Havas Ernő
Havas Ernő

2024. december 11. Szerda

Havas Ernő

filozófus, könyvkiadó

Születési adatok

1914. január 13.

Ratosnya, Maros-Torda vármegye

Halálozási adatok

1983. július 7.

Balatonföldvár


Család

F: Benke Valéria (1920–2009) politikus. Fia: Havas István (1948–); leánya: Havas Zsuzsanna (1950–) és Havas Éva (1955–).

Iskola

A párizsi Conservatoire National des Arts et Métiers-n textilmérnöki okl. szerzett (1935), a filozófiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

Budapesten textilgyári gépmester, technikus és szervező (1935–1941), a II. vh.-ban munkaszolgálatos (1941–1944). A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete titkára (1945–1947) és lapja, a Műszaki Értelmiség szerkesztője (1945–1948), az MKP, ill. az MDP Pártfőiskola ny. r. tanára (1946–1952), ill. egy. tanára és igazgatóhelyettese (1946–1953). A Társadalmi Szemle felelős szerkesztője (1954–1956), a Gondolat Könyvkiadó alapító igazgatója (1957–1971). Filozófusként elsősorban polgári ideológiák és irányzatok bírálatával, általános elméleti kérdésekkel foglalkozott, a Pártfőiskola első jegyzeteinek és egyéb oktatási segédanyagainak szerzője és szerkesztője. Lényegesen jelentősebb könyvkiadói tevékenysége, kiadóigazgatóként számos népszerű tudományos könyvet gondozott. A Gondolat Kiadó a Szikra Kiadóból vált ki (1957-ben), majd egyesült a Bibliotheca (= Művelt Nép) Könyvkiadóval (1959-ben). Havas Ernő volt a kiadó első igazgatója, elképzelése az volt, hogy a modern társadalom- és természettudományok legújabb eredményeit népszerű és közérthető formában minél szélesebb körben ismertté tegye. Szakított a dogmatikus, nehezen olvasható, elméleti és ideológiai művekkel, helyettük igen sok, nagy példányszámban kiadott, igényes papírra nyomtatott, népszerű sorozatot indított. Mint tekintélyes ideológiai vezető jó kapcsolatot ápolt a magyar tudományos elit képviselőivel, akik közül igen sokat meggyőzött arról, hogy tudománynépszerűsítő könyveket gondozzanak: írjanak, fordítsanak vagy szerkesszenek, esetleg a megjelent műveket nívós kísérőtanulmánnyal lássák el. Igazgatói tevékenysége alatt több mint kétezer könyvet adott ki.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A párt. (Oktatási füzetek. 1. Bp., 1947)
Társadalmi formák fejlődése, osztályok és pártok Magyarországon. (Szemináriumi füzetek. 1–3. kiad. Bp., 1947)
Kapitalizmus – szocializmus. (Szemináriumi füzetek. Bp., 1948)
Az ember élete. Ált. isk. tankönyv. Gleimann Annával, Mérei Ferenccel. A képeket Győry Miklós rajzolta. (Bp., 1948
2. kiad. 1949)
A dialektikus materializmusról. H. E. előadása a Természettudományos Előadóképző Pártiskolán. (Pécs, 1950)
Burzsoá filozófiai irányzatok az amerikai imperializmus szolgálatában. (Társadalmi Szemle, 1950)
Az alap és felépítmény néhány kérdése a magyar népi demokráciában. (Filozófiai Évkönyv, 1952)
A fejlődés, mint a mennyiségi változások átcsapása gyökeres minőségi változásokba. (Az MDP kiadványa. Bp., 1954)
Filozófiai tudományunk helyzete és feladatai. (Társadalmi Szemle, 1954)
A szocialista iparosításról. (Társadalmi Szemle, 1955)
kiadott vagy szerkesztett könyvsorozatai: Stúdium Könyvek (1957–1981)
Élet és Tudomány Kiskönyvtára (1958–1964)
Kis Zenei Könyvtár (1958–1975)
Nemzeti Könyvtár (1958–1985)
Európai antológia (1959–1975)
Világjárók (1959–1990)
Gondolattár (1960–1976)
Családi Kiskönyvtár (1962–1963)
ford.: Lhote, Henri: Sziklafestmények a Szaharában. Ford. (Bp., 1977).

Irodalom

Irod.: A Gondolat Könyvkiadónál. Beszélgetés H. E.-vel. (Élet és Irodalom, 1971)
Boldizsár Iván: H. E. jelenléte. (Élet és Irodalom, 1983). *MÉL eltérő halálozási hely: Budapest!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője