Gyergyai Árpád
Gyergyai Árpád

2022. június 30. Csütörtök

Gyergyai Árpád, ifj.

orvos, fül-orr-gégész, rinológus

Névváltozatok

Gyergyay; kissolymosi

Születési adatok

1881. április 27.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1952. április 1.

Kolozsvár

Temetési adatok

1952. április 3.

Kolozsvár


Család

Régi erdélyi unitárius nemesi családból származott. Sz: Gyergyai Árpád, id. (1845–1881) orvos, sebész, a vérátömlesztés magyarországi úttörője, Wieland Ágnes. Apja születése előtt három hónappal elhunyt. Öt gyermeke született, fia: Gyergyai Árpád, legifj. (1919–1980) orvos, fül-orr-gégész és Gyergyai Ferenc (1922–) orvos, patológus, egyetemi tanárok. Leánya: Gyulafalvy Tamásné Gyergyai Judit (1912–1983) orvos, fül-orr-gégész, Gyergyai Ágnes (1913–1996) és dálnoki Gaál Györgyné Gyergyai Kornélia (1915–2002) mezőgazdasági mérnök.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1905), a fül-orr-gégegyógyászat tárgykörben magántanári képesítés szerzett (1912).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Kórbonctani Klinika egy. tanársegéde (1903–1906), a Sebészeti Klinika egy. adjunktusa (1908–1916) és a Fül-orr-gégeklinika magántanára (1912–1916). A fül-orr-gégegyógyászat ny. rk. tanára és a Klinika igazgatója (1916–1919); közben Bécsben, Berlinben, Freiburgban, Londonban, Párizsban járt hosszabb tanulmányúton (1906–1908). Az összeomlás után Erdélyben maradt: Kolozsvárott magánorvos (1919–1940), majd ismét a Ferenc József Tudományegyetemen működött. A fül-orr-gégészet ny. r. tanára (1940–1944); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1941– 1942). Rinológiával (= orrgyógyászat), elsősorban az orrgarat megbetegedéseivel foglalkozott, új diagnosztikai eljárásokat dolgozott ki az orrgarat és a fülkürt, valamint az orrgarat reflex-ingerlékenységének vizsgálatára, ill. új eszközöket is szerkesztett ezen vizsgálatok végrehajtására. Nemzetközileg is elsőként írta le a fülkürtmozgások sajátosságait. Az orrgarat ún. vezetéses érzéstelenítésének magyarországi bevezetője.

Emlékezet

Kolozsvárott ő nyitotta meg a város első fül-orr-gégészeti klinikáját (a Trefort utcában, 1914-ben), majd az országváltás után is a városban maradt: egyetemi karrierje nem folytatódhatott, ezért magánrendelőt és szanatóriumot nyitott a Hegedűs Sándor utca– Jókai utca sarkán álló házában, ahol a legbonyolultabb fül-orr-gégészeti, fej-nyaksebészeti és szájsebészeti műtéteket hajtotta végre. A bécsi döntés után ismét a kolozsvári egyetemen működött, a II. vh. után azonban végleg megszakadt az egyetemi pályafutása. Haláláig Kolozsvárott tevékenykedett, a Házsongárdi Temetőben, családi sírban nyugszik.

Elismertség

A Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete tb. tagja, elnöke (1941–1942). A Nemzetközi Kísérletes Fonetikai Társaság, a Nemzetközi Logopédiai és Foniátriai Társaság, ill. a Román, a Német, az Olasz Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete, a Német Fej- nyaksebészek Egyesülete és a Bécsi Fül-orr-gégeorvosok Társasága tagja.

Elismerés

Corvin-koszorú (1940).

Főbb művei

F. m.: A rostonyás tüdőgyulladás. (Orvosi Hetilap, 1904)
Az orr-garatnak, a tubának és a hátulsó orr-részeknek új, közvetlen vizsgálómódja. (Orvosi Hetilap, 1910
németül: Deutsche Medizinische Wochenschrift, 1910)
Az orrgarat és a fülkürt direct vizsgálata. (Orvosi Hetilap, 1912)
Új eljárás a fülkürt egyenes úton való tágítására. (Orvosi Hetilap, 1913)
Az orrgarat, az orrhátsórész és a fülkürtnyílás egyes részeinek érzékenysége. (Lechner-emlékkönyv. Kolozsvár, 1914)
Új utak a fülkürt megismerésére. (Orvosképzés, 1932)
Az orrnak és melléküregeinek egységes vezetési érzéstelenítése. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
Hanghullámok hatásmódja a csigára. Legifj. Gyergyai Árpáddal. (EME Orvostudományi Szakosztálya Értesítője. 1946. Kolozsvár, 1947)
Irányhallás – távolsághallás – térhallás. Legifj. Gyergyai Árpáddal. (Kolozsvár, 1948).

Irodalom

Irod.: Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Oradea-Nagyvárad, 1928)
Szabó Dezső: Unitárius sírok a házsongárdi temetőben. (Keresztény Magvető, 1973)
Gaál György: A két Gyergyai az egyház és a tudomány szolgálatában. (Keresztény Magvető, 1981)
Gaál György: A két Gyergyai centenáriuma. (Orvosi Hetilap, 1981. 50.)
Lászlóffy Aladár: Házsongárd. (Bp., 1989)
Gaál György: Ifj. Gy. Á., a fül-orr-gégészet tudósa. (Keresztény Magvető, 1996)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999)
Dékány Zoltán: Szemelvények a magyar fül-orr- gégegyógyászat történetéből. (Bp., 2000)
Id. Gaál Györgyné Gyergyay Kornélia: Emlékeim a Marianumról. (Szabadság [Kolozsvár], 2011. okt. 26.).

Megjegyzések

MÉL I. téves születési adat: ápr. 21.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője