Gyulay Béla, gyulai
pedagógus
Születési adatok
1844. július 11.
Sellye, Nyitra vármegye
Halálozási adatok
1909. július 25.
Budapest
Család
Evangélikus családból származott. Sz: apja néptanító volt.Iskola
Középiskoláit Pécsett végezte, Budapesten teológiát hallgatott (1862–1866), a papi pályát elhagyva a bp.-i tudományegyetemen magyar szakos középiskolai tanári okl. (1876) és bölcsésztudori okl. szerzett (1883).Életút
Bezerédj Antalnál Szentivánfán, ill. br. Rudnyánszky Ivánnál Pakson nevelő (1866–1871). A pesti Röser-féle kereskedelmi tanintézet helyettes (1871–1872), a bp.-i VI. kerületi polgári fiúiskola r. tanára (1872–1876), a bp.-i V. kerületi polgári leányiskola r. tanára és az iskola igazgatója (1876–1909). A Magyar Paedagogiai Társaság pénztárosa (1893-tól). A magyarországi nőnevelés és felnőttoktatás jelentős alakjaként a magyar és az egyetemes népoktatás történetével is foglalkozott, ill. Magyarországon az elsők között vizsgálta a hazai és az egyetemes nőnevelés múltját. Írásaiban (Nőnevelés, 1884) a kornak megfelelően, anatómiai vizsgálatok eredményeire hivatkozva bizonyítja, hogy a nőnek más a „rendeltetése” mint a férfinak, ezért a nőnevelésnek is másnak kell lennie, mint a férfinevelésnek. A nő elsősorban érzelmeinek él, amelyeket erkölcsi tulajdonságaival mutat ki. Írásaiban azonban újdonság, hogy nem tagadja meg az elsősorban az érzelmeinek élő nőtől a műveltség és a tanulás jogát, sőt kifejezetten helyesli, hogy a nők egyetemen (= külföldi egyetemeken) tanuljanak vagy szakképzettséget szerezzenek. A nőket bölcsészeti tudományok művelőjeként és írónőkként tudja leginkább elképzelni, a nők orvosi és jogi pályaválasztását viszont ellenezte. Az első magyarországi női kereskedelmi tanfolyam szervezője, továbbá kezdeményezte speciális ipari iskolák, „tanonczneveldék”, polgári leányiskolák, tanítónőképzők, különböző ifjúsági egyesületek felállítását. Számos népszerű tankönyvet, olvasókönyvet és egyéb pedagógiai segédkönyvet írt és szerkesztett, amelyeket évtizedekig használtak. Neveléstörténeti, -elméleti és egyéb pedagógiai tárgyú dolgozatokon kívül nyelvészeti, irodalomelméleti, stilisztikai és helytörténeti írásokat is közzétett. A 14–15. sz. magyarországi oktatásüggyel foglalkozó nagy műve kéziratban maradt. Néhány írása Sellyei Béla álnéven jelent meg.Szerkesztés
Első írásait – költemények és vegyes prózai írások – a Pécsi Lyceum Évkönyve, a Tolnamegyei Nőegylet Évkönyve és az Egri Népkönyv közölte. A Néptanítók Lapja segédszerkesztője (1872–1873), a Népnevelők Lapja (1874–1875) és a Polgári Iskola szerkesztője (1876), a Közoktatás társszerkesztője (1882-től). Írásai a fentieken kívül még – elsősorban a Zala-Somogyi Közlönyben (1864–1870), a pécsi Kalauzban (1865–1868), a Zala-Somogyi Népnaptárban (1866), a Tanodai Lapokban (1867), a Guttenbergben (1868), az Autonomiában (1869), a Fővárosi Lapokban (1869–1870), a Somogyban (1870), a Szépirodalmi Közlönyben (1871), a Vasárnapi Ujságban (1871–1872), a Pesti Naplóban (1872, 1890), a Magyar Nyelvőrben (1874–1876), a Paedagogiai Szemlében (1881), a Budapesti Hírlapban (1881), a Nemzeti Nőnevelésben (1885), a Pester Lloydban (1891), az Egyetértésben (1891), a Magyar Kereskedők Lapjában (1891–1892 és 1908), a Magyar Paedagogiában (1892–1906), a Kereskedelmi Szakoktatásban (1893), a Magyar Iparban (1900), a Magyar Nemzetben (1902–1903) és a Népművelésben (1907) jelentek meg.Főbb művei
F. m.: Az iskolatanítók. (Zala–Somogyi Közlöny, 1864)Veszprém tan-, nevelő- és jótékony intézetei. (Kalauz [Pécs], 1865)
Az elszegényedés szülőanyja. (Zala–Somogyi Közlöny, 1866)
Reformeszmék. (Autonomia, 1869)
Iparunk és a szakoktatás. (Somogy [folyóirat], 1870)
A magánnevelés ügyében. (Szépirodalmi Közlöny, 1871)
Salzmann és működése. – A beszélni tanítás. (Néptanítók Lapja, 1871)
Kereskedelmi szakoktatásunk. (Pesti Napló, 1872)
Népszerű neveléstan. Jutalmazott pályamű. (Pest, 1872)
Magyar–német kereskedelmi levelezőkönyv. Strackerjan Frigyes után fordította. (Pest, 1872)
Az irálytan kézikönyve. Karner János után ford. és átd. (Bp., 1873)
Kereskedelmi irálytan. Mittelmann Józseffel. (Bp., 1873)
A felnőttek oktatásáról. (Néptanítók Lapja, 1874)
Az -i melléknévképző. (Magyar Nyelvőr, 1874)
A magyar nyelv tanítása és szakkönyveink. – Mit tehetünk az iskolán kívül nyelvünk érdekében? (Néptanítók Lapja, 1875)
A kapcsoló. (Magyar Nyelvőr, 1876)
Iskolai értesítők. (Polgári Iskola, 1876)
Magyar nyelvtan olvasmányokkal. A polgári iskolák számára. (Bp., 1876
2. jav. és bőv. kiad. 1877
11. kiad. 1908)
Magyar olvasókönyv. Két részben. A polgári iskolák számára. (Bp., 1877
6. kiad. 1893–1894
Átd. Donszky Lukács. 8. kiad. 1908
9. kiad. 1909)
Irodalmi ismertető. A költői s prózai műfajok gyakorlati ismertetése, elmélete s irodalma. (Bp., 1880
Irodalomismertető címmel. 2. jav. és bőv. kiad. 1883
3. kiad. 1886
5. kiad. 1895
6. jav. kiad. 1898
7. jav. kiad. 1914)
Gyakorlati irálytan. (Bp., 1882
9. átd. kiad. 1895
10. kiad. 1907)
A polgári leányiskola jövője. (Paedagogiai Szemle, 1881)
Hol állítsunk felső nép- és polgári iskolákat? Kereskedelmi szakiskoláink. – Komoly szó a tankötelezettség érdekében. – Tanító- és tanítónőképző intézetek. (Közoktatás, 1882)
Az állami felsőbb leányiskolák. – A polgári iskolák kérdése. (Polgári Iskola, 1883)
Nőnevelés az ó korban. (Bp., 1883)
Nőnevelés. Gyakorlati útmutatás hatóságok, szülők sat. számára. (Bp., 1884)
A magyar közoktatás múltja. (Közoktatás, 1885)
A görög nőnevelés. (Nemzeti Nőnevelés, 1885)
Ipari olvasókönyv. Az elsőfokú ipariskolák I–III. évfolyama számára. I–III. köt. (Bp., 1885–1886)
Még néhány szó a felnőttek oktatásáról. (Néptanítók Lapja, 1887)
A humanismus s a classica philologia a XIV. és XV. században. (Közoktatás, 1888)
Az erkölcsjavítás s a tanító. (Néptanítók Lapja, 1890)
A nők kereskedelmi és ipari szakoktatása. (Pesti Napló, 1890. 349.)
Állítsunk ifjúsági egyesületet! (Néptanítók Lapja, 1891)
Munkásközvetítő egyesületek. (Magyar Kereskedők Lapja, 1891)
Népoktatásunk a vegyes házbeli királyok alatt. (Magyar Paedagogia, 1892)
A női kereskedelmi tanfolyamokról. (Kereskedelmi Szakoktatás, 1893)
Magyar olvasókönyv a kereskedő tanoncziskolák I. és II. osztálya számára. Az Ipari olvasókönyv c. műve átd. kiadása. I–II. köt. (Bp., 1894)
A felnőttek oktatása és a budapesti Népoktatási Kör története. (Bp., 1896)
A felnőttek oktatása Franciaországban és nálunk. (Magyar Paedagogia, 1902).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1909. júl. 27.)Pastinszky János: Gy. B. emlékezete. Előadás. 1 táblával. (A Budapesti Népoktatási Kör kiadványa. Bp., 1911).
Megjegyzések
Lexikonok eltérő halálozási adatai: júl. 24. és júl. 26.! Gyászjelentésén júl. 25-e szerepelt!Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
