartóztatta (1936), szabadulása után a párt utasítására belépett az MSZDP-be (1937). Az MSZDP kispesti szervezetének vezetőségi tagja és a külső, dél-pesti területek kommunista csoportjainak irányítója (1941–1944). Az ország német megszállása után az illegális nemzeti fegyveres ellenállás tagja, a kőbányai repülőgépgyárban szabotázsakciókat szervezett (1944 ősze).

A II. világháború után az MKP pestszentlőrinci szervezetének alapító titkára (1945. jan.–ápr.), az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Budapest, 1945. ápr. 2.–1945. nov. 4.). Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja (1945. ápr. 4.–1949. szept. 16.). Az MKP, ill. az MDP KV (1946. okt. 1.–1956. okt. 31.), az MDP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) tagja (1950–1956). Országgyűlési képviselő (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókerület, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Pest megye, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.).

Az Elnöki Tanács tagja (1950. máj. 8.–1951. máj. 15. és 1953. júl. 3.–1955. nov. 15.). Az Állami Ellenőrzési Központ elnöke (1949. szept. 16.–1951. ápr. 20.), belügyminiszter (1951. ápr. 20.–1952. nov. 14.), miniszterelnök-helyettes (= a Minisztertanács elnökhelyettese 1952. nov. 4.–1953. júl. 4.); az MDP PB póttagja (1951. nov. 30.–1953. jún. 28.). A Nagy Imre nevével fémjelzett új szakasz idején ismét az Állami Ellenőrzési Központ elnöke (1953. júl. 24.–1954. aug. 26.). A Hegedűs-kormányban az állami ellenőrzés minisztere (1954. aug. 26.–1956. okt. 27.), az MDP Pest Megyei Bizottságának titkára (1956. okt.). A Kádár-korszakban az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője (1957–1963), majd a Kereskedelmi, Asztalos- és Lakatosipari Vállalat igazgatója (1963–1964)

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB nevében Kiss Károly KB-tag, a SZOT alelnöke, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága nevében Mondok Pál, a megyei tanács VB-elnöke búcsúztatta.

Elismerés

Kossuth-díj (a közigazgatási munkaverseny megszervezéséért, 1948).

Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1949 és 1951), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1955), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Munka Érdemrend (arany, 1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).