Halász Sándor
Halász Sándor

2020. október 29. Csütörtök

Halász Sándor

közgazdász, újságíró, szerkesztő

Névváltozatok

1909-től dunaföldvári; 1881-ig Fischer

Születési adatok

1859. november 9.

Dunaföldvár, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1918. február 2.

Budapest

Temetési adatok

1918. február 4.

Budapest

Kerepesi út


Család

Kikeresztelkedett, római katolikus hitre áttért családból származott. F: Geiger Irén. Fia: Halász Tibor (1891–1944) jogász, miniszteri tanácsos és Halász Ferenc (1893–1969) bankigazgató.

Iskola

A bp.-i V. kerületi fiúgimnáziumban éretts. (1878), a bp.-i tudományegyetemen jogtudori okl. (1885), a közlekedési vállalatok ismeretének tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1892).

Életút

Az Ellenőr és a Nemzet c. lapok segédszerkesztője, politikai cikkírója, egyúttal lapjait képviselte Párizsban, Berlinben, Milánóban és Velencében (1879–1885). Hosszabb külföldi tartózkodása után hazatért, az újonnan létesített Postatakarékpénztár fogalmazója, (1884–1887), titkára (1887–1901), aligazgatója (1901–1907), igazgatója (minisztertanácsosi rangban, 1907–1918). A bp.-i József Műegyetem magántanára (1892–1918). A posta- és távirda-szaktanfolyamon a postakarékpénztár-ügy r. tanára (1888-tól). Pályájának kezdetén újságíróként és szerkesztőként működött, mint segédszerkesztő, majd mint több politikai lap külföldi tudósítója. Hazatérése után a Postatakarékpénztárnál helyezkedett el, majd Baross Gábor miniszter Bécsbe küldte, az Osztrák Takarékpénztárnál akkor létesített újdonság, a csekküzlet, azaz a csekkekkel történő fizetési módok tanulmányozására. Kezdeményezte a hazai csekkforgalom, klíring- (= clearing), zsíró- (= giro) és hitelüzletek, valamint az iskolai takarékpénztárak elindítását. Gazdasági szakíróként és kutatóként a magyarországi pénzintézetek, elsősorban a községi takarékpénztárak fejlesztésével, a betétek pénzkezelésével, biztonságosságával foglalkozott. Elsőként dolgozta fel a magyarországi postatakarékpénztárak történetét.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága rk. tagja (1892-től). A Magyar Közgazdasági Társaság alapító tagja, alelnöke. A Párizsi Közgazdasági Társaság l. tagja (1896-tól).

Elismerés

A Lipót-rend lovagkeresztje (1911).

Szerkesztés

Az Országgyűlési almanach szerkesztője (1886–1887), a Közgazdasági lexikon társszerkesztője (1898–1901). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Magyar Salonban (1881–1884), a Nemzetgazdasági Szemlében (1887–1894), a Pester Lloydban (1893 és 1909), a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében (1894–1896), a Magyar Közgazdasági Értesítőben (1899), a Posta és távíró évkönyvben (1901/02 és 1905/06), a Magyar Pénzügyben (1902), a Közgazdasági Szemlében (1902–1906) és a Pénzügyi Szemlében (1904–1906) jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Mit akar a Schulverein? Röpirat. (Bp., 1882
németül is)
Politika és tudomány. (Magyar Salon, 1884)
Politikai sajtónkról. (Magyar Salon, 1887)
A postatakarékpénztárakról. (Nemzetgazdasági Szemle, 1887)
A lakó Magyarországon és Ausztriában. – Az osztálysorsjátékról. (Nemzetgazdasági Szemle, 1889)
A totalisateurről. – A takarékpénztári reformkérdések. (Nemzetgazdasági Szemle, 1890)
A postatakarékpénztár chéque és clearing forgalmáról. (Bp., 1890)
A postatakarékpénztárak fejlődésének története. (1–2. kiad. Bp., 1891)
A takarékpénztárak és az alsó néposztályok. Felolvasás a Magyar Tudományos Akadémián. (Nemzetgazdasági Szemle, 1892)
Az iskolai pénztárak Magyarországon. A személy és áruforgalom a magyarországi víziutakon. Előadói jelentés az 1893. évi párizsi nemzetközi vízügyi kongresszuson. (Nemzetgazdasági Szemle, 1893)
A chéque- és giro-forgalmainkról. (Közgazdasági és Közigazgatási Szemle, 1894)
A postatakarékpénztárakról, különös tekintettel a gyakorlat szolgálatára. (A posta- és távirdatanfolyam kiadványa. Bp., 1895)
Közgazdasági lexikon. Közgazdasági ismeretek tára három kötetben. Szerk. Mandelló Gyulával. (Bp., 1898–1901)
A chéque-rendszer és fejlesztése Magyarországon. (Bp., 1900)
Törvényjavaslat a chéque-ről. Előadói tervezet és indoklása. A m. kir. igazságügyminiszter megbízásából írta. (Bp., 1903)
A chéque törvényes szabályozása. (Magyar jogászegyleti értekezések. 213. Bp., 1903)
A közigazgatási hatóságok pénzkezelése a postatakarékpénztári chéque- és clearing-forgalomban. (Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár. Bp., 1905)
A pénzintézeti betétek biztonsága, különös tekintettel a takarékpénztárakra. (Bp., 1904)
Községi takarékpénztárak Magyarországon. (Közgazdasági füzetek. 2. Bp., 1905)
Bródy Aladár: A postatakarékpénztár szervezete és működése. Az előszót írta. (Bp., 1913).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1918. febr. 10.)
Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929).

Megjegyzések

Szinnyei téves születési év: 1857!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013