Hartai László
Hartai László

2024. március 28. Csütörtök

Hartai László

jogász, bíró

Születési adatok

1925. május 15.

Kiskomárom, Zala vármegye

Halálozási adatok

1987. augusztus 16.

Budapest


Család

Munkáscsaládból származott. Sz: Gyulai Mária. F: Gulyás Mária. Fia: Hartai László (1950. márc. 31.), a bp.-i Telefongyár villamos- üzemmérnöke.

Iskola

Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1950), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1975). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1970).

Életút

Az újpesti Magyar Brown–Boweri Művek (1940–1944), az Első Magyar Mezőgazdasági Művek szerszámkészítője (1946–1947); közben a II. vh.-ban a 2. Ukrán Hadsereghez beosztott utászzászlóalj tagjaként harcolt (1944–1945). A Tájékoztatási Minisztérium, ill. a Miniszterelnökség Sajtó-közigazgatási Osztálya (1947–1948), a Népművelési Minisztérium Tájékoztatási Főosztálya vezetője (1949–1951). A Magyar Rádió igazgatója (1952–1957). A Fővárosi Bíróság bírója (1957–1959), a Legfelsőbb Bíróság bírója (1957– 1960), tanácselnöke (1960–1987). A II. vh. után jelentős szerepet játszott a fasisztának minősített sajtótermékek megsemmisítésére vonatkozó rendeletek összeállításában, az 1956-os forradalom és szabadságharc idején részt vett a Magyar Rádió „védelmében”. Jogtudósként elméleti és jogfilozófiai kérdésekkel, a polgári perrendtartás és a perbeli igazság problémáival, családjoggal, házassági vagyonjoggal foglalkozott. Kidolgozója volt a megegyezéses bontással és a házassági bontóperek egyes kérdéseivel foglalkozó irányelvnek, elsők között tanulmányozta a művi megtermékenyítéssel járó jogi problémákat. Számos népszerű jogi ismeretterjesztő mű szerzője és szerkesztője.

Elismertség

A Magyar Jogászszövetség Fővárosi Szervezete tagja, Polgári Jogi Szakosztályának elnöke (1962-től).

Szerkesztés

A Polgárjogi döntvénytár. Bírósági határozatok társszerkesztője (1964-től). A Nagyító c. fogyasztói érdekvédelmi magazin munkatársa (1970–1975). Népszerű írásai a Közalkalmazott c. lapban jelentek meg (1967–1970).

Főbb művei

F. m.: Sajtó- és propagandafeladatok a megyei tanácsok munkájában. (Állam és Igazgatás, 1952)
A házastársi közös vagyon megosztása és a közokirati forma. (Magyar Jog, 1959)
Az abszolút igazság és a Polgári Perrendtartás. (Magyar Jog, 1962)
A polgári peres eljárás szabályai és a Legfelsőbb Bíróság irányító szerepe. (Jogtudományi Közlöny, 1964)
A Legfelsőbb Bíróság családjogi ítélkezési gyakorlatának néhány jellemző vonásáról. (Magyar Jog, 1965)
Az ideológiai irányelveknek a jogalkalmazásban való hasznosításáról. (Jogtudományi Közlöny, 1966)
A társadalmi törvényszerűségek és az emberi akarat összefüggései. A determinizmuson alapuló büntetőjogi és erkölcsi felelősségre vonás. (A Magyar Jogász Szövetség kiadványa. Bp., 1968)
A házassági vagyonjogi ítélkezés fejlődése. (A TIT Országos Titkársága kiadványa. Bp., 1968)
A vércsoport-vizsgálati módszerek jelentősége és fejlődése két évtizedes ítélkezési gyakorlat tükrében. (Jogtudományi Közlöny, 1968)
A Legfelsőbb Bíróság 5. számú irányelve nyomán kialakult gyakorlat a házassági vagyonjogi perekben. (Ügyvédi Közlöny, 1968)
A válás, a házastársi közös vagyon, a lakás és az örökbefogadás szabályozása az új Bolgár Családjogi Törvénykönyvben. (Magyar Jog, 1969)
A házassági vagyonjog modellje és az ítélkezési gyakorlat. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
A lakók jogai. (Nagyító, 1970)
Jogcím nélküli lakáshasználat. – Albérlet – ágybérlet. – Vagyonjog a házasságban. (Nagyító, 1971)
Az igazság érvényre juttatásának problémái a polgári perben. – Az igazság érvényesülésének anyagi-jogi problémái a polgári perben. (Jogtudományi Közlöny, 1971)
A gyermektartásdíjról. – Az öröklés rendje. – Örökbefogadás. (Nagyító, 1972)
Házassági vagyonjogi perek. (A Magyar Jogász Szövetség és az Országos Ügyvédi Tanács kiadványa. Bp., 1972)
A házassági vagyonjogi rendszerünk modelljének néhány kérdéséről. – A családjogi törvény magyarázta. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
Fejlődési irányzatok a házassági vagyonjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1973)
Lakásügyek a Legfelsőbb bíróság gyakorlatában. – A polgári per. – Házasságkötés. (Nagyító, 1973)
A házassági vagyonjog szocialista modellje. Kand. értek. (Bp., 1973)
The Hungarian Code of Family Law in Retrospect. (Acta Juridica, 1973)
Új szakasz házassági vagyonjogunk modelljének fejlődésében. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
Egy, a Koránon alapuló házassági-családjogi rendszer főbb vonásai. (Jogtudományi Közlöny, 1978)
A származásmegállapítás iránti perekben alkalmazott szakértői vizsgálatok értékeléséről. (Magyar Jog, 1979)
Házassági vagyonjogunk jellege és fejlődésének néhány tendenciája. (Jogtudományi Közlöny, 1980)
Gyermekelhelyezési perek és családvédelem. (Magyar Jog, 1981)
Eredmények és problémák a magyar polgári eljárásjogban. – Szerződés a házassági vagyonjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
A fejlődés újabb szakasza a gyermekelhelyezési perekben. (Jogtudományi Közlöny, 1983)
A házassági vagyonjogi ítélkezési gyakorlat újabb tapasztalatairól. (Magyar Jog, 1984)
Apaságvizsgálat, igazságszolgáltatás. X vagy Y? Szabó Lászlóval, Tolnai Lajossal. (Bp., 1985)
A művi megtermékenyítéssel összefüggő jogi szabályozásról. (Magyar Jog, 1986)
Polgári elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1986
2. jav. kiad. 1988).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. szept. 2.).

Megjegyzések

MÉL téves születési adat: máj. 25. Anyakönyvi adatok szerint máj. 15-én született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője