Haynal Imre
Haynal Imre

2022. január 27. Csütörtök

Haynal Imre, váradi

orvos, belgyógyász

Névváltozatok

1945-ig vitéz

Születési adatok

1892. november 12.

Beszterce, Beszterce-Naszód vármegye

Halálozási adatok

1979. február 2.

Budapest


Család

Sz: Haynal Géza orvos, Zareczky Mária.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1915), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1922), a szív- és vérerek betegségei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1946. dec. 19.).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetének (1912–1913), a bp.-i tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézetének gyakornoka (1919); közben az I. vh.-ban az orosz, az olasz és az albán fronton szolgált (1915–1918). A Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1919–1932), egy. adjunktusa (1932–1934) és magántanára (1931–1939), c. ny. rk. tanára (1939–1945). A bp.-i Szent László Kórház, majd a Szent Rókus Kórház főorvosa (1934–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára és a Belgyógyászati Klinika igazgatója (1940–1945); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1944–1945), dékánként megtagadta az orvosi kar Németországba való kitelepítését (1944 ősze). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára (1946–1951), a BOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egy. tanára (1952–1958) és a Klinika igazgatója (1946–1958). Az orvosi kari tanácsülésen keményen bírálta a kommunista rendszert (1957. febr.), ezért nyugdíjazták (1958). A kardiológia, a belgyógyászat és az endokrinológia határterületeivel, elsősorban a neuroendokrin rendszer megbetegedéseivel foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a dizentéria, a pneumo- és meningokokkusz, a meningitiszes sokk vizsgálatában, elsők között tisztázta a máj és a tüdő szerepét a keringés patológiájában. Vizsgálta még az inzulin szerepét az ép és kóros szívizomra, a vérkeringési rendszer elégtelenségeit, s annak hatását a különböző belgyógyászati betegségekre, a máj és a lép betegségeit, a pajzsmirigy kiirtásának hatását szívbetegek keringési rendszerére. Nevéhez fűződik továbbá az elektrokardiográfia magyarországi meghonosítása, ill. rutineljárássá fejlesztése.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, az Óbudai Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002- ben). Nevét vette fel a budapesti Orvostovábbképző Egyetem (Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, 1993-tól). Tiszteletére a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Haynal Imre-emlékérmet alapított (1999-ben).

Elismertség

A Közkórházi Orvostársulat t. tagja (1944-től). A Német Belgyógyász Társaság tagja (1954-től).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952), Munka Érdemrend (arany, 1977). Korányi Frigyes-emlékérem (1942), Kossuth-díj (1957), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1998).

Főbb művei

F. m.: Az electrocardiographiai vizsgálatok az insulinnak a szívre gyakorolt hatásáról. (Orvosi Hetilap, 1924)
A májnak és a tüdőnek szerepe a szívtelődésnél és a vérelosztásnál. (Magyar Belorvosi Archivum, 1930)
Angina pectoris. (Bp., 1934)
A vérkeringési elégtelenség általános functionalis pathológiája. (Korányi Sándor Emlékkönyv. Bp., 1936)
Szív- és vérerek betegségei. (Bp., 1938)
Az emberi szervezet helyileg és axonreflex útján kiváltott defensiv reactiói és klinikai jelentőségük (Orvostudományi Közlemények, 1943)
Adatok a Banti-kór kérdéséhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1945. dec. 17.
megjelent, németül: Beitrag zur Frage der geographischen Verbreitung, Ätiologie, Pathogenese und Symptomatologie des Morbus Banti. Kolozsvár, 1944)
A hypophysis-hypothalamus szerepe az erythraemia pathogenesisében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1949. okt. 24.
megjelent: Orvosi Hetilap, 1950)
Paroxymal Tachycardia. Matsch Jenővel. (Bp., 1968).

Irodalom

Irod.: Pálos Á. László: H. I. (Magyar Tudomány, 1979)
Gráf Ferenc: H. I. (Orvosi Hetilap, 1979)
Ilyen volt H. I. Vál., összeáll. Domahidy Miklós. Életrajz és művei bibliográfiája. (Bern, 1989)
Száz éve született H. I. (Orvostörténeti Közlemények, 1991–1992)
Fehér János: Száz éve született H. I. (Orvosi Hetilap, 1992)
Szemere Pál: Emlékezés H. I. belgyógyász professzor születésének századik évfordulójára (Magyar Belorvosi Archivum, 1993)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője